Hogyan írjuk: internet vagy Internet?
| kategória: etc, web | | 9 hozzászólás
Mikor kezdjük kisbetűvel és mikor naggyal az internet/Internet szót? Mi az oka annak, hogy a Magyar helyesírási szótárban mind a két forma, az Osiris Kiadó Helyesírás című kiadványában pedig csak a kisbetűs változat szerepel?
Az internet nagybetűvel és kisbetűvel kezdett írásmódjának kettőssége a szó tulajdonnévi vagy köznévi jellegének eldöntetlenségéből adódik. Az általános, hétköznapi írásgyakorlatban a kisbetűs és a nagybetűs forma egyaránt elterjedtnek számít. A nagybetűsítés divatja és az angolban elfogadott nagybetűs forma mellett az is gyarapítja a nagybetűvel kezdett alakok előfordulását, hogy a legáltalánosabban használt szövegszerkesztő (Microsoft Word) helyesírás-ellenőrző programjának korábbi változatai az internet, sőt még az egyértelműen kisbetűs, melléknévképzős internetes szavakat is nagy kezdőbetűs formára javították.
Az 1999-ben megjelent Magyar helyesírási szótár szentesíteni próbálta ezt az írásmódban érzékelhető kettősséget: mindkét változatot felvette szóanyagába. A szótár értelmezése a variánsok között jelentésbeli különbséget feltételez: a nagybetűs formát az intézménynévi használatra, a kisbetűs formát pedig a távközlési hálózat megnevezésére különíti el. Ez a szótári szabályozás azonban nem szüntette meg a bizonytalanságot: az internet szót ugyanis a szövegkörnyezetek tanúsága alapján szinte mindig ’világméretű, számítógépek közvetítette távközlési rendszer’ értelemben használjuk, tehát a jelenség nem követel meg tulajdonnévi elnevezést, a szótárban rögzített elkülönítés hátterében a világháló újdonsága, sajátos jellege miatt a fogalom pontatlan ismerete állt. Olyan egyedi dologra utaló megnevezésről van szó, amely köznévi szerepű, és így egyértelműen a kisbetűs írásmódja számít elfogadhatónak. Az Osiris Kiadónál 2004-ben megjelent Helyesírás című kötet példaanyagában (Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila) ennek megfelelően már csak a kisbetűs változat szerepel.