Ha a közhelyekről szólna ez a poszt, akkor most, a cím után már rögtön abba is hagyhatnám. De másról, a mobilokról és az elemzőkről szól, merthogy belefutottam egy hírbe, amit még 2010 márciusában írtam a Mobilportra. A méltán elismert IDC – tehát nem valami noname Kutató és társa Kft. – akkor úgy látta, hogy a Symbian megőrzi, sőt talán erősíteni is tudja vezető szerepét a 2013-ig tartó időszakban.
Eljött 2013, és azon kívül, hogy a Symbian láthatóan nem őrizte meg sehanyadik helyét, a Nokia bejelentette, hogy a tavaly nyáron kiadott Nokia 8080 PureView volt az utolsó Symbian rendszerű telefon, nem dobnak piacra több ilyet.
Azzal együtt, hogy véleménye mindenkinek lehet – bár inkább ne mindenkinek legyen -, ilyenkor nem tudnak nem eszembe jutni azok a mobilos iparágban mozgó nagyon magabiztos szakhozzászólók vagy éppen iparági szakemberek – és most nem az IDC-re gondolok -, akik időnként 100%-os magabiztossággal állítanak valamit, kiröhögnek minden más forgatókönyvet, mert ők tudják, ők mindenhez értenek – mindenhez is értenek.
A fenti mondat egy konkrét beszélgetésben hangzott el, de alighanem rengeteg másik párbeszédben is előfordul mostanában, amikor a karácsonyi öröm elmúlik egy 80-100 ezer forintnál olcsóbb okosmobil fölött. Make no mistake, semmi problémám nincs ezekkel a készülékekkel, sőt 40-50 ezer forintokért is lehet már kifejezetten szép és a legtöbbek számára tökéletesen elég erővel bíró telefonokat kapni.
A probléma ott kezdődik, amikor valaki úgy gondolja, hogy az okosmobil mint fogalom egy és oszthatatlan. Amikor a csúcsmobilok árához képest fele vagy harmad annyiba kerülő telefonról egy-két pillanatra elhiszi, hogy kitrükközte a világot, csúcstechnológiához jutott, csak sokkal olcsóbban, “mint azok a hülyék, akik 150 ezer forintot kidobnak ilyen szarokra”.
Az olcsóbb mobilok hardveres korlátai mellett – vagyis éppen azok miatt – másra valók, másként használhatók, mint drágább társaik. Egyáltalán nem szerencsés például rájuk sok hardverigényes alkalmazást pakolni, és azokat párhuzamosan futtatni a háttérben. Arról sem érdemes megfeledkezni, hogy bár a widgetek tudnak nagyon szépek lenni, de komolyan meg tudják fogni a telefon teljesítményét és sok widget – vagy például élő háttérkép használata – drasztikusan (!) csökkenti a mobil üzemidejét.
Szóval nincs azzal a karácsonyi ajándékba kapott 40-50 ezres mobillal semmi baj, igenis szerethető és használható, csak annak kell elfogadni, ami. Ha valaki a legújabb appok/játékok próbálgatására is szeretné használni a készüléket, vagy például ütősebb fotókat szeretne csinálni vele, akkor viszont takarja le az árlisták 80-100 ezer forint alatti részét – nem éri meg onnan választani, csak idegeskedés lesz a vége.
Érdekes iparági adatokat tett közzé a Phone Book 2012 című tanulmányában Tomi Ahonen elemző. Például azt, hogy az eladott készülékek több mint fele még mindig olcsó és hagyományos készülék. Emellett azt is kiszámolta – és itt nyilván csak becslésekről beszélhetünk -, hogy a világ felhasználóinál lévő készülékek hány százaléka van felvértezve bizonyos funkciókkal.
Sms-képes: 100%
Mms-képes: 85%
Kamerás: 81%
Bluetooth-képes: 79%
FM rádiós: 63%
3G vagy 4G: 41%
Wifi: 25%
Érintőkijelző: 23%
Okostelefon: 22%
Két SIM: 9%
Elkezdtük összegyűjteni a nemrég indított Csongrád megyei mobilkutatás rádiós megjelenéseit, melyekben a múltkor kiadott hírnél egy kicsit bővebben meséltünk a miértről és az utánról. Az MR6-ban Dragon Zoltán hallható, az R88-nak pedig én beszéltem.
Egy Magyarországon egyedülálló kutatás keretében kívánja felmérni a fiatalok mobileszköz- és közösségimédia-használati szokásait a Magyar Telekom és a Szegedi Tudományegyetem Digitális Kultúra és Elméletek Kutatócsoportja (DKEK).
Közös kutatást indított a Magyar Telekom és a Szegedi Tudományegyetem Digitális Kultúra és Elméletek Kutatócsoportja. A szokatlanul nagy, 3000 fős mintával dolgozó felmérést a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában indította el Pfeff Dániel, a Magyar Telekom régióvezetője, Dragon Zoltán, a DKEK vezetője és Balogh Csaba, az SZTE mobilos képzésének vezetője.
A kutatás a Csongrád megyében, szűkebb értelemben Szegeden és környékén élő, közép- és felsőoktatásban tanuló fiatalok mobileszköz-használati, valamint tartalomfogyasztási és közösségi médiás szokásaira kíváncsi. Az eredményeket a kutatók egy szabadon hozzáférhető tanulmányban összegzik majd.
A felmérés a Magyar Telekom és az SZTE között megvalósuló regionális együttműködés része. Szintén e program keretében indult az a “Bevezetés a mobilkommunikációba” című, harmadik féléve, fokozott érdeklődés mellett zajló előadássorozat, ami a felsőoktatási intézmény bölcsészhallgatói számára nyitott.
A Telekom és az SZTE folyamatosan bővíti a hallgatók számára elérhető lehetőségeket, így a kommunikáció szakos hallgatóknak Nívódíjat írtak ki, az egyetemen zajló mobilos képzés pedig hamarosan újabb elemekkel bővül.
