Az informatika érettségi és az én kérek elnézést
| kategória: tech | | 18 komment
TweetAz informatikaérettségi-követelményeket olvasgatva egy ponton az az érzésem támadt, hogy időközben már az irodalom tárgynál járok. A kilencedik téma jelentős része valószínűleg viccből került a követelmények közé. Bár viccnek elég rossz.
Nincs bajom a papírral és nincs bajom a könyvekkel sem. És nem, nem szeretnék egyetlen könyvtárat sem bezáratni, sőt fontosnak tartom, hogy akkor is fennmaradjanak, ha egyre kevésbé képesek kitermelni fenntartási költségeiket. (Amiket talán soha nem tudtak, de nem is ez a dolguk.) De az informatikához nem sok közük van, sőt az információbeszerzéshez is egyre kevesebb.
Az én problémám ott kezdődik, amikor 2011-ben egy informatika érettségi vizsgakövetelményeinek leírásában olyan szavakat olvasok, mint a kazetta. És olyat, hogy diakép. Meg olvasóterem. Ellenben az egész követelményben nem olvasok olyat, hogy mobil, blog vagy közösségi web. Pedig az utóbbi három terület közül bármelyik egyetlen ismerete életszerűbb tudást ad, mint a teljes kilencedik tétel.
Nem világstatisztika, de éppen most jött ki az adat: az Amazonnál már nem csak a keményfedeles könyvekét szárnyalják túl az e-könyves eladások, de minden 100 eladott nyomtatott könyvre 115 kindle-s e-könyv jut. De ennél azért van egy rosszabb hírem is: tetszik, nem tetszik, a tudás elsődleges forrását egyre kevésbé az akármilyen könyvek jelentik, de még csak nem is a könyvtár. Hanem az internet. Kis “i”-vel.
Értem én, hogy az oktatási rendszer lassabban reagál, mint ahogy a technológia fejlődik, de sem a mobil, sem a blog, de még a közösségi web sem 2010 vívmányai közé tartozik. Hogy csak a legfrissebbet, a közösségi webet vegyük: az iWiW már az ötödik éve az egyik leglátogatottabb oldal Magyarországon. De gyanítom, hogy mire bekerül az informatika érettségi követelményei közé, már nem lesz az.
én tavaly kétszer is érettségiztem infobol (közép és emelt), a kedvencem az a floppy működési elve volt. 2010ben : D
kis “i”-vel. +1
Az informatikához, információszervezéshez nagyon sok köze van a könyvtáraknak. Nem baj az, ha ilyesmiről is hallanak a 18 évesek. Töriből is ott az ókor tétel.
Tedd fel a teljes tételsort! Ha a mobil és webkettő kimaradt, az tényleg szégyen.
Ez a 9. info tétel tökéletesen tükrözi a mai magyar középiskolás oktatási rendszert. Elavult, szar, az életben igazából semmi használható dologra nem készít fel.
Én is 1 éve érettségiztem, és furcsának éreztem az érettségin beszámolni:
-gopher
-lyukkártya
-fényceruza
Egy 2009-ben kiadott könyv szerint pedig modern böngésző a Netscape, és a legnépszerűbb keresőoldal az altavista.com.
Az a baj, hogy a követelményeket régi arcok állítják össze. Anyukám is részben informatika tanár, anno valami lyukkártya programozásból vizsgázott. Szerencsére korrepetáltam őt
– de alapkövetelmény, hogy az IT iparban haladni kell a korral.
Barátom nagyon jó informatikából, és peche volt – a könyvárhasználat tételt húzta szóbelin és megbukott. Hiper-szuper szarráoptimalizált progamkódot írt – írásbelije majdnem 100%-os, de a szóbelin elhasalt egy, az informatikától távol álló hülye tétel miatt.
