Eddig nagyobb visszhang nélkül maradtak a Sanoma új androidos alkalmazásai, pedig van miről beszélni/írni, ha már az egyik legnagyobb kiadó az iPhone után végre az Android felé is nyit.
Minden értelemben a TV24 a legnépszerűbb: a letöltések száma 1-5000 közt van, az értékelések átlaga pedig 4.79. Ez elég szép, de maga az app is jól sikerült: 61 tévécsatorna közül mi választhatjuk ki, hogy melyek műsorát szeretnénk alapértelmezetten a most /este / filmek fülek alatt látni. Egy műsorszámot nézve láthatjuk a leírását, képpel, vetítési időpontokkal és riasztást állíthatunk be, ha “nem akarunk lemaradni”. A TV24 adatok nélkül 420 KB-ot foglal, de kirakhatjuk SD-re is, úgy csak 188 KB-ot. Ha nagyon kötekedni szeretnék, akkor a widgetet hiányolnám, illetve azt, hogy a főképernyő utolsó, sportműsoros füle nem szabható testre. Így 4 csillag.
Az fn.hu kicsit felemás lett, de ezt főképp azért írom, mivel egy kifejezetten videókra kihegyezett főanyagba futottam először, csakhogy az alkalmazás nem jeleníti meg a videókat, így nem kicsit hülyén nézett ki a dolog. Vannak galériák, árfolyamos rész és időjárás is, ez utóbbi nálam nem töltött be, még a manuális városkiválasztás után sem. (Elvileg kap rá engedélyt, automatikusan be kellene mérnie a helyemet.) A galéria szintén nem ment, a nézőképek betöltődtek, de nagyban már nem láttam semmit. Talán nem véletlen, hogy a három közül az fn.hu alkalmazása kapta a leggyengébb értékelést, habár a fentiek fényében szerintem még a 4.23 is igencsak fölé lett lőve, jelen formájában 2 csillagnál többet nem nagyon ér.
A Mozi24-nél a betöltődés alatt filmes érdekességeket olvashatunk, majd a főképernyőről kiválasztott filmekről leírást és képeket is kapunk. Itt szintén van némi probléma a képekkel, mert bár betöltődnek, a felbontásuk igencsak gázos. Ha megtetszett a film és jó az időpont is, már hívni is tudjuk a mozit, ez tetszik. Az már kevésbé, hogy egy mozis alkalmazásba nincs egy YouTube-link a trailerre, pedig valószínűleg elég sok androidos mobilon van YouTube app. Összességében 3 csillagosnak érzem.
A Sanoma androidos kezdésének mindenképpen jó a triász. A legjobb egyértelműen a TV24, az fn.hu jelen formájában egyszerűen nem praktikus, de a Mozi24-en is van még mit dolgozni. Mindhárom alkalmazás ingyen tölthető az Android Marketről.
Minden a Nokia 7110-zel kezdődött. Ez volt az első wapos mobil. Az interneteléréssel rendelkező telefonok kezdeti időszakában alig-alig netezett még valaki. Mind az ilyen készülék, mind a szolgáltatás elég drága volt ahhoz, hogy csak a felsőbb rétegek kiváltsága legyen – azon belül is azoké, akik egyáltalán érdeklődtek a kicsi képernyőkön történő böngészés iránt.
Ahogy fejlődtek a készülékek, nőtt a mobilon netezők tábora, a mobilcégeknek gazdaságosabbá vált olcsóbban adni a szolgáltatást. Ezzel együtt persze erős kampányba is kezdtek az egyre okosabb telefonok, általuk pedig a mobilnet népszerűsítésére. Intézd a mobilon napi hírfogyasztásod zömét, emailezz, facebookozz, mobilnetezz!
A történet onnan válik abszurddá és nevetségessé, hogy most ugyanezek a mobilszolgáltatók a nagy webes szolgáltatások üzemeltetőivel (Google, Facebook, stb.) fizettetnének millió dolláros összegeket. A nevetséges ebben éppen az, hogy pontosan azon problémáznak, amit ők maguk szerettek volna elérni minden létező eszközzel, azaz hogy mobilon olvassunk híreket, emailezzünk, facebookozzunk, netezzünk. A spanyol Telefonica vezérigazgatója, Cesar Alierta egészen odáig ment, hogy “tragédiának” és “tarthatatlannak” nevezte a helyzetet. A hírek szerint a France Telecom, a Telecom Italia, a Vodafone, és valószínűleg több, egyelőre kiváró mobilcég is hasonlóan gondolkodik. Tetszettek volna inkább káposztát termeszteni.
