Szarvason valaki nemcsak érti a marketing lényegét, hanem elég ereje volt ahhoz, hogy összegyűjtse a támogatókat is a külföldön menő, itthon mindenképpen szokatlan megoldáshoz. Riszpekt neki, az ügy mögé álló helyi vállalkozóknak és képviselő-testületnek is.
Arról van szó, hogy határozott idejű, egy hónapra szóló álláslehetőséget hirdet meg hamarosan a Körös-szögi Nonprofit Kft. Tourinform Irodája. A BEOL híre szerint az állást elnyerő pályázó augusztusban hetente más-más szarvasi szállodában/panzióban lakhat és étteremben ehet – ingyen. Ha ez még nem lenne elég csábító, mellé nem alacsony, bruttó 500 ezer forintos fizetést is kap, ez (tájékoztató jelleggel) nettó 274 300 forintot jelenthet. A munka jellege miatt elképzelhető az EKHO is, ezzel számolva 407 200 forint lehet a nettó fizetés.
Mindezekért a földi javakért cserébe a leendő alkalmazottnak csupán aktívan pihennie kell: Szarvas összes turisztikai lehetőségét meg kell ismernie és ki kell próbálnia. Teljesítési igazolásként elvárás a napi egy poszt, a sok fotó és a heti egy videó készítése/megosztása. Ha jól sejtem, akkor az álláshirdetést valahol itt, a kistérség Tourinform Irodájának oldalán kell majd keresni. [Frissítés: íme a kiírás, pdf, 85 kb. Itt pedig az eredmény.]
A Royal Pingdom összegyűjtötte az 1 milliós napi látogatószám fölötti közösségi szájtokat. A listán természetesen a Facebook az első, de éppen arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire van élet ezen kívül. A listán van egy magyar szereplő is: a napi 1 milliós küszöböt a Google Trends februári adatai alapján éppen átvitte az iWiW, így a 29. helyre csúszott be. A szebb időket is megélt MySpace napi látogatottságát nézve hamarosan beéri/leéri az iWiW-et.
Az oroszok két oldalt is nagyon használnak: a világranglistán 5. Odnoklassniki után rögtön a vKontakte következik, amely kívülről kicsit, belülről pedig nagyon hasonlít a Facebookra. Éppen ezek miatt náluk alig-alig használt a Facebook, a 142 milliós Oroszországban mindössze 4.2 millió tagja (tehát nem napi látogatója) van. Kína is erősít: a legnagyobb ottani Qzone már a harmadik, de kínai még a Renren, a Kaixin001 és a Douban is.
A spamet senki sem szereti, és már egyre kevesebbnek kell elmagyarázni, hogy kéretlen e-mailt jelent. Itt van azonban a bacon/bacn, amelynek nevével én most találkoztam először, miközben a jelenség legalább annyira érint engem is – ahogy mindenkit -, mint a spam.
A szalonna azokat az e-maileket jelenti, melyeket mi kértünk, de mégsem feltétlenül szeretnénk (már) megkapni. Tulajdonképpen saját magunkat spameljük, a kulcsszó pedig a lustaság. Mondjuk kapjuk sorra a e-mailes értesítéseket a Facebooktól, minden alkalommal, amikor valaki hozzászól egy megosztásunkhoz. Hogy ez miért rossz? Például azért, mert ha úgyis belépünk napi 5-6-15 alkalommal – vagy úgyis folyamatosan nyitva van –, akkor teljesen felesleges, hogy a Facebook saját értesítési rendszere mellett még leveleket is kapjunk ugyanabban az ügyben. Mindez igaz lehet a Twitter és iWiW esetében vagy éppen azokra a hírlevelekre, amelyeket már évek óta kapunk, csak éppen időközben már rég nem érdekelnek minket.
A legtöbben ilyenkor törlik az e-mailt, nem fordítanak időt az értesítések saját szokásaikra szabására. Látszólag “ugyan már, csak pár levélről van szó”, de napi 20-30 azért már elég sok. A leiratkozás sok hírlevélnél úgymond bonyolult, a sokszor 4-5 klikkes, címbeírós, stb. lemondásnál jóval egyszerűbbnek tűnik rövidtávon a törlésre nyomni.
Mindenesetre a most épp egy remek alkalom arra, hogy átnézd feliratkozásaidat és értesítési beállításaidat.
Elkészült a Pew Research Center kutatása, melyben bár az USA médiahelyzetét vizsgálják, elég egyértelmű trendek rajzolódnak ki, így szerintem már most érdemes itthon is figyelembe venni az eredményeket. Nem hinném, hogy nagyon más irányba mennénk.
A mobilos hírfogyasztásról szóló rész a “local news is going mobile” megállapítással nyit, melyet rögtön alá is támasztanak egy adattal: a felnőtt amerikaiak 47%-a szerez be helyi híreket és információkat mobilon vagy (a náluk 7 %-os penetrációval rendelkező) tableten. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden második amerikai napi szinten bújja a polgármesterrel készült mélyinterjúkat: leginkább a helyi időjárásra kíváncsiak és az üzletekkel kapcsolatos információk közt böngészgetnek, az általános hírek iránti érdeklődés a harmadik, ahogy az alábbi ábrán is látszik. Egyébként minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy az alábbi információtípusok mindegyikét mobilján szerzi be (illetve mobilján is) – ez a 18-29 évesek közel kétharmadára jellemző.
A megkérdezett amerikaiak 28%-a gondolja úgy, hogy a helyi nyomtatott lap megszűnése nagyon rossz hatással lenne a helyi hírekkel kapcsolatos informáltságára. Összehasonlítva ezt azok arányával, akik havi 5 dollárt hajlandók lennének fizetni az online változat eléréséért (23%), kimondhatjuk, hogy valamennyivel kevesebben fizetnének az online lapért, mint amennyien komolyan hiányolnák a nyomtatott újságot.
Visszatérve a nyomtatott helyi lap megszűnésére: a megkérdezettek 30%-a szerint ennek csak mérsékelten rossz hatása lenne, 39%-uk szerint pedig a nyomtatott lap nélkül is megfelelően informáltak tudnának maradni. Ez utóbbi csoportban felülreprezentáltak a fiatalabbak és a szélessávú netkapcsolattal rendelkezők.
És még néhány fontos megállapítás a helyi infókat mobiljukon (is) beszerzőkről:
35% érzi, hogy nagy hatással van a környezetére (szemben a teljes minta 27%-ával)
65% szerint könnyebb ma képben lenni a helyi hírekben, mint 5 éve (teljes minta: 47%)
51% 6 vagy több forrásból szerzi be a helyi híreket és infókat (teljes minta: 21%)
30% hajlandó lenne havi 5 dollárt fizetni egy helyi online újság eléréséért (teljes minta: 23%)
75% használ közösségi hálózatokat (teljes minta: 42%).
A MÁV-ról jellemzően nem az innovativitás jut az ember eszébe, de azt már két éve, a mozdonyok MFB-vel, azaz műholdas mozdonyfedélzeti berendezéssel való felszerelésekor sejteni lehetett, hogy ebből még lesz valami komolyság. A dolog most ott tart, hogy a MÁV Trakció oldalán az elektronikus menetigazolvány, azaz e-Mig 3.0 verziójával bárki nyomon követheti a Magyarországon éppen közlekedő vonatokat. A 30 másodpercenként frissülő térkép főleg műhold nézetben és megfelelő ráközelítéssel látványos. A vonatot jelképező kis zöld pont fölé vitt egérrel azt is megnézhetjük, hogy melyik járatról van szó, no meg persze azt, hogy mennyi késésben van.