A CooSpace nem más, mint bizonyos egyetemek tanulmányi rendszeréhez kapcsolódó kooperációs tér, amely elsősorban az oktatási tevékenységet segíti. Például lehetőség van benne arra, hogy az oktató elhelyezze az előadás anyagát, megoszthassa az arról készült videót, és ezt természetesen mindenki keresztbe-kasul véleményezheti, projekt szintjén együttműködhetnek, stb. Mindezt persze az intézményen, és sokszor csak a kurzust felvevők körén belül.
A CooSpaceXtra ennek kiterjesztett, az összes CooSpace-t használó felsőoktatási intézményt összekapcsoló közösségi színtere. Ez bővült most néhány új funkcióval.
- Ismerősök keresése a saját intézmény és más intézmények regisztrált hallgatói között.
- Minden felhasználó saját személyes színteret kap, ahol webes fotóalbumokat, fájltárakat, fórumokat hozhat létre, és tetszőlegesen megoszthatja azokat. A személyes színtereken keresztül mindenki bemutatkozhat.
- Minden CooSpaceXtra felhasználó lehetőséget kap zárt vagy nyitott közösségi színterek létrehozására, ahol az együttműködés szintje a közösség tagjai között szabályozható (fotóalbumonként, fájltáranként, fórumonként külön-külön is), így a közösségi színtereket valóban közösen lehet továbbépíteni. Ezek a színterek a közös érdeklődési körrel rendelkezők, baráti társaságok számára, illetve rendezvények szervezéséhez adnak egyszerűen használható eszközöket.
- A regisztrációt követően 10 GB-nyi webes levelezési lehetőség + 25 GB tárhely áll rendelkezésére az Windows Live szolgáltatásain keresztül.
Tulajdonképpen Facebook-szerű megoldások (személyek, csoportok, oldalak), illetve a Windows Live Hotmail és a Windows SkyDrive szolgáltatásainak egyetemiesített felhasználásáról van szó. Lehet, hogy túl sok innovativitás nincs benne, de higgyük csak el, nagy szintlépésről van szó a magyarországi felsőoktatásban.
Nekem az kifejezetten tetszik, hogy intézmények fölötti dologról van szó, mert nagyon sok helyen ott bukik el mindenféle jóság, amikor az egyetemi informatikusok túl sok beleszólást kapnak a rendszer alakításába-szabályozásába. Ráadásul jól kiütközik rajta a bolognai rendszer egyik (ha nem az egyetlen itthon megvalósított) tulajdonsága, miszerint a hallgatót kezeli egységként, nem pedig az intézményt.
A CooSpaceXtrát jelenleg a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola és az ELTE Társadalomtudományi Kara használja, de a fejlesztők hírlevele szerint több új intézmény bekapcsolódása is várható a közeljövőben.
(Nem mellesleg a 2009. június 15-én élő regisztrációval rendelkezők között 5 ottalvós Sziget bérletet és 10 napijegyet sorsolnak ki.)
Nem kell félni, nem fog fájni. Mármint a Prezi.com-nak az Adobe Presentations. Az Acrobat Labs keretein belül elérhető Flash-alapú prezentáció-készítőben ugyanis bár sok jó megoldás van, csak éppen az az ötlet látszik hiányozni belőle, amitől érdekes lenne.
A Prezi.com mégha jelenleg picit butább is az Adobe Presentations-nél, alapvetően új szemléletet ad(ott). Az Adobe-éban hiába van nagyszerű megosztási és együttdolgozási lehetőség, hiába adhatunk egyszerű módon némiképp látványos effekteket a képekhez, mégiscsak ugyanazt a megközelítést kapjuk online, mint a Microsoft Power Pointjától offline. Nem mertek nagyot álmodni.
Nem azt mondom, hogy az Adobe Presentations halálra van ítélve, hiszen például a Google Docs is “csak” annyival több a Microsoft Wordjénél, hogy online, plusz meg lehet osztani a dokumentumokat, plusz kollaboráció.
A siker lehetősége tehát benne van az Adobe paklijában, de hogy a Prezi.com elől nem fognak felhasználókat elhalászni tömegesen, az szinte biztos.
