A kizárólag digitális előfizetés éves szinten 125 euróba kerül (kb. 37 ezer forint), az összegért cserébe iPhone és iPad mellett androidos készüléken és a webes felületen is jár az összes tartalom. Érdekesség, hogy a digitális előfizetői szám mellett a printes példányszámot és webes látogatottságot is növelni tudták, éves szinten az előbbit 3, az utóbbit 45%-kal.

A főszerkesztő John Micklethwait szerint a 2011 első félévében 12%-kal emelkedő hirdetési bevétel, no meg a 26.2 millió fontos profit nagyban köszönhető a tabletek és e-olvasók által újra lean-backbe helyezett tartalomfogyasztásnak. Azaz annak, hogy a webes felület klasszikus, számítógép előtt ülve történő fogyasztása után a táblák visszavisznek minket a papír újságra (vagy éppen a tévére) jellemző, fotelban, hátradőlősen nézelődős pozícióba.

Hát mi ez, ha nem a digitális printesedés egyik körvonalazódó sikersztorija?

A sárga az Axel Springer, a narancs az Inform, a piros a Pannon Lapok, a zöld a Lapcom. A kék pedig a Balaton. A kiadók közt átfedés nincs, soha nem is volt. Legalábbis a printes korszakban, onlájnban a Bács-Kiskun után Békés felé is kacsintgató csongrádi Lapcom megtörte a csendet, így mostanra már-már okafogyott a GVH-s vizsgálat. Erre utal a megyei lapot nélkülöző Pest helyén lévő, sírva nevető arc.

Az iPadre elérhető alkalmazás már 3.5 millió letöltésnél és havi 550 millió oldalmegtekintésnél tart. Az app az általam látottak közül a legéletképesebb próbálkozás a napi digitális tartalom fogyaszthatóvá tételére. A másik hasonló a New York Times HTML5-ös alkalmazása.

A kettő közti hasonlóság, azt hiszem, egyértelmű: visszatérés az évszázadok alatt kialakult nyomtatott formátumhoz, hozzáadva a digitális előnyöket. A hagyományos honlapok vertikális görgethetőségéhez képest a jóval természetesebb horizontális lapozásra építenek, a Flipboard pedig remekül teszi mellé az érintésvezérlés intuitív elemeit.

Nem gondolom, hogy a Flipboard-szerű (avagy printes) megjelenítés a teljes webre ráhúzható csodaszer lenne. Azzal viszont határozottan egyetértek, hogy a webes médiatartalmak fogyasztásának ma a Flipboard a legkényelmesebb, legpraktikusabb eszköze, és azzal is, hogy ez a fajta digitális printesedés meghatározó trend lehet az online média következő pár évében.

Valószínűnek tartom, hogy a fizetős digitális kiadások esetében is hasonló a helyzet, az ingyenes tartalom (jellemzően a hírszájtok) esetében viszont kicsit más lehet. Legalábbis szerintem hamarabb átkattint az ember az ország-világ híreit nagyobb energiával, több eszközzel, profibban feldolgozó HVG-re, vagy Indexre, mintha emiatt egy külön lapra is elő kellene fizetni a helyi mellé.

Szóval a teljesen jogos felháborodás után gyors bocsánatkérés – eddig oké. De mielőtt magasztalni kezdenénk Murdoch-ot: ki hiszi azt el, hogy általában elég határozott tulajdonosként nem volt tökéletesen tisztában a bezárt bulvárlap stratégiájával, és nem tudott ezekről az ügyekről? Ki hiszi el, hogy Murdoch más lapjainál nem mennek bele ilyesmikbe? Ki gondolja, hogy egy társadalmi párbeszéd megindítása helyett egy 168 éve létező, a maga műfajában legnagyobbként számon tartott lap megszüntetése jó válasz a felmerülő kérdésekre? És ki gondolja, hogy a próba-szerencse alapon félresiklatott lap megszüntetésének bármilyen hatása lesz magára a jelenségre?

Senki? Akkor jó.

Az jól látható a videón, hogy belső anyagról van szó. Nem kémvideó, nem külső szereplő készítette, valószínűleg a céges PR archívumba ment, csak valaki úgy gondolta, hogy jobb, ha minél előbb kikerül onnan. Az én teóriám (!) szerint egy ősnokiás állhat mögötte, egy olyan valaki, akinek a sorban lemondott vezetőkhöz hasonlóan zavar Stephen Elop és a Microsoft cégen belüli térnyerése. Csak ő így próbált odavágni. Nem lepődnék meg, ha néhány nap múlva a videót kiengedő munkatárs is távozna, csak mondjuk nem önszántából.

A magyar tech média villantásán kívül még valamire jó volt ez az ügy – és itt el is érkeztünk egy másik teóriához, amely szerint a videót direkt szivárogtatták ki, hogy még időben szondáztassanak. A (részvény)piac üzenete a következő: a MeeGo rendszerű N9 bemutatásakor 6%-kal erősödtek a Nokia részvényei, a WP7-es bemutató kiszivárgásának napján 3%-kal estek.

Egyébként a piacokhoz hasonlóan nekem is tetszik az N9. Ha a szimpatikus MeeGo kezdeti ökoszisztéma-nehézségeit áthidalva valahogy ügyesen megoldanák (illetve inkább mondjuk úgy: meg akarnák oldani) hozzá a minél inkább out of the box futtatható Android appokat, akkor kérdőjelek helyett én egy egyértelmű felkiáltójelet látnék a Nokia előtt.

A vizsgált időszakban hetente összesen rádiózással töltött 1 milliárdnyi órából az egy évvel ezelőtti 2.9% helyett már 3.6%-nyit tett ki a net. A mobilos rádiózás részesedése 12.6%-ról 13.8%-ra nőtt.

A kutatásból az is kiderült, hogy még a legnagyobb USA-béli híroldalak is nagyban függnek az alkalmi olvasóktól, akik csak havi pár alkalommal járnak a szájton, akkor is csak pár percet töltenek el rajta. A USAToday.com látogatóinak például 85%-a mindössze havi 1-3 alkalommal keresi fel az oldalt, a látogatók harmada 1-5 percet van fent egy látogatáskor.

A 21 legnagyobb amerikai híroldal forgalmának legfontosabb forrása sorrendben a Google (keresés és Google News együtt), majd a Drudge Report, illetve a Yahoo! (keresés és Yahoo! News együtt). A tanulság pedig az, hogy nincs csodaszer, a megoldás továbbra is, mint mindig, az átfogó stratégia.