A (leginkább nyomokban létező) vidéki (valódi) médiáról elmélkedett Konrád. Van olyan szempont a posztjában, ami mindenképp továbbgondolásra érdemes.
Érdemes megnézni, hány budapesti központú weboldal veszi komolyan a vidéket. Ha nincs kötelező gyakorlata, akkor szinte senki.
Nos, ha jobban belegondolunk, ebben igazából semmi különös vagy elítélendő nincsen. Mármint logikailag. És pont ez a logika az, amire nagyon vigyázni kell, amikor majd a “három nagyból” kettő elkezd vidékre lépegetni (online).
Ha Demszky felújíttat kétszer három kilométer utat, az érdekes minden fővárosi központú médiumban, de mondjuk egy békéscsabai milliós visszaélés maximum egy rövidhírt ér meg. (Persze adott feltételek mellett nem is szabad többet megérjen.) Utóbbi ugyanis csak annak az 3-400 ezer embernek érdekes, akit legalábbis közéletileg érint. Annak viszont legalább annyira az lenne, mint országosan a Zuschlag-per.
Emiatt erős a gyanúm, hogy igazi vidéki online-t csak autonóm régiós főszerkesztőséggel és megyei szerkesztőségekkel lehet csinálni. Merthogy helyi szintre kell levetíteni a “fennálló rendet”: a jegyző meg a polgármester nem más, mint a “miniszterelnök” és a “házelnök”.
Nem szabad beleesni abba a hibába, hogy csak ikszmegye.főlap.hu-szerű mutációkba Budapesten leválogatják a beküldött cikkeket és az MTI-híreket. A tulajdonos persze lehet budapesti, de itt be is fejeztük. A nagy lapoknak be kell vásárolni. Portfóliót kell építeni. Régiónként építve, az emberek felkutatását is vidéki gárdára bízva.
Pestről egészen máshogy látszik minden: jobbnak. A vidéki média csak laposnak látszik. Pedig igazából szinte nem is létezik.
És még valami: az eredmények mérése. A látogatottságot természetesen a megye/régió lakosságához kell mérni. De az arányosság nem egyenes. A helyi online-on nem fog senki postafiókot nyitni és nem fog indafonálni, úgyhogy a kapcsolódó szolgáltatások által behozott látogatókat le kell vonni az országos portálok látogatóinak számából, majd ezután kell arányosítani.
Röviden, és Konrád szavaival élve: ezt tényleg meg kell élni.
A jelenlegi vidéki online a kilencvenes évek országos állapotát tükrözi. Tőkeerős és csóró kezdeményezések, a nagyokat másoló és újdonságot felmutató próbálkozások.
A jelenlegi probléma, hogy a helyi hirdetői piac még nem indult meg az internet felé. Nagy részük nem ért hozzá és fél tőle. Akit viszont érdekelne az nem tud szakemberhez fordulni, mert nem léteznek vidéki ügynökségek. A saját próbálkozásokat pedig csak az igazán erősek engedhetik meg maguknak.
A tendencia azonban azt mutatja, hogy hamarosan a magyarországi nagyvárosok 80-100es lakossága el fog tudni tartatni egy-két helyi portált. Ha ezek a portálok együtt tudnak működni, akkor lesz esély regionális médiumokká válniuk.
Na, ez az a pont amikor már biztos érdemes a nagy három közül kettőnek beletenni pénzt és energiát. Az okosabbja most teszi bele és alapozza meg a jelenlétét. Az Index meg jól teszi ha újragondolja mutációi szerepét, mert ezek újraélesztése kisebb energiát és nagyobb lépéselőnyt jelenthet számára.
az index mutációihoz: az újraélesztés mellett valóban indexesíteni is kellene őket az igazán jó működéshez. tehát több tényfeltárás, akárcsak magán az indexen.
a helyi hirdetői esetében (is) teljesen igazad van. ami most talán segít, az éppen a válság lesz meg amit annyira mond most mindenki, a vele érkező mérhetőségi kényszer. talán könnyebb lesz elmagyarázni a helyi vállalkozónak is, hogy sanyikám, hát hirdethetsz a leginkább krumplipucoláshoz használt szuperinfóban is, viszont itt meg (mondjuk AV-alapon) lemérjük neked, aztán ha kevesebben látták a hirdetésed heti x ezernél, akkor maximum kevesebbet fizetsz. viszont csak azért fizetsz, aki szeme előtt valóban megjelent a reklám.