Manapság, minden fent van a neten, szakirodalom, szépirodalom – a könyvtár már egy kihaló intézmény…
@nevo: a követelmények (pdf)
a mágnesszalag meg még a mai napig a legelterjedtebb, legjobb ár/érték aránnyal rendelkező adattároló…Nyilván az Tape Library-kről szó nincs a tételben, de azért ne temessük még pártíz évig a technikát…
http://en.wikipedia.org/wiki/Linear_Tape-Open
nagy “I”
Valószínűleg én leszek az egyetlen az “ellenvéleményemmel”, de minekünk az informatika (vagy számtech, ahogy tetszik) oktatás azzal kezdődött, hogy az öreg fizika- és matektanár által kézzel épített ajtó méretű számítógépet mutatták meg. Például tudott összeadni, ha bizonyos kábelek jó lyukakba dugdostunk be. Belőlem valószínűleg soha nem lesz számítástechnikával foglalkozó ember, és ugyan nem is ebből érettségiztem, de nagyon fontosnak tartom, hogy ne kizárólag a mában élni tanítson a nevelő, tanár, az iskola. Azt én is jó ötletnek tartom, hogy kerüljön be az aktuális is a tananyagba. De a múlt illetve korábbi technológiák kihagyását, elfelejtésével vagy leértékelésével nem értek egyet.
Minek a sikere, hogy több e-könyv fogy, mint print könyv? Még egy dolgot sikerült technológia-függővé tenni, és ennek örülünk? Jó, hogy van ilyen is, de az egyik nem helyettesíti a másikat. Márai Sándor háborús naplóját olvasva bele lehet gondolni, mit jelent, amikor az embernek csak egy láda könyve van. Ma Egyiptomban kikapcsolták az internetet.
Valószínűleg a Magyar Rádióban is ott figyel szinte az összes korábbi technológia, és bármikor újra rendszerbe kapcsolhatóak.
Lehet, hogy konkrétan neked / nektek nem különösebb érdem vagy öröm, hogy “elavult” az érettségi, az én személyes tudásom (amit időnként erőszakosan kollektivizálok is) szempontjából nagyon fontos a print könyvről való ismeret, a floppyról való ismeret, a magneto-optikai rögzítőeszközök ismerete, hogy a szüleim meséltek a lyukszalagról, és némileg többet tudok a világról, mint az az egyetlen mozgóalkatrész nélküli, általam elronthatatlan és megszerelhetetlen mobiltelefon, amit a kezembe adott a kor. Ahogy a jelennek, ennek is látom jogosultságát, és nem gondolom, hogy kizárólag ezt a fajta jelent fetisizáló szemléletet kell csak figyelembe venni. Találkoztam már olyan emberrel, aki a kézzel írást akarta eltörölni, hiszen már rég meghaladtuk számítógépekkel, billentyűzetekkel, hangfelismerésekkel. Beszéltem olyannal is, aki szerint nem volna szükség múzeumokra meg képtárakra, hisz minden digitalizálható, és elérhető. Mi a gondolkodási alap? Mihez tartjuk magunkat? Kazetta: kb. egy évvel ezelőtt segítettem egy barátomnak újraépíteni a digitális hangstúdióját, és a DAT-magnó kazettáiról jóval a cédé képességeit meghaladó minőségben digitalizálhatunk többsávos felvételeket.
Elnézést kérek, hogy a nagypapi szövegemmel belerondítottam a diskurzusba, és valószínűleg nem kellett volna ennyire a szívemre venni. Egy holt nyelven leírt idézettel köszönök el: “Audiatur et altera pars.”
@Gergo_ van x mennyiségű tudásanyag, amit le lehet adni és meg lehet követelni. merthogy a diáknak is 24 óra egy nap, van egy y óraszám, stb. ebbe az x mennyiségű megkövetelhető anyagba mi kerül bele és mi nem, ez itt a kérdés. hogy kell-e a múltról szólni? igen. az adott téma történeti háttereként. de aki a jelenről sőt a jövőről (!) nem szól, az szerintem egész egyszerűen megrontja a diákokat.
hogy lekapcsolták az internetet egyiptomban – ez egy átlagember életében 99 százalékos valószínűséggel nem fordul elő. szintén kevés százalékkal lesznek az informatikából érettségizettek közül vészhelyzetben lévő mr-technikusok. és persze valóban vannak kivételes helyzetek, úgy gondolom, h az érettséginek elsősorban kell felkészítsen, hanem a “maradék” 99 százalékra.
