szociál

Facebook, Twitter, Instagram, Tumblr, Pinterest és LinkedIn népszerűsége Magyarországon

| kategória: szociál, tech | téma: , , , , , |

A 17 fős, saját céges Facebook-oldalon végzett kérdőíves “kutatások” után végre született egy látszólag épkézláb felmérés arról, hogy melyik közösségi csatornát mennyien használják. A Comedy Central megbízásából készített kutatásban persze a mexikói adatok is rettentő érdekes, de nézzük inkább a hazai számokat.

Tudni kell, hogy a felmérést a rendszeresen tévézők körében készítették, de nem hinném, hogy egy-két százaléknál nagyobb különbséget jelentene, ha bevonták volna a nem rendszeresen tévéző népességet is.

Szintén érdemes figyelembe venni a jobb alsó sarokban is látható adatot: a kutatás a 18-34 éves korosztályra nézve reprezentatív – a teljes lakosság körében sokkal rosszabbul teljesítenének, valószínűleg szinte teljesen eltűnnének a kisebb szolgáltatások, a Twitter, a Tumblr és az Instagram.

És még valami: bár Instagram-fiókkal lehet, hogy kevesen rendelkeznek, az elég jó facebookos integráció miatt biztos, hogy fogyasztóként az instagramos tartalmakkal sokkal többen találkoznak.

Hoaxot az érettségibe!

| kategória: szociál | téma: , |

Váry-Molnár Csaba tegnap felvetett egy remek ötletet: hoaxot kellene tenni a magyar nyelv és irodalom érettségi feladatsorába. (Sőt, a matekba is.) Persze úgy, hogy a diákok is tisztában legyenek vele: előfordulhat ilyesféle feladat.

Az ötlet annak kapcsán merült fel, hogy elkezdtünk beszélgetni a matekérettségi-ismétlős esetről. Röviden: rengetegen megijedtek (vélhetően diákok és szüleik egyaránt), miután elkezdett terjedni a neten Facebookon az Index KÉTEZERÖTÖS cikke arról, hogy a feladatsor idő előtti nyilvánosságra kerülése miatt megsemmisítik az eredményeket, és meg kell ismételni az érettségit. A történetben szerintem két olyan ismeret/dolog is található, amelynek meglétéről az oktatási rendszer igazolást a diákok kezébe akkor, amikor kiállítja nekik az érettségit.

Az egyik egy cikk igazságtartamának hétköznapi gyorselemzésekor az alapvető kontextus felismerése: a forrás (hírcsárda-e vagy?), illetve a dátum (kétezeröt-e vagy?) csekkolása. Akinek ezeket nem jut eszébe megnézni, és helyette komolyan elhiszi, hogy ismételni kell, az szerintem csak bitorolja, nem pedig birtokolja az érettségijét.

A másik ilyen elem pedig Magyar Bálint. Aki nem tudja, hogy jelenleg nem Magyar Bálint az oktatási miniszter – továbbmegyek: aki nem tudja, hogy jelenleg nem létezik oktatási miniszteri poszt –, azt sem hívhatjuk érettnek. Adja magát a felvetés, hogy “Jaj, hagyjuk már. Miért kellene tudnia egy átlagembernek, hogy ki az oktatási miniszter?” Nos, ez a mostani eset maga a válasz. Pont azért érdemes minél több információval rendelkezni a mindennapi valóságról, hogy az ember ne dőljön be ilyen hülyeségeknek.

Stuart Carlson / GoComics

Egyik remek példa ez a matekérettségi-ismétlős. Egy másik területről hozott jó példa az áramcsökkentő gép. Ez utóbbi esetben alapvető fizikai ismeretek hiánya jelenti a problémát, viszont itt már nem csak pár ijedt óra a tudatlanság ára, hanem 18 400 forint. Szóval ilyesmik miatt lenne hasznos olyan hoaxot tenni az érettségibe, ami a fenti két képesség/ismeret birtokában kiszűrhető. Az áramcsökkentő gépessel például fizikából, képletek és számolási feladatok nélkül, a mindennapokban hasznos tudást mérve.

