Twitter: sokat beszélünk, keveset beszélgetünk

| kategória: szociál, web | téma: | 2 hozzászólás

A Sysomos közösségimédia-elemző cég 1.2 milliárd twittet vizsgált meg, így azt hiszem, hihetünk az eredményeiknek. Azt vették szemügyre, hogy mi is lesz egy-egy twittünk sorsa, miután kiengedtük a szellemet a palackból. Az eredmény szerint twitteres aktivitásaink 71%-a semmilyen mérhető interakciót nem vált ki a többiekben.

Érdekes, hogy mennyire nehéz retweetelést elérni (másként fogalmazva: milyen kevés az annyira érdekes tartalom, ami megér legalább egy RT-t), a vizsgált twittek mindössze 6%-ának sikerült. A továbbtwittek 92.4%-a egy órán belül születik, utána radikálisan esik annak valószínűsége, hogy valaki az RT gombra nyomjon. Az állapotfrissítés után 3 órával már gyakorlatilag esélytelen bármiféle reakció (RT 5.97%, válasz 2.22%).

A Sysomos azt is megnézte, hogy mennyire mélyül el a beszélgetés a Twitteren. A megválaszolt/lereagált twittek 85 százaléka csak egyetlen választ kap és háromnál több válasz a válaszra (stb.) fordulót már csak 1.53%-uk ér el.

Az eredményekből több dologra is következtetünk. Egyrészt a Twitter – egyik vezetője állításával összhangban – valóban nem igazán közösségi háló, vagy legalábbis nem eléggé közösségi háló. Ugyanezen előadása közben Kevin Thau arra utalt, hogy a Twitter inkább az információtovábbítás [forradalmi?] eszköze. Viszont ha az állapotfrissítések 94%-a vagy érdektelen vagy a hatalmas mennyiség miatt sokan nem is találkozunk velük, akkor kérdés, hogy információtovábbítási (netán hírközlő) eszközként mennyire is hatékony a Twitter.

Ha csak a trendekre gondolunk, akkor máris azt kell mondjuk, hogy a 6%-os RT-arány ellenére (vagy talán éppen emiatt is) igen jól teljesít a Twitter. Aki minden egyes nap csak annyit tájékozódik, hogy végigkattintja a Twitter Trends elemeit (hazai viszonylatban a Yamm! Trendeket), arról már alighanem mondhatjuk, hogy megüti az átlagember tájékozottsági szintjét.

Kíváncsi lennék egy kutatásra, ami a hétköznapi beszélgetéseinkben vizsgálja ugyanezeket: milyen arányban mondjuk a magunkét (twitt), reagálunk érdemben a másik mondanivalójára (reply), vagy éppen adjuk tovább a tőle hallott információt (RT). Ha ezt tudnánk, akkor kiderülne, hogy beszélt nyelv több jellemzőjét is magán viselő Twitter ebből a szempontból mennyire is hasonlít mindennapi szóbeli kommunikációnkra. Egy (negatív?) közös vonás egyelőre mindenképpen van a két csatorna használatában: csak személyekre tudunk igazán hatékonyan szűrni.

Ajánlott olvasmányok
Tíz twitteres tény
Zaj van, babám
A kontextuális Twitter kereső és a szavakban mért hírek