A CES szórakoztatóelektronikai vásáron és a legnagyobb mobilos eseményen, a Mobile World Congress-en, ha jól adom össze, összesen nulla Windows Phone 7-es telefont jelentettek be a gyártók. Én ezt luxusnak érzem, még a Nokia-Microsoft együttműködés híre mellett is, amely ősz előtt biztosan nem fullad kézzelfogható telefonba. Az újdonságok hiányával kapcsolatban a következő okokat tudom elképzelni:
a gyártók inkább a nagy androidos patronokat sütötték el, amikor mindenki rájuk figyelt
az eladásaik fényében a gyártók egyelőre nem érzik szükségét WP7 újdonság bemutatásának (az LG egyik marketinges vezetője saját tapasztalataik vonatkozásában korábban erre egyértelműen utalt is)
bár a gyártók szívesen adtak volna ki új WP7 mobilt, de egyelőre nincs okuk megtenni, mivel a már megjelentetettekhez képest nem tudnak nagyon újat mutatni (a szoftverbe nem nyúlhatnak bele; gyengébb hardvert a Microsoft nem enged, az erősebb pedig az Android alá megy)
Bárhogy is, a Microsoft egy gyártót sem tudott meggyőzni arról, hogy az idei év két legfontosabb rendezvénye közül valamelyikre összerakjon egy bejelenthető mobilt, pedig nem hinném, hogy ne próbálkoztok volna vele.
A legutóbbi, közel egy hónapos hivatalos közlés szerint addig 2.1 millió licenszet adtak el. (Tehát nem ennyi új windows-os mobil fogyott, csak ennyire vették meg a szoftver használati jogát a mobilgyártók.) A HTC már az októberi nyitány előtt 5 készüléket mutatott be, így nekik felmentésük van. A mobilos fronton nem a legerősebb Acer és Dell környékén már dereng valami, de vajon mikor lép már valaki? Ha minden a menetrend szerint megy, akkor hamarabb lesz iPhone 5, mint ahogy új WP7-es telefont látnánk.
A Facebook szervezeti oldalakkal kapcsolatos újításáról talán már minden megoldáskereső posztért kár, elvégre Szántó Balázs részletes írásában benne van a lényeg. Arról sem szeretnék elmélkedni – bár ez már megérné –, hogy a felhördülés hatására esetleg módosít-e algoritmusán az efbé.
Arra viszont nagyon kíváncsi lennék, hogy Mark Zuckerberg mit is gondol arról, hogy a webes világ hatalmas részének mindennapjai a kezében vannak. Bizonyos értelemben a közösségi web fejlődésének iránya is a kezében van, legalábbis könnyedén terelgetni tudja a labdát. (Legrosszabb esetben is magától elfele.) Például úgy, hogy mikorra egy Coca-Cola összegyűjt 22.5 millió rajongót, vagy Lady Gaga közel 29 milliót, akkor becsukja az ajtót, és közli, hogy már sokan vagyunk bent, az maradhat, aki érdekeset tud mutatni és/vagy fizet.
Mindez számomra azért szimpatikus, mert Zuckerberg végre arcába vágja az MLM-szájízzel működő “tanácsadóknak” és az általuk megtévesztetteknek, hogy nem, a weben sincs ingyen a siker. Vagy rengeteg befektetett energia, kreativitás és éveken át felhalmozott tudás kell hozzá, vagy hasonló mennyiségű pénz. És most nem a 20+ milliónyi lájkolós oldalakról beszélek, maga szintjén komoly munkát igényel egy itthoni, egy-két ezer követővel bíró közösségi médiás jelenlét kiépítése és a lelkesedés fenntartása is. Persze csak ha Zuckerberg azt mondja, hogy úgy van…
A mostanában népszerű adatvizualizációs megoldással készült el egy videó arról, hogyan is robbant be az egy ideig lassú lángon égő Android a világba. A hivatalos fejlesztői csatornán megjelent anyag azt mutatja, hogy 2008. október és idén január közt a világon mikor, hol, mennyi Android eszközt aktiváltak. Két érdekesebb pillanat van benne: 00:30-nál megjelenik a Motorola Droid, a 2. perc indulásától pedig Európára koncentrálva láthatjuk a készülékaktiválásokat. (Ha elsőre nem találná valaki Magyarországot: ott vagyunk ám mi is, csak megyei felosztást mutatnak a vonalak.)
Az egyik órámon egy-egy megye médiahelyzetét kellett bemutatniuk a hallgatóknak. Innen jött az ötlet, hogy szétnézek a megyei médiapiacon, hogy is áll a print és az online helyzet, illetve hogy is állt 2009 és 2010 utolsó negyedévében. A statisztikában a 9 megyét birtokló Axel Springer, a 4 megyében tevékenykedő Pannon Lapok Társasága, a 3 megyés Inform Média, illetve a 2 királyságos Lapcom szerepel.
