Meghallgattatik
| kategória: web | |
TweetAz ima megtalálta a helyét a weben – summázza riportjának lényegét a vasárnapi New York Times-ban Allen Salkin. A prayabout.com, az ipraytoday.com és más hasonló oldalak régóta tartanak fenn ingyenesen hívható, élőszavas telefonos szolgáltatást és olyan honlapot, melyeken bárki kérheti, hogy imádkozzanak érte.
Nem mindegyik ilyen oldal keresztény, de mind osztja azt a hitet, miszerint minél több ember imádkozik valamiért, annál nagyobb valószínűséggel fog bekövetkezni a dolog.
A Unity Church imaszolgálatának telefonszáma a ’80-as évek végén lett 800-MOST-IMA, és még ma is ezt használják. Egy évtizede már hasonló célú weboldalt is működtetnek.
Amikor valaki felhívja az egyházat, az imádkozó munkatárs megtudakolja tőle a keresztnevét, illetve azt, hogy miért szeretne imát. Egy közös, csendben eltöltött pillanat után az egyház munkatársa hangosan elmondja az imát. Minden imádságot bizalmasan kezelnek.
© Fotó: Unity Church
Mi megválaszoljuk a telefont, Isten megválaszolja az imát – fogalmazta meg hitvallásukat a New York Times-nak Lynne Brown, az egyház imaszolgálatért felelős alelnöke. Hozzátette: emlékeztetjük azokat, akik felveszik velünk a kapcsolatot, hogy Isten a válasz, és ez a válasz – az isteni jelenlét – bennük van.
Az imaszolgálat évente 2 millió imakérést kap – 1,3 milliót telefonon, 500 ezret e-mailen és 200 ezret a honlapján. Idén októberben 133 910 imakérést kaptak, 16 százalékkal többet, mint 2003 hasonló időszakában.
Lynne Brown összegzése szerint a leggyakoribb téma a testi egészség. Szintén sok imát kérnek a lelki békéért, de – nem túl meglepő módon – az utóbbi hónapokban a pénzügyi gondok is előtérbe kerültek.
A helyzet itthon
Magyarországon – bár nem ennyire szervezett keretek között – szintén működnek hasonló imaszolgálatok.
A józsefvárosi Szent József Plébánián egy normál, vezetékes számként hívható vonal működik nappal, míg 22 óra után egy mobilszámot lehet hívni. A nappali vonalra 6 év alatt 7 ezer, míg az éjjelire 2 év alatt 700 hívás érkezett.
A Hit Gyülekezete telefonos és online imaszolgálatot is működtet. A Hetendnapi Adventista Egyház és a Keresztény Fiatalok Közössége oldalain is megtalálható az Imakérés menüpont.
A magyar online imaszolgálatok mind egyirányúak: bár az imakérést be lehet küldeni, visszajelzést nem kap a kérő. Ezzel szemben a külföldi oldalak többségén – például a prayabout.com-on is – az interaktivitás jellemző. Nemcsak a szolgálat munkatársai, hanem a közösség tagjai (vagyis a felhasználók) is imádkozhatnak a társuk által fontosnak tartott cél érdekében.
Jó kis összefoglaló. Köszi
Kicsit pontosítanék, mert úgy tűnik a postból, Magyarország elmaradottabb külföldhöz képest. Egyrészt kis szeletet említettél külföldről is, itthonról is, másrészt a “médiastratégiában”/kommunikációban eléggé sokfajta értelmezés van a felekezetek között.
Egyesek ugyanis mint a “kezdetben volt az Ige, és az Ige Isten volt..” – alapján azt mondják – eddig helyesen – a kommunikáció az Egyház sajátja, hiszen az van a központba helyezve: Isten beszél, mi hallgatunk, majd mi beszélünk, Ő hallgat. Mindenféle módon, ahogy egy személy csak kommunikálhat – és itt kicsit bátrabbak – ezért szerintük éppen a webkettes komm. is legyen az Egyház sajátja: postoljunk, osszuk meg, a valódi közösségek legyenek jelen a virtuális térben közösségként, beszéljünk, nyüzsögjünk, stb.