Az ügy fontosabb annál, mint amilyennek látszik, s bár üzlet az alapja mindennek, de azért annál többről van szó. (Engedtessék meg megismételnem, amit Konrádhoz is írtam.)
A vidéki sajtó jelenleg siralmas állapotban leledzik. Szinte teljes egészét az adott megye napilapja (plusz annak online produkciója és egyéb kiadványai) és a megyeszékhely önkormányzatának médiaportfoliója (ingyenes újság, tv, rádió, online, több is) uralja. A megyei napilap a hirdetési bevételek maximalizálása érdekében konfliktuskerülő, az önkormányzati sajtó pedig direkt politikai propagandát folytat.
Tehát a vidéken lakóknak a helyi ügyekben gyakorlatilag nem adatik meg a többszempontú, sokoldalú tájékozódás lehetősége. Ebből adódóan képzeteink lehetnek a helyi demokrácia minőségéről is.
Egyelőre nem láthatók azok a helyi mágnások, kockázati tőkével rendelkezők, akik pénzt fektetnének a vidéki sajtóba, konkurenciát teremtenének a monopol helyzetükbe belepuhult jelenlegi helyi “nagy” médiákoknak – pedig lenne rá lakossági igény, és nem is kerülne nagyon sokba.
Csak egy adalék: az ugyanakkor lélekszámú, egymástól 65 kilométerre lévő két város összehasonlítása – Debrecenben egyetlen napilap van, Nagyváradon öt (három román, kettő magyar nyelven). Mit gondoltok, hol tájékozottabbak a helyiek az őket leginkább érintő ügyekben?
kevesebbe kerülne, mint ahogy arról a nagyok gondolkoznak. egy pesti szerkesztőség költségén meg lehetne csinálni (jól!) egy egész régiót
Pontosítsunk: két pesti szerkesztőség árából meg lehetne alapítani az egész országot lefedő regionális hálózatot. Az üzemeltetés talán még olcsóbb is lenne, figyelembe véve a budapest-vidék fizetési arányokat.
Basahalom boulevard: hosszan lehetne példálózni arról, hogy vidéki sajtóban mennyire nem válik szét az értékesítő és a szerkesztő/újságíró munkája. Sok olyan szerkesztőséget ismerek, ahol az újságíró feladata között tételesen szerepel az üzletkötés. És engedd meg, hogy én is ismételjem önmagam: ezért is lenne fontos a vidéki ügynökséges színrelépése mert segítségükkel megvalósulhatna a tartalom és a hirdetés függetlensége.
A három nagy megindulása vidékre ebből a szempontból lehetne fontos, mert ők végre megtaníthatnák nekünk vidéki bugrisoknak, hogy milyen a független szerkesztőség. (Tudom, naivitás lenne az állítani, hogy a három nagy hibátlan. De fényévekre tartanak a vidéki lapoktól.)
lokal hiro: Tudjuk azt mi, hogy milyen a független szerkesztőség, csak éppen a médiatulajdonosok (a külföldiek anyagi megfontolásokból, az önkormányzatok politikai okokból) nem engedik ezt a tudásunkat érvényesülni.
Egykoron azt hittük, hogy a külföldi laptulajdonosoknak köszönhetően nem leszünk kiszolgáltatva a helyi kisszerű politikának, mert a süket polgármester csak nem jut el Axel Springerig. Hát… Ebből lett is valami, ellenben tényleg a hirdetésszervezés alá rendelték az egész újságírói szakmát, annak minden hivatásával és felelősségével együtt.