Sokáig tűnődtem, hogy a nyomtatott lapok esetében melyik számot válasszam a MATESZ mutatói közül, végül az összesen értékesített lett belőle. Egyrészt majdnem mindegy, hogy melyiket használom, hiszen nem a két negyedév konkrét számain, hanem a változáson van a hangsúly. Másrészt pedig amiatt is kb. mindegy, mert a kiadóként, nyomdaként és terjesztőként is működő cégek adott esetben okosan trükköznek az ilyen módon teljesen tőlük függő számokkal. Igen, tudom, hogy van auditálási szabályzat, de maradjunk annyiban, hogy a webes méréshez úgysem hasonlítható a bevallott printes számok hitelessége.
Az Axel Springer produkálta a százalékban legnagyobb printes esést, viszont az online növekedését nézve a négy versenyzőből csak harmadikok lettek. A netes százalékos győztes a PLT. Elég érdekesek az Inform számai. Az alacsony online növekedést magyarázhatja az, hogy méretben lassan beéri egymást a nyomtatott és a webes táboruk, vagy éppen hírszájtjaik 10 évvel ezelőtti korszakba illő megjelenése. A printes sorban lévő egyetlen zöld cellát viszont nehéz elhinni. Most vagy arról van szó, hogy annyira egyformán koncentrálnak a két termékcsoportra, hogy a két hatás kiegyenlíti egymást (ezt én magam sem hiszem), vagy pedig a fentebb említett kiadó-nyomda-terjesztő hármas áldásos trükkpotenciálja köszön itt vissza. Vagy mi?
Bár csak a százalékokat nézve úgy tűnhet, hogy gyorsabban nő a megyei hírportálok olvasói bázisa, mint amilyen sebességgel a nyomtatott lapoké csökken, a konkrét számok mögé nézve látszik, hogy az AS és a PLT esetében kb. ugyanannyival nő a hírszájtok egyedi látogatóinak száma, mint amennyivel kevesebben fizetik ki a nyomtatott verziót. Az Inform Média számait ilyen szinten nem tudom/szeretném értelmezni. A Lapcom viszont határozottan többet nyer neten, mint amennyit printben elveszít. Ez valószínűleg ahhoz is köthető, hogy a hozzájuk tartozó Délmagyarország bár nyomtatva csak Csongrád megyében jelenik meg, az online verzió régiós terjeszkedésbe kezdett, így Bács-Kiskun megyéből is hozzák be a látogatókat. Csak idő kérdése, hogy a print fegyverszünet online felrúgását teljes erővel kövessék a versenytársak, a BEOL-on és a BAON-on már meg is jelent a Szeged menüpont.
Megjegyzések
(1) Az Axel Springerhez tartozó Nógrád Megyei Hírlap adatközlése a 2010-es negyedik negyedévben késettnek minősült, így ott a harmadik negyedéves adattal számoltam.
(2) A Pannon Lapok Társasága által üzemeltetett online felületek a Webauditon összesített adattal szerepelnek, így a PLT online számaiba – ha jól értem – az f1csatorna.hu, a plt.hu, valamint a városi dh-online.hu eredménye is beszámítanak. Mivel a poszt témája szempontjából nem a két vizsgált negyedév közti különbség fontos, így ez nem jelent akkora problémát, amekkora érvénytelenítené a lényeget.
A napokban minden Facebook-felhasználónál aktiválják a tavaly szeptember végén bemutatkozó képnézegetőt. A képek betöltése állítólag gyorsabb lett, a fekete keret pedig a fejlesztők szerint javítja a felhasználói élményt. További fontos tudnivaló, hogy a jobbklikkes képletöltés nem működik, helyette bal alul található a “kép letöltése” pont.
Akinek nagyon nem tetszik, az indítson egy “Kérjük vissza a régi Facebookot!” csoportot használhatja például a Facebook Photo Zoom kiegészítőt, ami Chrome-ra, Firefoxra és Safarira is elérhető. Ez minden képet nagyban mutat, elég csak föléjük vinni az egeret. Akinek az új képnézőben csak a fekete keret nem barátja, az Chrome-on szürkére cserélheti. A legegyszerűbb pedig az F5 gomb (frissítés) használata, amely után hagyományos módon tölt újra a képoldal. Szintén ezt teszi, ha az URL végéről kitöröljük az “&theater” részt.
A Facebook szervezeti oldalakkal kapcsolatos újításáról talán már minden megoldáskereső posztért kár, elvégre 