Más felekezetek – a konzervatívabbak, és hát egyelőre én is efelé hajlok bevallom – nem engednek teret a jó értelemben vett kontroll nélküli kommunikációnak (gondoljunk csak a fórumokra), mert ez a fajta komm. éppen a személyességet veszi el, és ettől (is) lesz olyan, amilyen. Isten személyesen kommunikál, és mi is azért vagyunk személyek, hogy ne bábuként, hanem személyesen szóljunk hozzá, stb, stb. Plusz egy felekezet által támogatott felület nem feltétlen engedi névleges/ellenőrizetlen keresztények “beleimádkozását” egy ember bajába. Nem arról szól, hogy egy még nem keresztény odamegy, elmondja a baját, majd megbeszéli, szerinte hogyan kéne érte imádkozni. Odamegy és kér, ezzel elfogadva az adott felekezet hitét, és imáit, és tulképp szolgáltatásban vesz részt – ha ingyen is.
Nem engednek bárkit beleimádkozni, ugyanis a Bibliának az imádkozásról van jó és rossz véleménye is: nem mindegy, ki imádkozik, mert az egyik épít, a másik rombol (ez már erősen teológia, nem bontanám ki). De mivel ezek újszerű dolgok, ezért többszázéves “fejjel” – amivel sok felkeezet érthető okokból rendelkezik – nem lehet rutinból választ találni egy ilyen új helyzetre. Egyértelmű korlátot a bűn értelmezése enged, azon kívül minden más dolog hit/látás/meggyőződés kérdése minden egyes felkezetben – ki nyitottabb, ezzel felvállalja a “pogányokkal” való erősebb kommunikációt és annak őrá visszahatását, ki pedig zárkózottabb, és nem engedi magát “belázasodni” trendek által, hanem néhány éves késéssel a már jól működő – és jól becsülhető terhekkel rendelkező – dolgokba csapnak bele. Így vvolt ez pl. a rádiózással, tévézéssel is részükről. Pl. reality show-t egészen kevés felekezet vállalt be, de lehetett hallani missziós realityről egy-két éve.
Ezért érthető a világszinten megosztott vélemény a keresztény felekezetek webkettes/közösségi hozzáállásában.
űha, hossz és az eleje alapján ez a komment felkeltette az érdeklődésemet, holnap reagálok rá, ígérem
köszönöm a hozzászólást, jól gondoltam az eleje alapján, hogy érdekes lesz.
egy számomra furcsát találtam benne: “mi is azért vagyunk személyek, hogy ne bábuként, hanem személyesen szóljunk hozzá” – ezt említed a konzervatívabb, a webkettes közösségi dolgok iránt elutasítóbb vonulatnál. szerintem éppen ezt jelenti a webkettő, hogy nem bábuként kommunikálunk, hanem személyesen elmondhatjuk, hogy mi az, amit MI gondolunk.
Ezt a bábus dolgot úgy értem/értik, (ez most teológia) hogy az ember hitétől függően Isten tárgyalásra kész, vagyis pl. Mózes is amikor találkozott az égő csipkebokornál Istennel, nem fogadta el azt, hogy ő egyedül képes lenne kivezetni egy egész népet Egyiptomból. Erre Isten segítségül Áront állította mellé – igaz, ez pl. a rajzfilmben nincs benne, ahogy az sem, hogy Mózes dadogott, “nehéz beszédű volt”.
A konzervatívabb felekezetek – vagy inkább azt mondanám fundamentalistábbak – a kommunikáció hangsúlyát a vertikális, tehát Isten-ember, ember-Isten komm.-n szeretnék tartani. Ezért a hezitálás a horizontális kommunikáció arctalan, nem személyes kiterjesztésére. Ha már van horizontális, legyen szemtől szembe, és ott, ahová elsősorban Istenért mennek: a gyülekezetek, imacsoportok, stb.
á, így már jobban értem, köszi. ugyanakkor, amelyik felekezet már egyszer nyitott ilyen irányba, az tovább is megy majd, gondolom (?)