Zaj van, babám!

| kategória: szociál, web | téma: , , , , | 4 hozzászólás

Tegyük fel, hogy van olyan felhasználó, akit követek Twitteren, Google Readeren és Zümmön, ráadásul ismerőse vagyok Facebookon. A Facebookjára be van kötve a Twitter, a Zümmjébe pedig a Twitter és a Google Reader is. Gyorsan ki lehet számolni, hogy egy twittjével három, míg egy greaderes megosztásával két helyen találkozok – kivéve, ha a Facebookra is be van kötve a Greader, mert akkor azt is három helyen látom. Aztán ott van még a Facebookra és Zümmre bekötött Twitterre bekötött YouTube, ami persze ugyanakkor megjelenik Google Readeren, így még egy elemként a Zümmön és Facebookon, stb.

Mivel a fenti feltevéssorozatnak legalább egy része valószínűleg sokunk sok ismerősére igaz, érdemes lehet megfontolnunk, hogy mennyi percet szánunk egy-egy napunkból a sorozatosan ismétlődő tartalmak olvasgatására/átugrálására. Én úgy döntöttem, hogy mindenesetre annyit nem, mint eddig.

Innentől kezdve pedig mindenki eldöntheti, hogy melyik csatorna a leggyengébb láncszem. Valamelyik teljes elhagyása helyett érdemesebb lehet a smart filtering, azaz konkrét személyenként eldönteni, hogy melyiküket hol érdemes követni (és hol nem). Ha egy ismerősünk például önállóan nem használja a Zümmöt, csak a Twitterjét és Google Readerjét köti be oda, akkor érdemes Zümmön elállni a követéstől – persze csak akkor, ha Twitteren és Google Readeren is követjük, hiszen ellenkező esetben pont hasznos a zümmös követés.

Mindez persze csak akkor probléma, ha sok ilyen behálózott ismerősünk van, vagy egy-két ismerősünk napi 10-20 elemet oszt meg a csatornákon, ami aztán 50+ elemként jelentkezik a különféle rendszerekben. Mindenkinek saját magának kell felmérnie, hogy melyik rendszerből mit/kit kapcsol ki, de érdemes ezt időben elkezdeni, mielőtt a fejére nő ez az egész, és már feszülten kezd bele egy-egy csatorna újdonságainak olvasásába.