archívum hónap szerint: 2009 augusztus
Ez a trükk valójában nem is trükk, mégis kevesen ismerik. A T-Mobile egy olyan teljesen hivatalos szolgáltatásáról van szó, amiért többeknek még a szolgáltatóváltás is megérheti, merthogy a T-Mobile ezt csak a saját ügyfeleinek teszi elérhetővé. A módszer röviden, vázlatosan, hogy utána már mehess is SMS-t írni:
- regisztrálj a T-Mobile WebSMS oldalán
- a mobilod alap böngészőjében menj a http://t-zones.hu címre, válaszd a T-Mobile menüpontot, ezen belül pedig az SMS küldését
- az így kapott oldalt mentsd el a könyvjelzők közé, így később gyorsan el tudod érni, mintha csak hagyományosan írnál SMS-t
Mindehhez persze elő kell legyen fizetve egy mobilos (!) netes csomag. Ha más miatt még nincs ilyened, akkor persze nem egészen ingyen az ingyen, de tekintve, hogy 990 forintért 100 megányi nethez lehet jutni, na bumm, akkor 2,2 forintra jön ki egy üzenet ára. Ha csak napi 5-öt küldesz, akkor is 6,6 forintra. Nem is beszélve arról, hogy marad még kb. 97 megád, amit lenetezhetsz.
A gyakran használt számok a felület saját telefonkönyvébe is menthetők. Ha 90 napig nem lépsz be, újra kell regisztrálnod. Ami még nagyon fontos: a felületre számítógépen is be lehet lépni, de ebben az esetben nem ingyenes az SMS-ek küldése, hanem üzenetenként a díjcsomagodnak megfelelő összeg vonódik le.
Én már évek óta használom a szolgáltatást, egyenrangú a sima SMS-sel, teljesen megbízhatóan működik. Sőt, mivel ha ez nem lenne, akkor is kellene a mobilra a net, valóban ingyen küldöm az SMS-eket. Mondjuk ha belegondolok, hogy bőven volt olyan időszak, amikor majdnem minden egyes nap teljesen kihasználtam a 15-öt…
Valószínűleg nem egy olyan ember él ma az országban, aki havi 3 (azaz H-Á-R-O-M) megabájtnyi mobilnetért 515 forintot fizet, 1.5 gigabájtért pedig 13 540-et. Ha pedig túlforgalmaz, akkor 7 forintot is elkérnek tőle – 10 kbyte-onként. A Pannon ugyanis volt olyan kedves, és nem váltotta a legutóbb 2 éve megköthető MobilAdat 3, 50, 250, 500 és 1500 csomagokat hasonló díjú új tarifákra. És igen, igen, a díjcsomagok neveiben lévő szám a bennük foglalt adatforgalmat jelöli, megabájtban.
Viccesnek hangzik, és egyúttal hihetetlennek. Ha viszont nem lenne egyetlen ember sem ezekben a régi pannonos netcsomagokban, akkor a júliusi ÁFA-változással megnövekedett díjaik sem lennének feltüntetve a szolgáltató oldalán.
Ehhez hasonló és persze jóval gyakrabban előforduló példákkal illusztrálva mutatom be a Techneten, hogy miért érdemes már a fél vagy egy évvel ezelőtt kötött mobilos internetcsomagokat is újakra cserélni.
Az utóbbi időben a környezetemben többen is vettek új mobilt. A vásárlás utáni “elég, ha egy napig töltőn hagyom?” típusú kérdések még manapság sem ritkák, pedig a mobilok többsége már régen nem olyan akkumulátorral van felszerelve, ami ezt indokolttá tenné.