Már 4 ezer forintért megkaphatunk egy olyan, mindennapi netezésre alkalmas mobilnetet, amely bizonyos értelemben korlátlan is. Kompromisszumot a legtöbb esetben azért kötnünk kell, de a hűségnyilatkozat viszonylag egyszerűen megúszható.
Mobilinternet-körképet rajzoltam a Technetre
Egy ideje elegem lett a politikai posztok/cikkek után sorakozó kommentek olvasásából. Egyszerűen nem vagyok rá kíváncsi, hogy éppen kinek a kurva anyját. Nincs újdonság, ugyanaz a buta, beszűkült emberi tudat- és vitaforma érhető tetten 10-ből 8 helyen. Az a maradék 2 meg már nem érdekel annyira, hogy elolvassam érte a másik 8-at is.
Olyan magyar webhelyről álmodok, ahol az arány legalább 6:4, még inkább olyanról, ahol 8:2 helyett 2:8. Kétség nem férhet hozzá, az itthon általában alkalmazott megoldásoktól nem várható el a 6:4 és főleg nem a 2:8 arány teljesülése.
Márpedig 8:2-vel sehol nincs és nem is lesz közösség. Ha nincs is rajtuk közösség, akkor minek járjon az ember a közösségi akármiknek hívott oldalakra? Marad a Facebook nyitólapja, ott témák is vannak és közösség is. (Persze az utóbbi főként személyes kapcsolatok által, tehát kicsit máshogy alakul ki, de tény: van.)
Ahogy én látom, jelenleg a bulvár és a tech szájtokon vannak a legértékesebb hozzászólások. Nem feltétlen van több értelmük, de legalább nem unalmasak. Legalább el lehet hinni, hogy valaki elgondolja őket – nem pedig csak az aktuális kampányok főbb kulcsszavai. Az ilyen jellegű hozzászólásokat – így témára szűrve – persze csak a tematikus oldalakon találja meg az ember, így közösségileg igazán nagy feladat előtt az általános vagy a tematikusnál legalábbis általánosabb blogok és egyéb szájtok vannak.
A stratégia: manipulálj!
Bár nagy tömegben az ember buta, pontosan tudjuk, hogy egy közösséget alakítani (ha úgy tetszik: manipulálni) nem csak rossz irányba lehet.
Bár a manipuláció mögött mindig valamely pejoratív felhangot érzünk, valójában a manipuláció mindennapi életünk része. Tudósok, mérnökök manipulálják az anyagot, hogy valami mássá formálják át, a menedzserek kezelik a válsághelyzeteket, a szülők nevelik a gyermekeket.
A legrosszabb talán az, ha nem teszünk semmit, hagyjuk, hogy a hozzászólók szájából sorban essenek ki a destruktív hülyeségek. Aztán, ha nagyon tetten érhető, akkor moderálunk, amit viszont az érintett felhasználók valószínűleg rosszul fognak megélni a rezgő lécen járkálás viszonylagosan kiszámíthatatlan természete miatt.
A szigorú moderálás szerintem csak hosszú távon és/vagy sok meglévő felhasználóval lehet eredményes. Más esetben öngyilkos merénylet.
A harmadik út pedig a jó osztályfőnök stratégiája, aki úgy alakítja a viszonyokat, hogy ez az osztályközösségnek nagyon fel sem tűnik. Esetünkben hívhatjuk őt web community managernek (wcm), vagy egyszerűen körbe is írhatjuk: ő az, aki bár hivatalból a közösség része, összetartó munkáját nem csak a pénzért, hanem a közösségért is végzi. Általában nem érezteti szemtől szemben hatalmát, mely felhasználásának etikai korlátaival egyébként pontosan tisztában van. Néha imádják, néha kevésbé, de akárhogy is: eléri, hogy a ballagáson mindenki sírjon, hogy vége.
A jó osztályfőnök nem csak a szakmáját érzi és érti, hanem a közösséget is. Nekem ilyen osztályfőnököm volt. És ilyen wcm-re lenne szüksége a legtöbb magyar, közösségi jelzővel felruházott szájtnak.
Hónapokon keresztül folyt a találgatás, vajon milyen lesz a Google mobiltelefonja, majd kiderült a keresőcég marad a kaptafánál, mobiltelefon készülék helyett inkább szoftvert készít. Az Android a Google okostelefonokra szánt operációs rendszere, amely hamarosan netbookokon is támad.
Összefoglaló cikk a Techneten
