Egy nagyon jó kis animációs videóval jött ki a svájci közmédia külföldre célzó részlege, több platformon elérhető híralkalmazásának népszerűsítésére. Az Android és az iOS rendszerek harcára mozis köntöst adtak: a Csillagok háborúja és a Transformers mellett a Gladiátorból, a Titanic-ból és a Ghost-ból is ismerős lehet egy-egy jelenet. Az 1:50 hosszú videót a mobilos rendszer hívei mellett a középen (vagy éppen kívül) állóknak is érdemes megnézni, szerintem igen remek lett.
Amellett, hogy egy alkalmazás nem mindennapi promójáról van szó, és a videónak van egy felhasználók felé célzott “békítő” jellege is, szerintem a kiadóknak és a fejlesztőknek is hordoz egy fontos üzenetet: aki ma igazán jól szeretné csinálni, annak a 2+1 platform mindegyik tagját komolyan kell vennie. Verseny van köztük, legyen is, de ez maradjon az Apple és a Google ügye, nekünk mindkettőre érdemes odafigyelni.
A Gazdasági Versenyhivatal szerint az Axel Springer, a Lapcom, az Inform Média és a Pannon Lapok Társasága (illetve jogelődjeik) valamikor 10(-20) éve megállapodhattak arról, hogy nem lépnek be egymás területére. Bár az ezzel kapcsolatos friss, kartellezős hír végén ott szerepel a kitétel, miszerint a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a kiadók a jogsértést elkövették, azért nézzünk már rá a megyei lapok térképére.
A sárga az Axel Springer, a narancs az Inform, a piros a Pannon Lapok, a zöld a Lapcom. A kék pedig a Balaton. A kiadók közt átfedés nincs, soha nem is volt. Legalábbis a printes korszakban, onlájnban a Bács-Kiskun után Békés felé is kacsintgató csongrádi Lapcom megtörte a csendet, így mostanra már-már okafogyott a GVH-s vizsgálat. Erre utal a megyei lapot nélkülöző Pest helyén lévő, sírva nevető arc.
A közösségi szolgáltatások közül a Facebookon vagyunk legaktívabbak, ha a szeretett márkákkal való kommunikációról van szó. A Constant Contact és a Chadwick Martin Bailey 1491 amerikait (18+ éves) kérdezett meg a témában, és a következőkre jutottak.
A felhasználók 78%-a tíznél kevesebb márkáért van oda annyira, hogy felvállalt rajongója legyen. Egy-egy brand belájkolása mögött majdnem ugyanolyan arányban húzódik meg az, hogy a júzer már használja a cég termékét/szolgáltatását (58%), mint az, hogy kedvezményekhez szeretne ilyen módon hozzájutni (57%). Mindössze 31%-uknak fontos, hogy elsőként szerezzen infót az adott márkával kapcsolatban.
Az oldallájkolás után a felhasználók többsége passzív módba teszi magát: a megkérdezettek 77%-a főleg a kiposztolások olvasása jelenti a legfőbb kapcsolatot a branddel, a megosztások tetszikelése vagy kommentelése viszonylag kis hányadra jellemző – ez a lájkolás fentebb felsorolt okaiból is következik. A válaszadók mindössze 17%-ára jellemző, hogy megosztja ismerőseivel a brandekkel kapcsolatos tapasztalatait. A tábor bővítését már jóval többen segítik: a brandet lájkoló felhasználók 56%-a nagyobb valószínűséggel ajánl valamit ismerőseinek a lájkolás után, mint előtte. A megkérdezettek 51%-a pedig úgy válaszolt, hogy nagyobb eséllyel vásárol a cégtől, mióta rajongója lett.
Egy nem túl meglepő, de a tények rögzítése miatt posztpozitívnak ítélt grafikonnal jött ma ki a KSH adatait képesítő MTI. Érdekes, hogy a válság miatti mobilos megtorpanás a vezetékes előfizetéseknél nem még drasztikusabb esést eredményezett, hanem inkább a csökkenés lassulása, tulajdonképpen stagnálás volt.
Egy Mike McCue nevű fickó szerint a web nagyon máshogy, a nyomtatott lapokhoz hasonlóan fog kinézni 5 év múlva, és a webes tartalmakból is teljesen más úton lehet majd pénzt kivenni, mint ma. Ezt persze bármikor el lehet mondani a következő 5 évre, de kevesen tudnak valami kézzelfoghatót is tenni állításuk mellé. Mike McCue pedig történetesen a Flipboard (lásd a poszt végén lévő videót) első embere, az alkalmazást ismerve pedig az állítása mellé tett termék minimum érdekessé teszi mondanivalóját.
Az iPadre elérhető alkalmazás már 3.5 millió letöltésnél és havi 550 millió oldalmegtekintésnél tart. Az app az általam látottak közül a legéletképesebb próbálkozás a napi digitális tartalom fogyaszthatóvá tételére. A másik hasonló a New York Times HTML5-ös alkalmazása.
A kettő közti hasonlóság, azt hiszem, egyértelmű: visszatérés az évszázadok alatt kialakult nyomtatott formátumhoz, hozzáadva a digitális előnyöket. A hagyományos honlapok vertikális görgethetőségéhez képest a jóval természetesebb horizontális lapozásra építenek, a Flipboard pedig remekül teszi mellé az érintésvezérlés intuitív elemeit.
Nem gondolom, hogy a Flipboard-szerű (avagy printes) megjelenítés a teljes webre ráhúzható csodaszer lenne. Azzal viszont határozottan egyetértek, hogy a webes médiatartalmak fogyasztásának ma a Flipboard a legkényelmesebb, legpraktikusabb eszköze, és azzal is, hogy ez a fajta digitális printesedés meghatározó trend lehet az online média következő pár évében.
Egy Mike McCue nevű fickó