Bár lenne számos vidéki ügynökség, de helyi megbízatások híján egyelőre nem születtek még meg. De igazad van, előre kell menni! Rajtunk kívül olyanok is látják ezt, akiknél a buksza van?
@lokal hiro igazad van az anyagiakban, én azért írtam kicsit más arányt, mert úgy gondolom, hogy ha már minőségi vidéki sajtót akar valaki teremteni, akkor el kellene mozdulni a vidéki lapoknál jelenleg bevett minimálbérszerű vagy kényszervállalkozós megoldásoktól.
basahalom, amíg az axelnek abból van havi 4-5 milliós bevétele, hogy az önkormányzat hirdet, addig sajnos nem fog alányúlni. pedig lenne rá igény. bármelyik önkormányzat esetében, de inkább nem sütnék el olyan közhelyt, hogy a hülyeség pártfüggetlen.
és még valami, ami szintén jól jellemzi a vidéki helyzetet. és ez nem politika, hanem üzleti etika vagy harcmodor vagy minek is nevezzem. megtörtént eset: öngyilkos lesz az egyik munkatárs, érdekes céges elbeszélgetés és kirúgás után. a(z egyébként önkormányzati) cégnél mindenki erről suttog, de már a városlakók egy része is. “a” helyi lap hallgat. mi kirobbantjuk az ügyet, a cikk látogatottsága már az első órákban kiugró, de amikor hazaérnek a munkatársak, tehát 4-5 után, megint ugrik nagyokat. másnap kapjuk a kétségbeesett (névtelen) maileket, hogy hát, ők olvasták a cikket, meg hozzá is szóltak álnéven, de töröljük már ki, mert félnek, hogy kirúgják őket. nem töröltünk, csak megnyugtattunk, ha mi nem adjuk ki az adatokat (márpedig nem), akkor nem fognak rájönni. következő napokban elkezdik vizsgálni a céges gépeken, hogy melyiken nyitották meg a cikket.
az ok: nincsenek hozzászokva a helyi szervezetek (cégek, önkormányzat, bárki), hogy olyan kontroll alatt tarthatja őket a sajtó, mint ahogy az országos szervezeteket.
Bizonyos debreceni önkormányzati cégeknél – különösen a városi médiumok szerkesztőségeiben – is szokás, hogy folyamatosan ellenőrzik a hivatali gépeket, ki mit olvas, merre jár. Orwell alakjai köztünk vannak.
Sajtót a népnek, hogy legyen mint felügyelniük a felügyelőknek, s legyenek sikertelenek felügyelői igyekezeteik!
Hogy lesz-e vidéki online sajtó, az ma – szerintem – egyértelműen mecénás dolga. Nem befektetőt írtam, mert az belátható időn belül viszont szeretné látni a pénzét és a hasznát, erre pedig – néhány igazi nagyváros kivételével – ma nem sok esély van. Százezres megyeszékhelyen napi 3-5000-res prognosztizálható oldalletöltés mellett üzleti hasznot remélni a reklámbevételekből, naivitás lenne.
Két út van tehát. Az egyik az, hogy minimális befektetéssel, vagyis központilag feltöltött tartalomra éhbérért rádolgozó helyiek segítségével csinál valaki egy low-budget kvázi-újságot, a másik az, hogy nem remélve megtérülést belátható időn belül, tényleg mecénásként támogat egy pénznyelő médiumot, ami majd, valamikor, talán nullszaldóra vagy szolid haszonra fordul, de hogy mikor, ahhoz Nostradamus kellene…
Elégggé reménytelen a helyzet.
@oeruelt: a valós helyzet kicsit más. napi 7-10 ezer “kicsiként” is hozható.
persze azt nem tudom, hogy mit tekintesz “belátható időn belüli” megtérülésnek. szerintem 3-5 év belátható.
[...] növekedés és a portfólióépítés természetes útja lesz a vidék, éppen itt az ideje horizontálisan terjeszkedni a vertikálisan [...]