Hogyan írjuk: internet vagy Internet?
| kategória: etc, web | | 6 komment
TweetMikor kezdjük kisbetűvel és mikor naggyal az internet/Internet szót? Mi az oka annak, hogy a Magyar helyesírási szótárban mind a két forma, az Osiris Kiadó Helyesírás című kiadványában pedig csak a kisbetűs változat szerepel?
Az internet nagybetűvel és kisbetűvel kezdett írásmódjának kettőssége a szó tulajdonnévi vagy köznévi jellegének eldöntetlenségéből adódik. Az általános, hétköznapi írásgyakorlatban a kisbetűs és a nagybetűs forma egyaránt elterjedtnek számít. A nagybetűsítés divatja és az angolban elfogadott nagybetűs forma mellett az is gyarapítja a nagybetűvel kezdett alakok előfordulását, hogy a legáltalánosabban használt szövegszerkesztő (Microsoft Word) helyesírás-ellenőrző programjának korábbi változatai az internet, sőt még az egyértelműen kisbetűs, melléknévképzős internetes szavakat is nagy kezdőbetűs formára javították.
Az 1999-ben megjelent Magyar helyesírási szótár szentesíteni próbálta ezt az írásmódban érzékelhető kettősséget: mindkét változatot felvette szóanyagába. A szótár értelmezése a variánsok között jelentésbeli különbséget feltételez: a nagybetűs formát az intézménynévi használatra, a kisbetűs formát pedig a távközlési hálózat megnevezésére különíti el. Ez a szótári szabályozás azonban nem szüntette meg a bizonytalanságot: az internet szót ugyanis a szövegkörnyezetek tanúsága alapján szinte mindig ’világméretű, számítógépek közvetítette távközlési rendszer’ értelemben használjuk, tehát a jelenség nem követel meg tulajdonnévi elnevezést, a szótárban rögzített elkülönítés hátterében a világháló újdonsága, sajátos jellege miatt a fogalom pontatlan ismerete állt. Olyan egyedi dologra utaló megnevezésről van szó, amely köznévi szerepű, és így egyértelműen a kisbetűs írásmódja számít elfogadhatónak. Az Osiris Kiadónál 2004-ben megjelent Helyesírás című kötet példaanyagában (Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila) ennek megfelelően már csak a kisbetűs változat szerepel.
Egy kicsit technológiai szemlélettel:
– internet: ’világméretű, számítógépek közvetítette távközlési rendszer’.
– Internet: az az internet, amit mi használunk, tehát az általános kategória egy konkrét megvalósítása.
Lehet, hogy a köznapi nyelvhasználatban kevésbé fontos ez az elkülönítés, de mint látszik van értelme. Ha pl, valaki készítene egy másfajta világméretű hálózatot eltérő technológiák használatával, akkor különbséget kéne tenni közöttük.
Én angol nyelvű publikációban is használtam már kisbetűsen (pedig ott ugye többnyire nagy, ahogy itt is olvasható), és meg sem mukkantak, szemük nem rebbent, elfogadták
Éljen a nemecsekesített internet!
Én sosem értettem ezt a kisebetűsítést (most sem). Ha egyszer az a _neve annak a szerencsétlen hálózatnak, akkor miért kisbetű? Vagy van más hálózat is, amit internetnek hívunk? A Hold akkor miért nagybetű? Megannyi kínzó kérdés…
(nem kötözködni akarok, de tényleg nem értem a dolog logikáját)
@mukinyúl talán közelebb vihet a megértéshez az általad említett példára vonatkozó szabály.
mhsz 185. Ha a föld, a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk, nagybetűvel kezdjük: a Hold távolsága a Földtől stb. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni, tehát: föld körüli utazás, a hold szépen világít, a nap sugarai stb.
@tsabeeka Áhááá, így már érthetőbb a dolog. Köszi! Egy évtizedes kérdésemre kaptam most választ
[...] Nem világstatisztika, de éppen most jött ki az adat: az Amazonnál már nem csak a keményfedeles könyvekét szárnyalják túl az e-könyves eladások, de minden 100 eladott nyomtatott könyvre 115 kindle-s e-könyv jut. De ennél azért van egy rosszabb hírem is: tetszik, nem tetszik, a tudás elsődleges forrását egyre kevésbé az akármilyen könyvek jelentik, de még csak nem is a könyvtár. Hanem az internet. Kis “i”-vel. [...]