A megosztott tartalmak maguk is megosztanak: valakinek tetszenek, valakinek nem. A probléma persze az utóbbi esetben jelentkezik: mi van olyankor, ha elegünk van a mások által megosztott tartalmak mennyiségéből és/vagy minőségéből?
Vegyük például a Google Readert, amiben én éppen múlt héten takarítottam. Mert az mégsem járja, ha valaki rendszeresen napi 25+ olyan dolgot oszt meg, amiből legalább 20 számomra teljesen érdektelen. Ez nem baj, ettől még az adott személyekkel semmi problémám nincsen, viszont még címek szintjén sem szeretnék 80 százaléknyi nem releváns tartalommal találkozni.
Lett ebből 1-2 “hide” gomb, és hasonló elvek mentén leiratkoztam néhány RSS-csatornáról is. Az eredmény bár kézzel továbbra sem fogható, de látványos és érezhető: 2 felhasználó megosztásai és 3 RSS csatorna kikapcsolása után feleannyi időmbe telik a readeres napi betevő átnézése, miközben a releváns információk számának esetleges csökkenése nem vitte át az ingerküszöbömet.
Szóval szerintem ez ilyen egyszerű: nem kell megsértődni és nem kell sértőnek érezni magunkat. Tudni kell nemet mondani, tudni kell leiratkozni.Nem kell elküldeni senkit sehova, meg felháborodni, hogy “hé, haver, milyen szarokat osztasz meg”. Neki az érdekes, nekem meg más, nincs ebben semmi felháborító.
Én nem attól vagyok jóban valakivel, mert sok tartalmamat megosztja, vagy éppen az általam megosztottakat elolvassa. Akinek meg ez számít, azzal inkább nem is akarnék jóban lenni.
A Sony által fejlesztett Blu-ray hiába győzte le a Toshiba HD-DVD-jét a DVD-formátum utódlásáért folytatott háborúban. Bár a HD-DVD technológia fejlesztését 2008 márciusában befejezték, a csatából győztesen kikerült Blu-ray azóta sem tudott mit kezdeni a fennálló piaci viszonyokkal.
Hogy miért? Az okokról és a karácsonyra felpörgést váró piacról írtam a Techneten.
A Google mindig is mestere volt a “hogyan csináljunk közösen pénzt az ingyenes dolgokból” témának. Ugyanezt művelik most is, amikor az AdSense for Mobile Applications-szel lehetővé teszik, hogy az ingyenes mobilalkalmazások készítői is pénzhez jussanak. A dolog egyszerű: a fejlesztők AdSense reklámmegjelenítést építhetnek be az alkalmazásukba.
Nem kell túl nagy tehetség ahhoz, hogy nagy jövőt jósoljunk az egy hónapon belül induló, egyelőre iPhone-on és Androidon működő megoldásnak. Az Apple sikeres AppStore-jából 50 ezer alkalmazásnál is többet lehet letölteni, az Android Market pedig lassan, de biztosan közelíti a 200-at (most épp 169 van).
És bár ezektől igen messze áll a Palm, az AppCatalog éppen tegnap érte el az 1 millió letöltést (igaz, itt jelenleg 30 alkalmazás közül lehet választani, és azt se feledjük: mindössze 150 ezer készüléktulajdonosról van szó). Biztos vagyok benne, hogy nem csak a Palm, hanem a Samsung és az LG induló alkalmazásboltjai is bekerülnek majd a mobilos AdSense által támogatott rendszerek közé.
Az appstore-ok és a mobilalkalmazások várható terjedésével (pluszban a válság időközbeni átfordulásával) a Google megint elmondhatja majd: a gép forog, az alkotó pihen.
Épp hétvégén gondolkoztam arról, mi is történne, ha a Google Docs-ból szerverhibák durva sorozata miatt eltűnne néhány ezer felhasználó összes dokumentuma. Elég kényelmetlen lenne, bár tulajdonképpen akkor is, ha csak az én néhány doksim válna semmivé.
A rémképzet okozta esetleges félelmet oszlatja el a Lifehacker által talált GDocsBackup. A természetesen ingyenesen letölthető alkalmazás használata a nagyon egyszerű. Íme:
Először a nem kevésbé kifejező “Bunkóság” címet akartam adni a posztnak, rögtön el is árulom, hogy miért. Az ASCAP amerikai jogvédő társaság kitalálta, hogy minden egyes alkalommal megsértjük a szerzői jogot, amikor nyilvános helyen csörög a mobilunk. Szerintük ebben az esetben ugyanis kimerítjük a _nyilvános előadás_ fogalmát.
Azt mondják: az egy dolog, hogy fizetünk a csengőhangért, de az ebben az árban lévő jogdíj-tartalom még nem elég arra, hogy _nyilvánosan is előadhassuk_ a zenei részletet.
Na most ez olyan szinten bunkó ötlet, amiért vagy kórházba vagy börtönbe kellene küldeni a gazdáját. Egyúttal felmerülhet bennünk az a kérdés is: ilyen logika mentén mi a helyzet azokkal a vers(részlet)ekkel, amiket véletlenül úgy idézünk egy asztaltársaságnál, hogy az étteremben mellettünk lévő asztalnál is hallják?
iből legalább 20 számomra teljesen érdektelen. Ez nem baj, ettől még az adott személyekkel semmi problémám nincsen, viszont még címek szintjén sem szeretnék 80 százaléknyi nem releváns tartalommal találkozni.
Nem kell túl nagy tehetség ahhoz, hogy nagy jövőt jósoljunk az egy hónapon belül induló, egyelőre iPhone-on és Androidon működő megoldásnak. Az Apple sikeres AppStore-jából 50 ezer alkalmazásnál is többet lehet letölteni, az Android Market pedig lassan, de biztosan közelíti a 200-at (most épp 169 van).