tech

Végképp eltörölni

| kategória: web | téma: , , |

Miközben az interveb amerikai szereplői olyan bárgyú témával foglalkoznak, hogy dedikálhat-e egy szolgáltató nagyobb sávszélességet egy-egy szolgáltatásnak, az Európai Unióban kimondatott a “felejtéshez való jog”, ami az eu-s intézményrendszer talán eddigi leghihetetlenebb döntése. Aki egy ilyen hatású döntést enged szabadjára, arról illik jó előre leszögezni: olyan hülye, mint egy poháralátét, csak annál valamivel kevesebb a haszna.

Ha a felejtés jogát egy valós példán át szeretném bemutatni: ez az a jog, amellyel élve megpróbálhatod lemészárolni a családod, majd követelheted a Google-től, hogy törölje a keresője találati listájából az erről szóló híreket. Azok ugyanis sértik a jogaidat, a nevedre kereső emberek még a végén azt gondolják majd rólad, hogy megpróbáltad lemészárolni a családodat. Ez pedig nyilván nonszensz, hiszen valójában te csak megpróbáltad lemészárolni a családodat, ami azért mégsem ugyanaz.

Egy újabb példa: ha mondjuk 2005-től 2009-ig hivatalban lévő politikus voltál, akkor 2014-ben kérheted a korábbi tevékenységedről szóló hírek törlését, arra hivatkozva, hogy azok rossz fényt vetnek rád, hiszen a nevedre kereső emberek azt hihetik, hogy megcsináltad, amiket megcsináltál. Ez mondjuk valóban elég durva lenne.

A felejtés jogával kapcsolatban mégsem ezek jelentik a legnagyobb problémát, hanem az, hogy nem vezették be már jóval korábban. Így ugyanis Hitlerről sajnos mindenkinek a holokauszt jut eszébe, ami baromi igazságtalan, hiszen legalább ilyen fontos, hogy szerette az almatortát. Kim Dzsong Unról ugyan felhozhatnánk, hogy véres kezű diktátor és kivégeztette a fél rokonságát, de hát ki nem szarja ezt le, ha Dennis Rodman különös kis koreai haverjaként is emlékezhetünk rá.

Nem vagyok jogász, nem értek a joghoz, nem fogok jogászkodni. Cserébe annyit szeretnék, hogy akik nem látják át a webet mint valóságalkotó tényezőt, azok ne webészkedjenek.

Nem tudsz valamit? Hibás vagy.

| kategória: web | téma: |

Helló-szia, itt 2014. Tudod, amikor pár éve már nagyjából mindenki előtt ott van az internet, és mindenki maga döntheti el, hogy YouTube-on inkább vicces videókat néz – félreértés ne essék: én is szoktam –, vagy megtanulja az alapvető pénzügyi ismereteket. Vagy Androidra programozni. Vagy a fizikát. Vagy angolul.

Mindent persze nem lehet megtanulni, nem is kell. De míg mondjuk androidos programozás nélkül bőven lehet boldogulni az életben, mindennapi pénzügyi ismeretek nélkül időnként bele-bele lehet zuhanni egy-egy mélypontba. Ahogy pénz bánhatja az alapvető fizikai ismeretek hiányát is.

A pénzügyi ismeretes példát azért hoztam, mert egy ilyen témájú facebookos beszélgetésben fogalmazódott meg bennem ez a bejegyzés. Azon elmélkedve, hogy az oktatási rendszer hibája-e, ha rengeteg ember válaszol rosszul három alapvető pénzügyi kérdésre. És akkor felmerült bennem az, hogy nem: 25 év felett – néhány nagyon speciális esetet kivéve – már semmilyen hiány nem róható fel az oktatási rendszer hibájának. A közoktatás ideje alatt, és a rendszer elhagyása utáni sok évben bőven lett volna idő megtanulni.

Ahonnan egy bölcsész meg tud tanulni iPhone-ra fejleszteni, onnan mindenki meg fog tudni mindent tanulni, ha és amit akar.

De persze ahogy egy klasszikus iskola, így ez sem ér semmit, ha valaki csak végigpofázza az órákat. Viszont a klasszikus iskolával ellentétben, ha nem sikerül megtanulni valamit, akkor itt nem mondhatod, hogy a tanár a hibás.

