Legutóbb decemberben posztoltam a fejlesztők preferenciáiról, most pedig itt az IDC-Appcelerator páros legfrissebb eredménye a témában. Az iPhone és az iPad iránti vágyakozás lényegében stagnál (előbbi kicsit gyengébb, utóbbi kicsit erősebb a tavaly ilyenkori adatnál), az androidos mobilokra és táblákra fejlesztést viszont egyre kevesebben tartják fontosnak. Önmagában nem is a jelenlegi eredmény érdekes, hanem az iOS-Android platformok között, telefonos és táblás fronton is kinyílni látszó olló. Most éppen kívánatosabb a HTML5-ös, mobilbarát webre fejlesztés, mint az androidos táblák világa.
Az Android ereszkedése valószínűleg összefüggésben van azzal, hogy a legújabb, októberben bejelentett verzió például közel fél év elteltével még mindig csak a gépek 1.6%-án fut, ennél még a több mint 2 éve bejelentett Éclair is négyszer népszerűbb, illetve ott van még a Froyo és a Gingerbread is. És akkor még nem vettük a megannyi kijelzőméretet és -felbontást, processzorsebességet és RAM-mennyiséget, amelyekhez optimalizálni kellene.
A grafikon szereplői közül említésre méltó még a Nokia beindulása miatt a fejlesztők körében újra érdekessé váló Windows Phone. Bár most épp emelkedőben van a 40%-os kék vonal, továbbra is kérdéses, hogy van-e elég erő az áttöréshez a Microsoft platformjában.
Az alkalmazásboltok aktuális sztárja a Draw Something (iPhone+iPad, Android). Az alkalmazás napi szinten több százezer dollárt termel a fejlesztő OMGPOP-nak. A cégvezető Dan Porter még a hónap elején mesélte el a Mashable-n annak receptjét, hogy miként is érték el (egy jó ötlet után, ez fontos) az első néhány millió letöltést még azelőtt, hogy a nagy szájtok írni kezdtek volna róluk.
Válaszd a gyengébb kategóriát. Lehet, hogy az alkalmazás több kategóriába is beillik. Válaszd azt, amelyikben kevesebb konkurens van.
Hirdess más alkalmazásokban. A tipplistából talán ez az egyik leginkább érdekes pont. Dan Porter szerint egy app hirdetésére az egyetlen jó hely egy másik app. A módszerhez az egyik legjobb eszköz a 2012 egyik leginnovatívabb cégének választott Tapjoy rendszere, amelyben a felhasználók appon belüli kreditet kapnak, ha megnéznek néhány ajánlatot.
Ne bízz mindent a hirdetésekre. A Draw Something letöltőinek már a kezdetekben is csak 5%-a jött hirdetésekből, a többit már az ezekre a letöltőkre tett jó benyomás hozta. Porter egy tűzgyújtáshoz hasonlítja a folyamatot: a hirdetés csak a gyufa meggyújtásához szükséges szikra, a nagy tűz csak utána jön, kár a folyamatos hirdetgetéstől várni.
Legyen valami viral faktor. Porterék a facebookos ismerőseinkkel való játékot vetették be. Bár lehetőségünk van enélkül is játszani, de azért sokszor, sok helyen belebegtetik a Facebookot.
Tartsd a felhasználókat az alkalmazásban. Alighanem ez az egyik legnehezebben elérhető dolog, hogy a felhasználó ne csak letöltse az appot, hanem aztán használja is azt. Egy játék esetében praktikumról nem lehet szó, így muszáj mással operálni. Ezt nem Porter mondja, hanem más appok alapján én javaslom, hogy érdemes például push értesítésekben meghirdetni időnként akciókat az alkalmazáson belül megvehető extrákra. Így olyan júzert is újra be lehet húzni, aki egy ideje már rá sem nézett az appra.
Figyeld a Twittert. A Twitter egy valós idejű fókuszcsoport, az alkalmazásboltos hozzászólások mellett a Twitterről lehet leghatékonyabban begyűjteni több száz felhasználó véleményét is.
Amikor összeírtam az új iPades várakozások közül a számomra fontosabbakat, említettem, hogy jó lenne a legolcsóbb modell tárhelykapacitásának növelése. Ez egyelőre elmaradt, így levenném róla az “ajánlott” címkét. Ahogy ugyanis várható volt, a Retina kijelzőhöz igazított alkalmazások mérete annyival nagyobb lesz, hogy 16 giga majdnem szó szerint néhány alkalmazásra elég. Íme a Verge alapján pár letöltési méret, az új iPad előtt és után.
