Tudni kell nemet mondani

| kategória: szociál, web | téma: , | 5 komment

A megosztott tartalmak maguk is megosztanak: valakinek tetszenek, valakinek nem. A probléma persze az utóbbi esetben jelentkezik: mi van olyankor, ha elegünk van a mások által megosztott tartalmak mennyiségéből és/vagy minőségéből?

Vegyük például a Google Readert, amiben én éppen múlt héten takarítottam. Mert az mégsem járja, ha valaki rendszeresen napi 25+ olyan dolgot oszt meg, amiből legalább 20 számomra teljesen érdektelen. Ez nem baj, ettől még az adott személyekkel semmi problémám nincsen, viszont még címek szintjén sem szeretnék 80 százaléknyi nem releváns tartalommal találkozni.

Lett ebből 1-2 “hide” gomb, és hasonló elvek mentén leiratkoztam néhány RSS-csatornáról is. Az eredmény bár kézzel továbbra sem fogható, de látványos és érezhető: 2 felhasználó megosztásai és 3 RSS csatorna kikapcsolása után feleannyi időmbe telik a readeres napi betevő átnézése, miközben a releváns információk számának esetleges csökkenése nem vitte át az ingerküszöbömet.

Szóval szerintem ez ilyen egyszerű: nem kell megsértődni és nem kell sértőnek érezni magunkat. Tudni kell nemet mondani, tudni kell leiratkozni. Nem kell elküldeni senkit sehova, meg felháborodni, hogy “hé, haver, milyen szarokat osztasz meg”. Neki az érdekes, nekem meg más, nincs ebben semmi felháborító.

Én nem attól vagyok jóban valakivel, mert sok tartalmamat megosztja, vagy éppen az általam megosztottakat elolvassa. Akinek meg ez számít, azzal inkább nem is akarnék jóban lenni.