Az internet nagybetűvel és kisbetűvel kezdett írásmódjának kettőssége a szó tulajdonnévi vagy köznévi jellegének eldöntetlenségéből adódik. Az általános, hétköznapi írásgyakorlatban a kisbetűs és a nagybetűs forma egyaránt elterjedtnek számít. A nagybetűsítés divatja és az angolban elfogadott nagybetűs forma mellett az is gyarapítja a nagybetűvel kezdett alakok előfordulását, hogy a legáltalánosabban használt szövegszerkesztő (Microsoft Word) helyesírás-ellenőrző programjának korábbi változatai az internet, sőt még az egyértelműen kisbetűs, melléknévképzős internetes szavakat is nagy kezdőbetűs formára javították.

Az 1999-ben megjelent Magyar helyesírási szótár szentesíteni próbálta ezt az írásmódban érzékelhető kettősséget: mindkét változatot felvette szóanyagába. A szótár értelmezése a variánsok között jelentésbeli különbséget feltételez: a nagybetűs formát az intézménynévi használatra, a kisbetűs formát pedig a távközlési hálózat megnevezésére különíti el. Ez a szótári szabályozás azonban nem szüntette meg a bizonytalanságot: az internet szót ugyanis a szövegkörnyezetek tanúsága alapján szinte mindig ’világméretű, számítógépek közvetítette távközlési rendszer’ értelemben használjuk, tehát a jelenség nem követel meg tulajdonnévi elnevezést, a szótárban rögzített elkülönítés hátterében a világháló újdonsága, sajátos jellege miatt a fogalom pontatlan ismerete állt. Olyan egyedi dologra utaló megnevezésről van szó, amely köznévi szerepű, és így egyértelműen a kisbetűs írásmódja számít elfogadhatónak. Az Osiris Kiadónál 2004-ben megjelent Helyesírás című kötet példaanyagában (Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila) ennek megfelelően már csak a kisbetűs változat szerepel.

forrás: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete

You better type, you better do it real fast
Don’t go above the 140 letter max
Remember some devices do not support Flash
So tweet it, while you’re clearin your cache!

Az online újságírás, a tartalomszolgáltatás és egyéb webes területeken próbálom majd elérni, hogy félév végén mindannyian okosabban jöjjünk ki az utolsó óráról, mint ahogy az elsőre bementünk – és eközben még jól is érezzük magunkat. Ennek apropóján érdemes meghallgatni a címadó zenét: SZTE újra!

[Audio tartalom, irány a poszt!]

• Hallgass a szívedre testedre! A napi 8 órás alvásszükséglet csak egy átlag, és mint tudjuk, az átlag a statisztikában fontos, de kevés egy az egyben átlagember  létezik. Így van ez az alvással is, mindenkinek saját magának kell kitapasztalni, hogy mennyi az elég. Az optimális alvásidő függhet nemtől, kortól, élethelyzettől és megannyi mástól is.
• Van mód a pótlásra. Saját tapasztalatból is tudom, hogy a hétköznaponkénti 3-5 óra nem hozható helyre a hétvégi 2×11 órányi alvással, de azért jó hír, hogy az alváshiány igenis törleszthető. A kimerítőbb időszakot követően próbáljunk napi 1-2 órát ráhúzni az alvásra, ez idővel visszaállítja a rendet.
• Minden alkalom remek alkalom. Az óvodák réme az ebéd utáni alvás, felnőve aztán sokan átértékeljük a dolgot – és nem is tesszük rosszul. A Psychology Today cikkében szereplő kutatás szerint a napközbeni – legalább fél órás – szundikálás még annál is jobb, mintha az esti alvást toldanánk meg ugyanannyi plusszal. Ez visszautal az első pontra is: ha érezzük, hogy álmosak vagyunk, aludjunk! A legtöbb ember ezt munkája jellege miatt nem teheti meg, de a távmunkában dolgozók és az egyetemisták ne féljenek napközben ledőlni egy kicsit.
• Aludj, miután megtanultál valami újat! Az újonnan tanult információ hosszútávú elsajátításának legjobb módja az, ha erre amint lehet, egy kis alvással segítünk rá. A Society for Neuroscience honlapján lévő írásból egyértelműen kiderül, hogy a tanulási szakasz utáni egyetlen óra (akár napközbeni) alvás is jelentős eredményt produkál. Hasznos infó ez vizsgaidőszakokban: a tanulási hajrá és a vizsga kezdete közé mindenképp jó, ha beiktatnak pár óra alvást is.
• És végül: ne görcsölj rajta! A Behaviour Research and Therapy című szaklapban megjelent tanulmány rámutat: ha túl sokat foglalkozunk az alvásra fordítandó időnk optimális kimérésével, az rossz. Ekkor ugyanis túlérzékennyé válhatunk, a kevesebb alvást engedő időszakokban gyakorlatilag “bebeszéljük magunknak”, hogy “jaj, nem aludtam eleget, ma fáradt leszek”. Aztán ez a feszültség szépen csak nő, ami pedig ahhoz vezet, hogy este nem tudunk majd egy jót aludni – és a kör bezárul.

