Az Android legnagyobb gondja véleményem szerint az alkalmazásokkal kapcsolatos viszonylagos laissez-faire politika. Tegyük hozzá gyorsan, hogy a kártékonykodáshoz általában egy kártékony (nem tudatos) felhasználó is kell, aki kellően nem körültekintő ahhoz, hogy minden marhaságot kipróbáljon, akár csak a Marketről. Írok néhány tanácsot, melyekkel a veszélyek legtöbbike kiszűrhető.
Az Android Market nem biztosított hely. Az Apple előzetes ellenőrzésen alapuló hozzáállásával ellentétben a Google gyakorlatilag mindent felenged, maximum törölget néha-néha. Nem árt, ha ezt észben tartva töltögetsz. Ebből a szempontból sokkal, de sokkal jobb androidos alkalmazásbolt az Amazon Appstore, de ez még mindig csak az USA felhasználóinak elérhető.
Telepítés előtt majdhogynem kötelező megnézni a számban/csillagban mért értékelést, illetve a felhasználók szöveges véleményét. A Market webes felületén egy ideje már egész pontosan lebontva látszik, hogy hányan adtak 1-2-3-4-5 csillagot egy alkalmazásra, de az átlag a mobilos kliensben is látható. Az értékelések átlaga mellett nem árt megnézni a számukat is (mobilos kliensben ott van a letöltésszám mellett), hiszen néhány baráti pontozásból még könnyű összehozni egy jónak tűnő értékelést.
Nézz utána a fejlesztőknek! Ha például a Gameloft név szerepel egy játék mellett, biztosan nem átverésről van szó. (Sőt, de ez más téma.) Természetesen most nem fogom felsorolni az összes megbízható fejlesztőt. Ha nem ismerős az app adatlapján lévő név, akkor érdemes elnavigálni a Marketen a fejlesztői információkig (Developer Info), innen pedig átkattintani az oldalukra. Ha nincs ilyen, az már elég nagy gáz, ha pedig van, akkor onnan sok dolog leszűrhető. Mennyire komoly a szájt? Vannak-e más, esetleg már népszerű alkalmazásaik? Az oldalon valószínűleg van facebookos widget: mennyi rajongójuk van? Ezek mind árulkodó információk egy fejlesztő elismertségével, hitelességével kapcsolatban.
A fejlesztő oldalán való böngészgetés mellett, vagy akár helyett, érdemes rákeresni az alkalmazás nevére. Ha sok neves oldal ajánlja, akkor valószínűleg nem rossz szándékkal írt szoftverről van szó.
Aki nem eléggé bízik magában, az akkor teszi a legjobbat, ha a beállítások alkalmazásos részében kiveszi az első pipát, ezzel meggátolva azt, hogy a Marketen lévő appokon kívül bármi mást véletlen telepítsen. Veszély még így is van, de azért kevesebb.
Erős napfény – a mobil kijelzőjéből pedig nem látszik semmi. A legtöbb érintőképernyős telefon esetében ez a helyzet, de a tendenciát nézve határozott javulás látszik. Az alábbi videóban 9 mobilt és egy tabletet vettek ebből a szempontból szemügyre. Az összehasonlított készülékek: iPhone 4, HTC Sensation, LG Optimus 3D, HTC Evo 3D, LG Optimus Black, LG Optimus 2X, Motorola Atrix, Samsung Galaxy S II, Samsung Wave II, illetve egyedüli tabletként a Samsung Galaxy Tab 10.1.
A több szögből történő próba után a legjobb eredményt, ahogy látom, az iPhone 4 (IPS Retina Display), az LG Optimus Black (NOVA Display) és 2X (IPS LCD), valamint a Galaxy S II (Super AMOLED Plus) hozza. Azon kicsit meglepődtem, hogy ez utóbbi telefon nem emelkedik messze ki a többi közül, mert számomra a mindennapi használatban (max. fényerőn) nagyon jól látszik ez is.
Korábban sajnáltam a Nokiát és szurkoltam nekik. Ebből egyre inkább csak az előbbi érzés marad: csak sajnálni tudom azt az önmagát kiröhögtető céget, melynek észak-amerikai elnöke azt találja mondani 2011-ben, hogy az iOS és az Android bármilyen értelemben (itt konkrétan a felhős megoldások, illetve az alkalmazáscentrikus szemlélet tekintetében) is idejétmúlt. Mondja a Nokia Microsofttól jött embere, ellenpéldának pedig természetesen a Windows Phone-t hozza. Érted.
A Google+ és az iCloud a fejlesztők szerint a mobil platform jövőjének két meghatározó szolgáltatása. Mindkettő alapvetően mobil eszközökre épít, bár ez elsőre talán csak az iCloud esetében egyértelmű,de a Google+ igazi erejét is az Android+ jelenti, tehát az, hogy mennyire tudják integrálni a Google saját mobilos platformjába. A hasonlóság mellett két teljesen eltérő elképzelést láthatunk, több alapvető különbség is van a két szolgáltatás – a két “felhőképzet” – közt, ezeket foglalom össze az alábbiakban.
Google+
központban a közösség
fókusz a tartalmak másokkal való megosztásán
közösségi oldal(szerű) van mögötte
nem integrált része az Androidnak
platformfüggetlen
“vegyél egy androidos eszközt, ezzel egyszerűsödik a közösségi tér használata”
iCloud
központban a felhasználó
fókusz a tartalmak őrzésén és “házon belül” (a felhasználó más eszközein) elérhetővé tételén
az egyes szoftvereknek megfelelő webalkalmazások vannak mögötte
integrált része az iOS-nek
platformexkluzív
“meglévő Apple eszközöd mellé bátran vehetsz többet, minden tartalom meglesz mindegyiken”
Az IDC fejlesztőket kérdezgetett arról, hogy szerintük mi befolyásolja leginkább a mobil platform jövőjét, növekedését. Nem túl meglepő, hogy az első két helyen felhővel így-úgy kapcsolatos dolog van, a fizikai közelségen alapuló NFC csak ezután következik.
Érdekesség, hogy a hetesfogatba az Amazon (egyelőre csak pletykált) androidos táblagépe is felkerült, de még a HP TouchPad is ott van, miközben a Microsoft sem szoftver, sem szolgáltatás formájában nem szerepel rajta. (Kivéve persze az androidos szabadalmakat, ehh.) Az eredmények más részében már feltűnik Redmond, de nem túl jó pozícióban: a platformok fejlesztői prioritásának sorrendje iPhone (91%), iPad (88%), androidos mobil (87%), androidos tábla (85%), HTML5-ös mobil web (66%); a Windows Phone a maga 30%-ával csak a futottak még kategóriába került bele, habár jelenlegi helyzete fényében ez szerintem így is durván magasnak számít.