Biztos sokan emlékeznek még az Index sajátutca-pályázatára, melynek döntőjét nem kis küzdelemben Kamut nyerte. Nos, az avató május 14-én, szombaton lesz, megpróbálok majd én is ott lenni. A kamutiakkal és az SP/Fluor párossal is megspékelt programról a facebookos esemény ad további felvilágosítást, valamint az alábbi félperces videón Franciaország elnöke, Nicolas Sarkozy.
Mikor kezdjük kisbetűvel és mikor naggyal az internet/Internet szót? Mi az oka annak, hogy a Magyar helyesírási szótárban mind a két forma, az Osiris Kiadó Helyesírás című kiadványában pedig csak a kisbetűs változat szerepel?
Az internet nagybetűvel és kisbetűvel kezdett írásmódjának kettőssége a szó tulajdonnévi vagy köznévi jellegének eldöntetlenségéből adódik. Az általános, hétköznapi írásgyakorlatban a kisbetűs és a nagybetűs forma egyaránt elterjedtnek számít. A nagybetűsítés divatja és az angolban elfogadott nagybetűs forma mellett az is gyarapítja a nagybetűvel kezdett alakok előfordulását, hogy a legáltalánosabban használt szövegszerkesztő (Microsoft Word) helyesírás-ellenőrző programjának korábbi változatai az internet, sőt még az egyértelműen kisbetűs, melléknévképzős internetes szavakat is nagy kezdőbetűs formára javították.
Az 1999-ben megjelent Magyar helyesírási szótár szentesíteni próbálta ezt az írásmódban érzékelhető kettősséget: mindkét változatot felvette szóanyagába. A szótár értelmezése a variánsok között jelentésbeli különbséget feltételez: a nagybetűs formát az intézménynévi használatra, a kisbetűs formát pedig a távközlési hálózat megnevezésére különíti el. Ez a szótári szabályozás azonban nem szüntette meg a bizonytalanságot: az internet szót ugyanis a szövegkörnyezetek tanúsága alapján szinte mindig ’világméretű, számítógépek közvetítette távközlési rendszer’ értelemben használjuk, tehát a jelenség nem követel meg tulajdonnévi elnevezést, a szótárban rögzített elkülönítés hátterében a világháló újdonsága, sajátos jellege miatt a fogalom pontatlan ismerete állt. Olyan egyedi dologra utaló megnevezésről van szó, amely köznévi szerepű, és így egyértelműen a kisbetűs írásmódja számít elfogadhatónak. Az Osiris Kiadónál 2004-ben megjelent Helyesírás című kötet példaanyagában (Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila) ennek megfelelően már csak a kisbetűs változat szerepel.
Michael Jackson és/vagy Twitter és/vagy Apple rajongók figyelmébe. Az igazi móka 00:45-nél kezdődik. Zseniális! 
You better type, you better do it real fast
Don’t go above the 140 letter max
Remember some devices do not support Flash
So tweet it, while you’re clearin your cache!
Olyannyira nem régen hagytam el a Szegedi Tudományegyetem, hogy szinte alig érzem a törést és most az “újra” fílinget. Idén szeptemberben azonban már nem hallgatóként térek vissza, hanem – a júniusi államvizsgák után újra – oktatói szerepben.
Az online újságírás, a tartalomszolgáltatás és egyéb webes területeken próbálom majd elérni, hogy félév végén mindannyian okosabban jöjjünk ki az utolsó óráról, mint ahogy az elsőre bementünk – és eközben még jól is érezzük magunkat. Ennek apropóján érdemes meghallgatni a címadó zenét: SZTE újra!
Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.
Azt hiszem, a szakmában dolgozók/érdeklődők közül sokunkra ráfér néhány, a ReadWriteWeb posztjából átemelt tanács.