Facebookos világtalanok

| kategória: marketing/pr, szociál, web | téma: | 7 komment

Egy ideje, mióta itthon is divatos lett a “fészbúkon vagy-e?” kérdés, ipari mennyiségben fordul elő, hogy nem személyként létező dolgoknak személyes adatlapot hoznak létre Facebookon. Ennek eredete egyértelműen az iWiW fizetős klubrendszere, szerintem legalábbis sokan az iWiW-es berögződések miatt csinálják ezt.

Amikor a volt gimnáziumom nevében valaki személyes profilt hozott létre, a problémázás helyett inkább létrehoztam egy hasonló célú csoportot. (Szegény valaki azóta is ostromol a személyes bejelölgetéssel.) Amikor kisebb blogoknál találkozok a jelenséggel, egyszerűen csak visszautasítom az ismertséget. Ha a bloggerrel személyesen is jóban vagyok, szólok neki, hogy izé, tudod, group/csoport meg page/oldal, direkt erre vannak. Természetesen nem is elvárás, hogy mindenki komolyabb szinten ismerje a Facebookot, így nincs is ebből gond.

Az viszont már kifejezetten idétlenségre vall, hogy a Szegedi Szabadtéri bejelölt ismerősnek. Amikor ül az ember a nézőtéren, elég gyorsan lejön, hogy nem személyről, hanem színházról van szó. Egy jövőre 80 éves rendezvénysorozat esetében én elvárnám, hogy a marketingesek a szórólaposztás mellett a webet is ismerjék, és ne személyes profilt csináljanak. (Márpedig az adatlap alapján úgy tűnik, ez bizony a hivatalos művek alkotása. Ha mégsem így lenne, a poszt akkor sem tárgytalan, csupán másnak/másról szól.) Külön cuki, hogy a felhasználó “csak bizonyos információkat oszt meg mindenkivel”, ami az ismeretterjesztésnek nem feltétlen a leghatékonyabb módja. (Bár nem tudom, mi lehet rejtve.)

Ennek alapján a mai vers mindenkinek: Súgóközpont