Re: A blogger, a blogposzt és a blogkommentek

| kategória: szociál, web | téma: , |

Gergőt időnként fel-felzaklatja a bloggerek hozzáállása a hozzászólásokhoz. Azt írja: kevés szánalmasabb dolog van annál a blogoszférán, mint amikor a blogger saját magát védi a hozzászólások között.

Először is gyorsan és határozottan szögezzünk le valamit. Nem attól lesz valakinek igaza, mert ő írta a posztot. De attól sem, mert ő szólt hozzá. És most nézzük ugyanezt bővebben kifejtve.

A témafelvetést jónak tartom, de a logikai levezetés szerintem több ponton is csúszkál. Először is: abból a valószínűleg téves elképzelésből indul ki, hogy aki hozzászól, az biztosan egy értelmes ember. Ezt semmi sem garantálja és semmi sem indokolja.

Ebből kiindulva egyáltalán nem biztos az, hogy “ha [egy cikk] csak rámutatni akar [valamire], és nem mutat rá, akkor az a cikk rossz”. Az is lehet, hogy csak félreérti (esetleg nem érti) a hozzászóló. A blogger egy “védekező” hozzászólásban tisztázhatja a helyzetet, aztán mindketten örülnek, hogy megértették egymást. De az is lehet, hogy a hozzászóló egyszerűen csak nincs olyan értelmi szinten, hogy megértse a post mondanivalóját. És persze a blogger is éppen úgy lehet hülye.

Ráadásul a hozzászólás nem csak arra van kitalálva, hogy egyedül az olvasók tudjanak reflektálni, hanem arra, hogy párbeszéd alakuljon ki. A párbeszédnek (akár a vita, akár az egyetértés fele mutat) minimum két fél kell részese legyen. Ezt a két felet halmazként úgy is értelmezhetjük: blogger és olvasó. És mi garantálja azt, hogy mindig csak az egyiknek (bármelyiknek is) legyen igaza? Semmi.

Gergő azt is felveti: hogy egy bejegyzés megszületett, és ténylegesen ott van, a legkevésbé sem jelenti, hogy tartalma igaz is. Nos, természetesen nem.

Viszont ez így egy elég furcsa logikai csavar. A leírójának ugyanis mindenképpen igaznak kell gondolnia, hiszen éppen azért írja le. És igen, ilyenkor jöhet egy hozzászóló azzal, hogy “de ez hülyeség, mert…”, de nem igazán látom be, hogy miért kellene erre úgy reagálnia a bloggernek, hogy “igazad van”. Lehet, hogy abszolút máshogy látják, lehet, hogy majd 5-6 ember közt 300 hozzászóláson keresztül zajlik a vita (párbeszéd), és az is lehet, hogy a végén egyik sem győzi meg a másikat, viszont az egészből kijön aztán egy sokadik álláspont, amire talán addig még egyikőjük sem gondolt.

És akkor a posztot is megérte megírni, hozzászólni is érdemes volt, a hozzászólásra reagálni is érdemes volt, meg arra reagálni is…

Mintha éppen erről szólna az egész.