Keynote 115 MB – 327 MB
Numbers 109 MB – 283 MB
Pages 95 MB – 269 MB
iMovie 70 MB – 404 MB
Tweetbot 9.8 MB – 25 MB
A lista első négy tagja viszonylag sokaknak van meg, így talán azokat érdemes összeadni: a korábban 389 megás Apple-pakk így több mint 1.2 gigásra hízott. Mondjuk még így sem ezzel a néggyel fog megtelni az iPad, de képzeljünk csak el (grafikailag) komplexebb darabokat: komolyabb játékokat, magazinokat, látványos oktatási szoftvereket… Sok nem fér el belőlük 16 gigán, így a legolcsóbb modell egyre kevesebb célra, egyre kevesebb felhasználónak lesz jó.
És mivel az appok mérete modelltől független, mindez ugyanúgy vonatkozik az iPad 2 modellekre is. Sőt, tekintve, hogy sok alkalmazás (köztük például a listában szereplő Apple-féle appok mindegyike) univerzális, így a megnövekedett letöltési méret ugyanúgy vonatkozik az iPhone-használókra is, legközelebb már érdemes lesz 32 gigásat beszerezni. Bár azért remélem, hogy az idei iPhone-nál, vagy legalábbis a következő generációs iPadnél már ez lesz a minimum.
Januárban még csak a Google+ forgalomterelési erejét múlta felül a Pinterest, februárban már a Twitterét is. Mivel a megosztási szolgáltatást működtető Shareaholic adatairól van szó, így nem a konkrét számok érdekesek, de a trend mindenképpen. Ha megnézzük a lista tagjait, akkor a Pinterest durván kilóg a sorból. A Facebook, a Google vagy a Bing keresője, de különösen a Twitter (ebben a sorrendben egyre inkább) mind szövegcentrikusak, a szájtokra való forgalomterelés szempontjából különösen.
A Pinterest viszont, közösségi képmegosztó lévén, a képi hatással operál. Amihez van hatásos fotó, azt továbbosztják, amihez középszerű van, azt nem. A kép terjed, az vonja maga után a kép lelőhelyének terjedését is. Az idétlenebb tartalomszolgáltatóknak (“Lopják a képünket!”) lehetőségük van megakadályozni, hogy a Pinterest be tudja húzni a képeiket, az okosabbaknak azonban mást üzen a Facebook farvizén óriási ütemben felúszó szolgáltatás: még több, még jobb, még érdekesebb képi tartalom kell – legalábbis annak, aki szeretné ezt a lehetőséget is megragadni. Márpedig, úgy tűnik, egyre érdemesebb Pinterestben is gondolkozni.
Míg itthon biztonsági játékot játszanak a szolgáltatók – ennek miértjéről érdemes elolvasni a Mobilarena írását -, azaz inkább a telefont adják drágábban, de cserébe egy átlagos előfizetőtől nem várják drága tarifák bevállalását, addig az USA-ban (és még sok országban) máshogy működik a logika. A telefonokat agyonkedvezményezik (lásd pl. a T-Mobile USA árait), 20 ezer forintért már komolyabbakat is lehet venni, az átlagos tarifák viszont magasabbak. Cserébe viszont gyakran korlátlanok. Aztán mindenki annyit használ el, amennyit akar.
Az amerikai T marketinges vezetője szerint ez így nem a legjobb a szolgáltatóknak. Cole Brodman szerencsétlennek tartja, hogy az ügyfelek így nem érzik a telefonok értékét. A történet úgy kerek, ha tudjuk, hogy az USA-ban a T-Mobile csak a negyedik szolgáltató, így nyilván jobban szeretne kaszálni minél előbb, már a készülék megvételekor, hiszen 33 millió előfizető havidíjából jóval kevesebb pénz folyik be, mint a 100+ millió ügyfeles Verizonnál vagy AT&T-nél. Csakhogy Brodman szerint (is) az ember úgy működik, hogy inkább legyen a mobil ára alacsonyabb, a magasabb tarifát meg aztán ráér havonta fizetni. Ezért tolná az ottani versenyt inkább az itthon talán általánosabb “drágább készülék, alacsonyabb havidíj” irányba.
Nem vagyok szolgáltató, de én is szerencsésebbnek tartom a drágább mobil, cserébe minél alacsonyabb havidíj kombót. Egyrészt az összes befizetett forint, mondjuk 2 éves távlatban, általában kevesebbre jön ki. Másrészt szeretek inkább azért fizetni, amit valóban veszek: a telefonért a telefon árát, a szolgáltatásért pedig a szolgáltatás díját.
Az alkalmazásboltok aktuális sztárja a Draw Something (