És persze az idő során a kérdések csak gyarapodnak: mennyire töltsem fel, rátölthetek-e bármikor, stb. A Battery Universityn találtam egy jó kis összefoglaló táblázatot, amelyet zanzásítva közreadok magyarul is, hasznos lehet.
| Nikkel-metál-hidrid (NiMH) és nikkel-kadmium (NiCd) | Lítium-ion (Li-ion) és Lítium-polimer (Li-polimer) |
| Mi az első teendő? | A telefonban lévő akkumulátorok részben fel vannak töltve (gyárilag). Első alkalommal töltsd őket 14-16 órán át. | A telefonban lévő akkumulátorok részben fel vannak töltve (gyárilag). A kézhezvétel pillanatától már használhatod is a mobilt, elég akkor tölteni, amikor először lemerül, és akkor sem szükséges hosszú órákon át, csak amíg jelzi, hogy tele van. |
| Kárt teszek az akksiban, ha nem követem az előző tanácsot? | Nem. Ebben az esetben az akkumulátor teljesítménye először alacsonyabb lesz, de a későbbi használat során fokozatosan nőni fog. | Nem. A lítium-ion akksik elviselik a részleges és a teljes töltést is. Semmi különöset nem kell tenned első használatkor sem. |
| Teljesen lemerítsem az akkumulátort töltőre rakás előtt? | Igen, 1-2 havonta egyszer merítsd le teljesen, annyira, hogy már be se tudd kapcsolni a mobilt. Tehát még egyszer: 1-2 havonta egyszer elég ezt megtenned. | Ne, sőt kerüld is a túl gyakori teljes lemerülést. Inkább tölts rá többször. |
| Mindig töltsem fel teljesen, vagy elég csak részben? | Mindig töltsd fel teljesen, megszakítás nélkül. (Igen, ez azt jelenti, hogy közben egy pillanatra se húzd ki a konnektorból.) Néha persze, ha másra nincs lehetőség, elég egy részleges töltés is, de ha túl gyakran teszed, kárt okozol az akksiban. | Teljesen mindegy. Az akkumulátor szempontjából a részleges töltés is pont olyan jó, mint a teljes. Ahogy időd engedi. |
| Kihúzzam a töltőt a konnektorból, miután teljesen feltöltődött az akkumulátor? | Igen. A túltöltés veszélyes is lehet. | Az akku szempontjából teljesen mindegy. A töltő automatikusan megszakítja a folyamatot, amikor az akkumulátor teljesen feltöltődött. Energiatakarékossági szempontból viszont nem mindegy: húzd ki, mert a konnektorban hagyott töltő még telefon nélkül is fogyaszt. |
| Mit csináljak az éppen használaton kívüli akksimmal? | Lehetőleg kb. 40 százalékos töltöttségi szinten tedd el, és tartsd hűvös helyen. Mielőtt újra használni kezdenéd, töltsd 14-16 órán át. | A legfontosabb, hogy tartsd hűvös helyen! A gyártók ebben az esetben is azt ajánlják, 40 százalékos töltöttségi szinten tedd el - de teljesen semmi esetre se merítsd le, mielőtt hosszabb időre elteszed. |
| Normális, ha az akku jelentősen felmelegszik töltés közben? | Igen, a teljes töltöttségi szint felé közeledve teljesen normális. Amikor kihúzod, utána le fog hűlni. Teljes feltöltődés után ne hagy a töltőn, mert az továbbra is melegen tartja, ezzel kárt is tehetsz az akksiban. | Nem, mindössze egy minimális "hőemelkedés" a normális. Ha rendre nagyon felmelegszik töltés közben, az rossz jel. |
| Mennyi idő alatt töltődik fel teljesen? | Amellett, hogy ez több dologtól is függ, akár 1 óra is elég lehet neki. | Kerüld el az 1 órás teljes töltést ígérő csodatöltőket. Általában 2-3 óra kell ehhez az akksinak. |
Nem csak a mobilokban, de a laptopokban és netbookokban is rendszerint lítiumos akku van, így az vonatkozó oszlop természetesen ezekre is igaz. NiMH vagy NiCd akkumulátort manapság leginkább csak a nagyon olcsó, alapmodellnek számító mobilokba raknak.