Hoaxot az érettségibe!

| kategória: szociál | téma: , |

Váry-Molnár Csaba tegnap felvetett egy remek ötletet: hoaxot kellene tenni a magyar nyelv és irodalom érettségi feladatsorába. (Sőt, a matekba is.) Persze úgy, hogy a diákok is tisztában legyenek vele: előfordulhat ilyesféle feladat.

Az ötlet annak kapcsán merült fel, hogy elkezdtünk beszélgetni a matekérettségi-ismétlős esetről. Röviden: rengetegen megijedtek (vélhetően diákok és szüleik egyaránt), miután elkezdett terjedni a neten Facebookon az Index KÉTEZERÖTÖS cikke arról, hogy a feladatsor idő előtti nyilvánosságra kerülése miatt megsemmisítik az eredményeket, és meg kell ismételni az érettségit. A történetben szerintem két olyan ismeret/dolog is található, amelynek meglétéről az oktatási rendszer igazolást a diákok kezébe akkor, amikor kiállítja nekik az érettségit.

Az egyik egy cikk igazságtartamának hétköznapi gyorselemzésekor az alapvető kontextus felismerése: a forrás (hírcsárda-e vagy?), illetve a dátum (kétezeröt-e vagy?) csekkolása. Akinek ezeket nem jut eszébe megnézni, és helyette komolyan elhiszi, hogy ismételni kell, az szerintem csak bitorolja, nem pedig birtokolja az érettségijét.

A másik ilyen elem pedig Magyar Bálint. Aki nem tudja, hogy jelenleg nem Magyar Bálint az oktatási miniszter – továbbmegyek: aki nem tudja, hogy jelenleg nem létezik oktatási miniszteri poszt –, azt sem hívhatjuk érettnek. Adja magát a felvetés, hogy “Jaj, hagyjuk már. Miért kellene tudnia egy átlagembernek, hogy ki az oktatási miniszter?” Nos, ez a mostani eset maga a válasz. Pont azért érdemes minél több információval rendelkezni a mindennapi valóságról, hogy az ember ne dőljön be ilyen hülyeségeknek.

Stuart Carlson / GoComics

Egyik remek példa ez a matekérettségi-ismétlős. Egy másik területről hozott jó példa az áramcsökkentő gép. Ez utóbbi esetben alapvető fizikai ismeretek hiánya jelenti a problémát, viszont itt már nem csak pár ijedt óra a tudatlanság ára, hanem 18 400 forint. Szóval ilyesmik miatt lenne hasznos olyan hoaxot tenni az érettségibe, ami a fenti két képesség/ismeret birtokában kiszűrhető. Az áramcsökkentő gépessel például fizikából, képletek és számolási feladatok nélkül, a mindennapokban hasznos tudást mérve.

Aki pedig nem érett még eléggé, az ne kapjon érettségit. Ha nem sikerül neki, akkor legalább biztosan nem ijed majd meg, amikor kiderül, hogy meg kell ismételnie.

Mobilos és közösségi médiás képzés indul az SZTE-n

| kategória: tech | téma: , , |

Még júliusi információ, hogy a harmadik éve futó, ismeretterjesztőnek és kedvcsinálónak szánt mobilos előadások után az SZTE BTK Kari  Tanács  nyílt  szavazással  egyhangúlag  (17  igen,  0  nem,  0 tartózkodom)  támogatta  a kommunikáció-  és médiatudományi  BA szakon  belül  30  kredites  mobil-  és  közösségi kommunikációs speciális képzési modul kialakítására vonatkozó javaslatot. A dolog szeptemberben el is indult, egyelőre az elméleti kurzusokkal, jövő szeptembertől pedig a most elmélkedől már izgalmas gyakorlati ismereteket is kapnak.

És hát az sem mellékes, hogy a most először már a kommunikáció szakkal szemezgető felvételizők is kapnak egy kis támpontot hozzá, melyik intézményt is jelöljék első helyen, ha érdeklik őket a mobilok, az alkalmazások és a közösségi média.

Alább a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Telekom közös közleménye.

Mobilos képzést kapnak az SZTE kommunikáció szakosai

Négy szemeszteren átívelő, az intézmény kommunikáció- és médiatudomány szakos diákjai által felvehető speciális képzést indított a Magyar Telekom támogatásával a Szegedi Tudományegyetem. A mobilkommunikációs és közösségi médiás ismereteket nyújtó képzésben elismert szakemberek segítik a hallgatókat.