Hogy legyen valamiféle játék is, a könyvért indulóknak van egy dolguk: csatlakozni a tsabeeka.hu facebookos közösségéhez. Hogy meddig? Nos, az Apple 2010. június 7-én, éppen egy hónap múlva nyitja meg éves fejlesztői világkonferenciáját, melyen várhatóan hivatalossá teszik új iPhone-t. Amikor ez megtörténik, akkor én néhány órán belül felhívom valamelyik barátomat, és megkérem, hogy mondjon egy számot. Az a facebookos tag nyeri majd a könyvet, aki a tsabeeka.hu rajongóinak abban a pillanatban aktuális listáján  a számnak megfelelő sorszámmal rendelkezik. (Ha véletlen mégsem jelentik be az új iPhone-t, akkor a konferencia végén, itteni idő szerint június 11-én történik meg mindez.)

Így akármi is lesz az Apple-eseményen, valaki mindenképpen örülni fog.

[update: Az iPhone 4-et időközben bejelentették, a könyvet pedig szajmon segítségével kisorsoltam, így mindenki örülhet valaminek.]

További, ezzel kapcsolatos újdonság, hogy Facebookon a Networked Blogs alkalmazásból áttérítem az oldalt a sima Facebook rajongásra/lájkolásra, úgyhogy lehet nyomkodni az elvileg itt, jobbra figyelő gombot, akinek kedve van hozzá. Nem bánt.

A blogon egyébként kisebb változások várhatók. Az első közülük már meg is történt, minden poszt elején van egy gomb, amivel nem az egész blogot, hanem a konkrét bejegyzést szerethetitek.

[Audio tartalom, irány a poszt!]

A 6:06-os beszélgetés offline meghallgatáshoz is letölthető.

Aki tud, jöjjön, a programot nézegetve bőven lesz érdekesség. Regisztrálni április 28-ig lehet.

DigitalFestival presented by BrandFestival

A tavalyihoz hasonlóan neves nemzetközi és hazai előadók beszélnek a tapasztalataikról és az innovatív digitális megoldásokról, ötleteket adva a téma iránt érdeklődő marketingeseknek, médiaszakembereknek. A külföldi előadó cégek között szerepel a Microsoft Advertising, a Google, a Myspace, a UPC Broadband TV, a tavalyi Cannes reklámfesztiválgyőztes Big Spaceship vagy a VML digitális ügynökség.

A performance marketing, az interneten túli digitális platformok, a social marketing stb. témák köré szerveződő blokkokban pörgős magyar előadások adják meg a rendezvény dinamikáját. A délután folyamán interaktivitást elősegítő workshopokat is tartunk digitális zenemarketing, online kreativitás és a digitális média a médiamixben témákban. Ezen Event csoport egyik fő célja, hogy összehozza az érdeklődőket és a résztvevőket egymással és az előadókkal.