A végére egy kis ismétlés: ha leveszed a töltőről a telefont, de a töltő maga bedugva marad, akkor is fogyaszt. Teljesen feleslegesen. Úgyhogy inkább húzd ki minden töltés után.
A híripar sok tekintetben hasonló a zeneiparhoz. Ahelyett, hogy újféle csatornák után keresgélnének, a meglévő folyamatokat próbálják meg kifejezetten erőlködve rendszabályozni.
Külföldön az Associated Press (AP) tett oda a világnak: 5-25 szó idézése például 12.5 dollárba kerül annak, aki hajlandó kifizetni. Ez 5 szó esetén szavanként (árfolyamtól függően) 450-500 forintba kerül. Nevetséges.
Mindezt egy olyan világban, a weben, ahol a linkelés és idézés egészen mindennapos dolog. Gondoljunk a hagyományos megoldásokon túl a retweetelésre vagy éppen a Tumblr reblogjára.
Itthon az MTI próbálkozott be a nagyobb hírkeresőkkel, merthogy szerintük a hírgyűjtő szájtok élősködők, és lopják az ő tartalmukat. A Hírkereső esetében ez különösen vicces, hiszen ott leggyakrabban csak címekkel találkozhatunk.
Az MTI-nél vajon olvasták-e a törvényt, amelyre hivatkozni szoktak? Nem kell túl sok oldalon átrágják magukat, a vonatkozó rész rögtön az 1§ (5)-nál található.
A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre.
Ezen pont alól az MTI egy esetben jelenthet kivételt: ha elismerik, hogy nem tényeket és/vagy napi híreket közölnek. Viszont ha ezt elismerik, akkor ez azt jelenti, hogy nem végzik megfelelően a feladatukat. Tessék csomagolni, lehet hazamenni. Merthogy a nemzeti hírügynökségről szóló törvény a következőt mondja ki:
2. § (1) A nemzeti hírügynökség közszolgálati feladatai: a) a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat.
Biztosan sikerül felfedeznünk a “hír” szót, mely egyébként az “hírügynökség” összetett szóban is megtalálható.
Az MTI egyébként honlapján azt írja, hogy az ügyfeleinek “a legkorszerűbb multimédiás technológiákra épülő új szolgáltatásokat” is nyújt, ami – akárhogy is forgatom a mondatot – hazugság. Egy esetben nem az: ha elfelejtjük, hogy 2009 van.
Egy friss, átfogó Facebook-kutatás egyik megállapítása szerint féltékenyebb az, aki Facebookozik. Egészen pontosan arról van szó, hogy a megkérdezettek közel ötöde (19,1%) féltékenységből fogott bele párja tevékenységének fokozott figyelésébe, miután észre vette, hogy a barát(nő) sokat aktívkodik a közösségi oldalon. 16,2%-uk nyíltan kimondta, hogy a facebookozás erősíti a féltékenységét.
Nyilvánvaló, hogy a Facebook nevét majdnem szabadon cserélhetnénk az iWiW-re vagy éppen a myVIP-ra, hogy csak az itthon népszerűbb közösségépítő oldalakat említsem. A féltékenység a partner adatlapjának folyamatos (akár napi többszöri) szemmel tartása mellett abban is kimerülhet, hogy a féltékeny fél hangulatromboló jelleggel beleszól partnere beszélgetéseibe, amikor úgy érzi, hogy egy-egy megosztott tartalomnál már túlságosan szenvedélyessé vált a kommentelés.
A féltékenységhez persze igazából semmi köze nincs a közösségi oldalaknak, csupán megkönnyíti a “kémkedést”, hiszen nem a kerti partin kell figyelni, hogy a másik kikkel beszélget, hanem akár hírolvasás vagy munka közben is csak böngészőablakot kell váltani hozzá.
Tanulság? Nem tudom, hogy mi az, és abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán van. Az viszont biztos, hogy mindenki csak annyit tesz nyilvánossá magáról amennyit akar. És hát a lebukásnak is van lélektana.