A magyarországi felsőoktatásban egyedülálló képzésben részesíti hallgatóit a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke, együttműködve a Magyar Telekom Dél-Alföldi régiójával. Az ingyenesen elvégezhető program a kommunikáció szakos tanulmányok alatt teljesíthető.

A négy féléven átívelő, összesen 13 kurzusból álló speciális modulban a hallgatók megismerkedhetnek a digitális kultúrával és az információs társadalommal kapcsolatos legfontosabb társadalomtudományos alapelvekkel és megközelítésekkel; a tartalomszolgáltatás és a mobilkommunikáció alapjaival, illetve gyorsan változó trendjeivel.

A képzés második évében a hallgatók a munkaerőpiacon közvetlen előnyt jelentő ismeretekhez és tapasztalatokhoz jutnak az újmédiás marketingeszközökről, a startupok lehetőségeiről, valamint mobil alkalmazás tervezésében is részt vesznek.

“A technikai, technológiai újítások a tudományos kutatómunka eredményei, miközben a tudományos kutatómunkát megújító módszerek és eszközök is. A mobil alkalmazások immár a tudományos tartalom célba juttatásában egyre nagyobb szerephez jutnak. Az okostelefonok, táblagépek használata segíti a kreatív szakemberek munkáját. Ezért örvendetes, hogy ezekhez a modern eszközökhöz kötődő képzést is nyújt hallgatóinak a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke. Ráadásul úgy ösztönzi innovatív gondolkodásra hallgatóit, hogy együttműködik az egyik leggyorsabban fejlődő iparághoz kötődő cégekkel” – hangsúlyozta Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora.

“Szegeden három évvel ezelőtt az országban elsőként indult el olyan együttműködés, ami nem kizárólag a Magyar Telekom és egy egyetem közvetlen munkaerőpiaci kapcsolatát jelenti. Kezdetben egy átfogó ismeretterjesztő munkáról volt szó, mostanra pedig egy teljes képzésről beszélhetünk. Célunk, hogy a következő években minél több innovatív ötlet, mobilos alkalmazás és az iparágat erősítő szakember kerüljön ki a dél-alföldi műhelyből” – mondta Pfeff Dániel, a Magyar Telekom dél-alföldi régióvezetője.

A képzésben a tanszék és a Magyar Telekom Dél-alföldi régiója mellett a POSSIBLE magyarországi irodájaként működő a CarnationGroup, a kirowski Isobar, a HVG és az SZTE Digitális Kultúra és Elméletek Kutatócsoportjának szakemberei vesznek részt. A szervezetek nem csak előadásokkal és gyakorlati oktatással, hanem a hallgatóknak kínált izgalmas lehetőségekkel is segítik a kommunikáció szakosok szakmai fejlődését.

A Google majd megcsinálja

| kategória: mobil | téma: , |

A modulokból összelegózható telefon nem új ötlet, többen próbálkoztak már vele koncepció szintjén, illetve az izraeli Modu gyártani is kezdte, de hiába. A probléma minden esetben az volt, hogy a koncepció egyben a vállalat fejlődésének gátját is jelentette: csinálunk egy telefont, amiből mindenki csak egyszer vesz majd. Oda a profitlehetőség, ha egy jobb kijelzőért cserébe a felhasználó nem vesz új mobilt, csak egy jobb kijelzőt.

A modulos mobilok piacára a Modu-szabadalmak felvásárlásával már 2011-be belépett, tegnap pedig új irányt is bejelentő Google esetében kicsit más a helyzet. A Google-t már az Android esetében sem egészen az érdekli, hogy sok androidos készüléket vegyenek az emberek, hanem az, hogy sok androidos ember legyen. Nem szójáték ez, hanem éppen a lényeg: ha valaki egy mobiljuk vásárlásával kapun belül kerül – vesz egyetlen ilyen telefont -, onnantól kezdve a Google-nek mindegy, hogy évente, kétévente vagy ötévente cseréli – lényeg, hogy használja.

A Google haszna ugyanis sosem a mobilon van, azt akár veszteséggel is adhatják. A Google pénze abból van, hogy a telefonokon előtelepítve érkeznek saját szolgáltatásai, amikben aztán ott vannak a hirdetések.

Ez a lehető legjobb hír a moduláris mobil jövőjének: az ötlet most egy olyan gyártóval találkozott, akinek jobban érdeke, hogy minél kisebb befektetéssel a platformján maradj, minthogy minél több új telefont vegyél.