A Népszabadság megszaktudja a pendrájv-adót
| kategória: médiailag, tech | |
Mint ahogy párszor már kiderült, a Népszabadság(Online)nak – jelen stábjával – nem kellene IT-jellegű témákról írni. A téma a pendrájv-adó, aminek igazságtalan, ámde alkotmányos voltától tekintsünk most el egy picit, és nézzük inkább azt, hogyan lehet egy könnyen felderíthető témában totális marhaságokat írni. A helyzetet súlyosbítja, hogy a tragikomikusra sikerült cikk a print változatban is megjelent.
Kezdjük ott, hogy “Az ingyenzenéért is fizetni kell” cím (ami a STOP-os lapszemlében hasonlóan szerencsétlen: Nincs többé ingyenesen letöltött zene), így a cikk logikája, valamint végkövetkeztetése is téves, hamis. A letöltés és a hallgatás ugyanúgy fog történni, mint eddig – mindenkinek, aki elvan az eddigi pendrájvjaival. (Én például cd-re sem nagyon írok meg pendrájvot is alig használok. Éljenek az internet lehetőségei!)
A következő alapvető tévedésig nem kell sokat várni, a cikk negyedik bekezdése ugyanis így indul: “Az adathordozóbiznisz sajátosan magyar megvámolását…” Nos, kedves kollégák, nem ártana az írás előtt olvasni. Az adathordozók “megvámoltatása” kurvára nem sajátosan magyar, arról már nem is beszélve, hogy az adathordozó-biznisz kifejezést leginkább így kell helyesen leírni.
Zárójel kezdődik.
A helyzet abszurditását megint csak egy “háztáji” példával illusztrálnánk: a Népszabadság szerkesztőségében valószínűleg minden újságíróra jut legalább egy pendrive, ám a 99 százalékukon csak cikkek, sajtóanyagok és illusztrációk “tartózkodnak” – a jövőben mégis minden USB-memória megvásárlása után adózni fogunk a zenészek jogkezelőjének.
A Népszabadság szerkesztőségében lévő emberekről már azt is csak nagy bátorsággal feltételeztem, hogy egyáltalán használnak pendrájvot, úgyhogy köszönöm ezt az információt.
Zárójel bezárva.
Informátoraink ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy ezzel a kiadói szakma az utolsó hivatkozási alapját is elveszíti, hogy az internetes zeneletöltés, a fájlcsere és a többi “kalózkodási” forma miatt siránkozzon.
Nem tudom, kik lehetnek ezek a rejtélyes, baromira titkos dolgokat nyilatkozó informátorok, de – az újságíróhoz hasonlóan – valószínűleg nem ismerik a magáncélú másolás fogalmát. Let’s google it!
A minisztérium ezen túlmenően a Magyar Telekom Nyrt.-nek és a HRP Hungary Kft.-nek küldte el a tervezetet (hogy miért, az rejtély), de egyikük sem válaszolt.
Hogy miért, az rejtély? Magyarország legnagyobb példányszámú közéleti-politikai napilapjának rejtély, hogy a legnagyobb internetet is szolgáltató cég miért kap meg egy internetről letöltött tartalmak lehetséges utóéletének díjazásával foglalkozó tervezetet?
Van még lejjebb? (Sajnos mindig van.)