Az, hogy a szolgáltatók szerint még az Apple-nek is fizetnie kellene, előrevetíti, mi is fog történni, ha megkapják a kisujjat: az egész kar kell majd nekik. Elvégre ha az Apple túl sokat ad el egy túl jó mobilból – amivel túl sokat használjuk a netet – akkor következik majd a Samsung, a HTC, a Motorola, a Nokia, az LG, a Sony Ericsson, szóval szép sorban mindenki, aki okostelefonokat dob a piacra. Mellesleg nem ártana a beszállítók körmére is ránézni, de én a mobiltokosokat sem hagynám ki, elvégre nagy szerepük van abban, hogy mindenhová hordjuk a telefonunkat, mindenhol netezünk és növeljük saját mobilszámlánkat. Mi is jó nagy tahók vagyunk, mondhatom.
Múlt pénteken előadtam egyet a békési “Közösségi média – civil közösségek” című konferencián. A nap fókuszában az a kérdés állt: hogyan boldogulhat egy vidéki, helyi fókuszú civil egyesület a weben? A poszt lényegét bár elsősorban ezen szervezetek számára fogalmaztam meg, azt hiszem, hogy sok hazai szervezet kommunikációjában hasznos lehet belátni az alábbiakat.
A Twitter nemzetközileg egyértelműen siker, az idei év végére bizonyos becslések már 200 milliónyi regisztrált felhasználóra számítanak, amibe persze beletartoznak a spammerek és teljesen inaktív tagok is. Ezzel együtt remek kampányokat lehet rá építeni, működik mint SMO-eszköz.
Itthon már jóval mérsékeltebb a siker, sőt egyáltalán nem is beszélhetünk sikerről. A mostanra kb. 63 ezer regisztrált magyar közül a Yamm! adatai alapján mindössze 18 ezer felhasználó volt aktív – azaz ejtett meg legalább egy twittet – az elmúlt 2 hétben. Természetesen vannak olyanok is, akik csak olvasásra használják a Twittert, de ez a csoport elenyésző méretű lehet. Azt hiszem, hogy valódi felhasználóként még a legtágabb értelemben is azokra tekinthetünk, akik kéthetente azért twittereznek kicsit – legalábbis az elérés szempontjából biztosan. Az országon belüli területi eloszlási arányok jól láthatók a Yamm! térképén: a júzerek zöme budapesti, a település méretének csökkenésével radikálisan esik a Twitteren elérhető helyi felhasználók száma is.
A Twitter (is) “a kis számok törvénye” alapján működik
Magyarországon sok olyanra nem jó, amire az USA-ban egyébként működik
egy nagyvárosban sok olyanra nem jó, amire a teljes ország esetében egyébként működik
egy kisvárosban sok olyanra nem jó, amire egy nagyobb településen egyébként működik
Hogy ez miért fontos? Mert nagyon sokan vannak, néha szakemberek, sokszor pedig “szakemberek”, akik figyelmen kívül hagyják a léptékeket. Hasonló gyakorisággal történik csalódás is. A témába vágó rész az utolsó, legkisebb kör. Hiába mértek (nemzetközileg) 19 százalékos átkattintási arányt, hiába akad majd pár követő az ország másik végéből és hiába jó sok dologra a Twitter, annyira kevés – általában 10-25 – a potenciálisan elérhető helyi, releváns, aktív felhasználó – ez lenne a “kis számok törvénye” -, hogy a Twitter egy kis- vagy középváros átlagos civil szervezete számára inkább állehetőség, mintsem valódi, hatékony kommunikációs eszköz. Sem tömegek elérésére, sem forgalom terelésére, sem értelmezhető mennyiségű interakció teremtésére nem jó.
A konferencián én azt a tanácsot adtam, hogy ha az adott civil szervezet egyik tagja amúgy is aktív twitterező, akkor persze, legyen, működtessenek ők is egy szervezeti csatornát. Ha nem, akkor viszont ne kezdjenek bele, a sok esetben amúgy is szűkös időt és kevés energiát fordítsák inkább hasznosabb eszközökre, például a Facebookra.
