Nem, nem, soha? – fiatalok és politika a weben

| kategória: médiailag, trend, web | téma: , | 6 komment

A választási kampányban újra érdekessé válik a kérdés: érdekli-e a fiatalokat a politika? A pártoknak az elérés, az online médiának pedig az oldalletöltés miatt fontos a téma. Nos, sok jó hírrel nem szolgálhatunk. A lentebb részletezett vizsgálat ugyanis arra jutott, hogy nem érdekli őket.

A kiragadott diából jól látszik, hogy az általános iskolásoktól az egyetemre járók köréig elérő mintából a lányok online politikai hírfogyasztását csak a fiúk webes horoszkópok iránti érdeklődése múlja alul. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kutatást a 10-24 évesek körében végezték, így a mért korosztály egyik fele teljesen kiesik a szavazati joggal rendelkezők köréből. Ez viszont csak részben torzít, hiszen a 16+ korosztály már javában célozható/célozandó, kell valamennyi idő ahhoz, hogy egy fiatalban kötődést alakítsanak ki a politikai szerveződés iránt.

Mindez újfajta kihívás elé állítja a weben gyakran amúgy is esetlenül mozgó pártokat. Félő ugyanis, hogy bár nem ilyen mértékben, de az érdeklődés hiánya nyomokban később is fennmarad ebben a generációban, és a hozzászólásokban a pártjaik által képviselt elvek mentén vitatkozó fiatalok inkább csak kivételek lesznek.

Meg kell tanulni a (most még) fiatalok tömegét, médiahasználati szokásaikat megérteni és hozzáigazítani a kommunikációt. Talán kicsit nehezebb ez, mint korábban, hiszen a médiaterek, ahol elérhetők ezek a fiatalok ma már sokkal gyorsabban változnak, mint mondjuk 20 éve. Tegnapelőtt még az Index fórum volt a menő, tegnap az iWiW, ma a Facebook és a Twitter, holnap pedig lehet, hogy már teljesen más lesz. És mindegyik terepen máshogy lehet megragadni az értékes felhasználói figyelmet.

Ajánlott olvasmányok
10+1 pontban: miért blogoljon egy politikus?
OMG – erősen kezd a weben az új kormány
OMG után LOL

A “Mítosz vagy valóság? A netgeneráció jellemzői Magyarországon” című kutatást Fehér Péter és Hornyák Judit jegyzi. Felmérésüket 10-24 évesek körében, egy 994 fős mintán végezték. Az eredményeket először a VIII. Pedagógiai Értékelési Konferencián, Szegeden ismerették.