és a könyves dolgot tegyük helyre. leírtam: nem a könyvekkel van bajom. azzal van, hogy pontosan ugyanennyi erővel a fenti 9. téma szerepelhetne a kémia érettségiben is, ugyanannyira lenne ott relevanciája, mint a mai informatikai világban. viszont azáltal, hogy nem a kémiába került, hanem az informatikába, így más – sokkal relevánsabb és igen, értékesebb – informatikai ismeretektől veszi el a teret. a könyv egyébként európában úgy 1450 óta technológiafüggő.
de szerintem rántsuk le a témáról az elméleti leplet, mert bár beszélgethetünk róla (és jó is, hogy beszélgetünk, ne kérj elnézést), a gyakorlati dolgokhoz ezeknek valószínűleg semmi köze. az informatikát tanítók jelentős része azért azt tanítja és követeli, amit, mert ő maga is csak ahhoz ért. meg merem kockáztatni, hogy ez a követelményrendszer összeállítóinak zömére is igaz, ami persze innentől bizonyos mértékben lefogja a tanárok kezét. szerintem egyébként egyéni szinten is elvárható lenne egy tanártól, hogy a saját területén mindig friss tudással rendelkezzen, akkor is, ha épp nincs továbbképzés.
Az természetesen gáz, hogy a közösségi oldalakról nem esik szó az informatika érettségin, de az is gáz lenne, ha egy diák úgy végezné el a középiskolát, hogy nem igazodik el egy könyvtárban. Az informatika nem kizárólag a számítástechnikát jelenti és amíg minden valamilyen szempontból fontos könyvet, folyóiratot nem digitalizálnak és tesznek olcsón hozzáférhetővé, szükség lesz könyvtárakra.
Jómagam informatikus vagyok, de nem volt szerencsém abból érettségizni, mert annál egy picivel idősebb vagyok. Azon töprengtem el, hogy a mi időnkben eleinte még internet sem volt az iskolában, és igencsak központi helyet foglalt el a könyvtár. Érdekesmód tudta is használni mindenki, pedig nem tanította senki tanórán.
“…de az is gáz lenne, ha egy diák úgy végezné el a középiskolát, hogy nem igazodik el egy könyvtárban.” Az előző mondatom fényében ez erősen leminősíti a diákokat.
Az informatika oktatásban is természetesen szükség van arra, hogy a kezdetektől végigvegyük a számítógépek és technológiák fejlődését, de ahogy már nem a lyukkártya és a c64 a központi téma, úgy kellene továbbhaladni a korral a jelent trendjeit követve. Még akkor is, ha ezzel 2-3 évente újra kell értékelni a követelményrendszert.
Lássuk be: történelemből is egyre újabb dolgok kerülnek bele a tananyagba, hisz múlik az idő. Az informatikában talán még szembetűnőbb ez a változás/fejlődés.
A lényeg akkor is a jó törvénykezésben van. Mert, igenis lehet jó, előremutató törvényeket hozni. Például, ha már úgyis átdolgozzák az oktatási törvényt, én bele venném, hogy minden újonnan megjelenő tankönyvnek kötelezően elérhetőnek kellene lenni elektronikus formában is. Igaz, hogy most alig egy százalék vásárolná meg ilyen formátumban, de tíz év múlva már biztos fordított lenne a helyzet. S mivel a tankönyv kiadók bele lennének kényszerítve az újításba – mind amellett, hogy nem róna rájuk bevállalhatatlan plusz költségeket -, ezért egyre több könyv lenne elérhető elektronikus formában is, ezzel hamarabb elérve a kritikus tömeget, amikor már úgy dönt egy-egy iskola, hogy átáll az e-olvasókra, ezzel jelentős anyagi terhet levéve a családok válláról. Szerintem ez kiváló példája lenne annak, hogy egy szabályozás nem csak előre mutató lehet, de még elő is segíti a fejlődést.