Már a magyar felhasználóknak is elérhető a Facebook október elején bejelentett funkciója. Saját magunkat tölthetjük le vele, pontosabban mindent, ami a Facebookon megosztottunk magunkról: üzeneteinket, üzenőfalas megosztásainkat, a képeket, állapotfrissítéseket, profilunkon lévő információkat.
A fiókbeállításoknál lehet igényelni a csomagot, mégpedig az utolsó előtti, “Töltsd le az adataidat” mellett lévő “tudj meg többet…”-re kattintva. A pakk összekészítése kb. 2 óra alatt megtörténik. Erről mailben értesítenek, ezután már tölthetjük is zip-be csomagolt facebookos identitásunkat.
Mobilportos munkám miatt sokszor találkozok a szolgáltatók árlistáival. Néhány hetente megnézem őket, sokszor fel is jegyzem az árakat. Így történt ez november 1-jén is, amikor a Vodafone került terítékre. Gyanússá vált, hogy a legutóbbi csekkolásom óta november elejére több készülékük árát jelentősen megemelték. Lementettem az árlistát, most pedig, a karácsonyi hajrában eszembe jutott, hogy ránézzek az ünnepi árakra, amiket karácsonyra véletlenéppen annyival vittek le, mint amennyivel egy hónapja megemeltek.
Ami már az árak megemelésekor feltűnt, az a mérték volt, néhány alsó- és alsó-középkategóriás telefonnál ugyanis annyival – 9-10 ezer forinttal – megdobták az árakat novemberre, ami nem sok mindennel indokolható. Nesze neked karácsonyi akció.
Nem vagyok GVH, eldönteni sem tudom, hogy versenyjogilag minek minősül az eset. Azt viszont határozottan ki tudom jelenteni, hogy ebben a formában etikátlan, csúnyábban fogalmazva átverés. Íme tehát az árak, melyekből a novemberiek a november 1-jei, a decemberiek pedig a december 8-ai állapotot tükrözik.
Nem állítom, hogy a másik két hazai mobilcég esetleg nem alkalmazott hasonló trükköket karácsonyi akciója felturbózásához. Viszont ha igen, akkor ők a Vodánál kevésbé feltűnően, kisebb lépésekben csinálták. Ha egyáltalán csinálták. Még a T-Mobile vonatkozó árlistái vannak meg lementve, azok alapján náluk nem találtam ilyen összefüggést, de a telenoros híreket böngészve sem tűnt fel szisztematikus trükközés.
A Vodafone ezúttal túl kirívóan alkalmazta az etikátlan akciók árfegyverét. Bocs, fiúk. Lebuktatok.
Update A szolgáltató nevében Bányai Tamás, a Vodafone Magyarország Szegmens Marketing Igazgatója a következőt reagálta: „A készülékárak meghatározása számos folyamatosan változó paraméter figyelembe vételével történik, ilyenek például a beszerzési árak, az aktuális forint árfolyam valamint az egyes célszegmensek számára meghatározott időszakos promóciókba fektetett akciós ártámogatás mértéke is. Ezek eredményeként az egyes készülékek árai időszakonként jelentősen eltérhetnek.”
Minden a Nokia 7110-zel kezdődött. Ez volt az első wapos mobil. Az interneteléréssel rendelkező telefonok kezdeti időszakában alig-alig netezett még valaki. Mind az ilyen készülék, mind a szolgáltatás elég drága volt ahhoz, hogy csak a felsőbb rétegek kiváltsága legyen – azon belül is azoké, akik egyáltalán érdeklődtek a kicsi képernyőkön történő böngészés iránt.
Múlt pénteken előadtam egyet a békési “Közösségi média – civil közösségek” című konferencián. A nap fókuszában az a kérdés állt: hogyan boldogulhat egy vidéki, helyi fókuszú civil egyesület a weben? A poszt lényegét bár elsősorban ezen szervezetek számára fogalmaztam meg, azt hiszem, hogy sok hazai szervezet kommunikációjában hasznos lehet belátni az alábbiakat.
Már a magyar felhasználóknak is elérhető a Facebook október elején bejelentett funkciója. Saját magunkat tölthetjük le vele, pontosabban mindent, ami a Facebookon megosztottunk magunkról: üzeneteinket, üzenőfalas megosztásainkat, a képeket, állapotfrissítéseket, profilunkon lévő információkat.