Szerintem az egész 9. tételt cserélni kéne a “hogyan kell lájkolni a facebook közösségi oldal segítségével?”, ill. a “Milyen mobilról tud fészbukolni?” és a “Melyik előre megemésztett és szánkbarágott blog-motor a legjobb eszköz arra, hogy a középszerű életünket publikáljuk?” kérdésekre. Nyilván sokkal naprakészebb lenne a vizsga általa és ugyanakkor legalább olyan hasznos ezeket tudni, mint azt hogy egyátalán mire is való a könyvtár. (Tudniillik információk raktározására és terjesztésére…..valami olyasmire amivel az Information Technology vagy rövidebb nevén az IT világa foglalkozik.)
@S4NDOR ez egy nagyon jó ötlet
az innováció és környezetvédelem mellett ráadásul ez megoldaná azt a problémát is, amivel elég sok család néz szembe minden tanév elején, radikálisan csökkenthető lenne a tankönyvhöz jutás költsége.
@józsi ha szerinted ennyit jelent a közösségi web és a mobiltelefónia, akkor ezt a részét talán hagyjuk is. viszont nagyon fontos például a szövegértés is, ami hozzásegíthetne, h megértsd a posztot: nincs semmi bajom a könyvtárakkal, csak nem értem, mit keres az informatika érettségiben. és tisztában vagyok vele, h mit jelent az it. ennek kapcsán gyors érdeklődnék is, h az elmúlt 12 hónapban hányszor kerestél információt könyvtárban és hányszor interneten.
Jó ez a vita. Info tanárként én sem szeretem ezt a témát, sőt… De egyetlen középiskolás sem halt bele még abba, hogy olyant kellett megtanulnia ami látszólag felesleges.Ebben a korban a diákok agya szivacsból van, bármit képesek megtanulni ha akarnak, vagy ha kell.Természetes, hogy jobban tudják nyomkodni a telefon és a számítógép gombjait, mint szüleik, hiszen ebben nőttek fel. Az igazi probléma ott van, hogy valaki, aki majdnem 100%-os gyakorlati vizsgát írt infóból megbukott azért mert a könyvtár tételt húzta
. Megbukni ebben az esetben ugyanis csak akkor tudott, ha meg sem szólalt 
, ugyanis majdnem 100%-os gyakorlati vizsga esetén ha a szóbelin eléri a minimális 10% (3 pont) akkor az már jeles !!!!!!!Szóval tanuljatok és néha olvassatok, nem fog fájni !!!!
“minden 100 eladott nyomtatott könyvre 115 kindle-s e-könyv jut.”
Ehhez azért az is hozzátartozik, hogy sok e-könyvet már egy dollárért meg lehet kapni, és aki eddig rászánt egy tizest egy papírkönyvre, az most esetleg vesz öt e-könyvet (hogy aztán elolvasson belőle jó esetben négyet).
Sajna csak most olvastam.
1. A nagyokosok valaha azt találták ki, hogy a könyvtárismeretet az informatika tárgy keretén belül kell oktatni. Tetszik vagy sem, ez van. Ezért jelenik meg az érettségin belül is.
2. Kimaradt a blog, közösségi web, stb. Az informatika érettségi szerkezetét (az elméleti követelményeket) az első kétszintű vizsga előtt (valószínűleg 2004-ben) határozták meg. Azóta nem változott – persze a többi tárgyé sem. 7 éve meg – hogy is mondjam – a hiányoltaknak nem volt ekkora súlya. Ha engednék változtatni, biztosan módosítanák, hisz ez az infotanároknak sem jó így.