Aki pedig nem érett még eléggé, az ne kapjon érettségit. Ha nem sikerül neki, akkor legalább biztosan nem ijed majd meg, amikor kiderül, hogy meg kell ismételnie.

Egy grafikon, amit minden újságírónak látnia kellene

| kategória: médiailag, szociál | téma: , | 5 hozzászólás

A 33Across fogta magát és összegyűjtötte a világ 500 legnagyobb online médiumának felhasználói szokásait arról, hogy milyen témában születnek megosztások és kattintások. A kék vonalak az adott rovatokra/témákra vonatkozó megosztási hajlandóságot mutatják, a piros csíkok pedig azt, hogy ezekre a témákra milyen arányban kattintanak aztán a megosztással szembesülők.

Érdekes, tanulságos, nem is csak a klasszikus értelemben vett újságíróknak, hanem inkább a rovatvezetőknek, szerkesztőknek, hírszerkesztőknek, főszerkesztőknek, illetve médiatulajdonosoknak. És ha megvolt a grafikon, akkor érdemes még mellé elolvasni ezt a cikket.

A Titkok & beszólások című sorozat legújabb epizódja: Twitteren minden visszaszívható

| kategória: próba/tipp, szociál | téma: |

Valószínű, hogy legtöbben találták már magukat olyan helyzetben, hogy egy már elküldött üzenetet jó törölni, mielőtt a címzett elolvasná. Míg a közösségi oldalak üzenőfalaira kihelyezett megosztásokat – ahogy a Twitter, úgy a Facebook esetében is – egyszerű törölni, a személyes üzenetet, legyen szó sms-ről, emailről vagy éppen facebookos üzenetről, már hiába deletáljuk saját fiókunkban, a címzett mindenképpen megkapja.

Most olvasom, hogy a Twitter kivétel – nem újdonság, de szerintem kevesen tudnak róla. Ha töröljük az általunk küldött DM-et, akkor a címzettnél is törlődik. Ráadásul fordítva is így van: ha egy általunk kapott személyes üzenetet törlünk, az törlődik a feladójánál is.

Nem kell sok fantázia hozzá, hogy kitaláljuk, melyik módszer mire alkalmazható. Míg az első esetben egy meggondolatlanul küldött üzenetet tudunk visszaszívni (és ha szerencsénk van, akkor az illető még értesítés formájában sem kapta meg), a másodikban egy “de én elküldtem” ellen lehet gyorsan egy “de nem küldted el” érvet gyártani. Mindkettőhöz jó szórakozást.

A pornó és a macskák uralják a világot? – 6 dolog, amire rámutatott a Vine

| kategória: mobil, szociál | téma: , , |

A Twitter nemrég indította el Vine névre hallgató videómegosztó alkalmazását/szolgáltatását. A népszerűségéről egyelőre nincsenek adatok, de a BBC közölt egy érdekes cikket arról, mire is mutatott rá a Vine. (Az egyik pontjukat sajátra cseréltem.)

  1. A stop-motion animáció még mindig népszerű. Nem elég, hogy a vine-os videók rövidek, az app a videó rögzítése közben a Vine szinte biztatja a felhasználót, hogy stop-motion technikát használjon, három részletben vegye fel a dolgokat. Ez egyrészt maga a stop-motion, másrészt sokkal inkább elvisz egy-egy rövid történet elmesélése felé, mintha egy egybefüggő 6 másodpercet látnánk.
  2. Van értelme 6 másodperces hirdetéssel próbálkozni. A General Electric és a Gap ügynöksége is kipróbálta, és bár érezhetően első próbálkozásokról van szó, szerintem az már látszik belőlük, hogy nem lehetetlen egy-egy jól eltalált 6 másodpercből viral vine-t csinálni.
  3. Az emberek inkább cselekednek, mintsem beszélnek. A vine-os videók többségén nem 6 másodperces megmondások vannak, a felhasználók leginkább (többé-kevésbé) kreatív módon feldolgozzák, ami a szemük elé kerül.
  4. A korlátok remekül marketingelhetők. A 6 másodperces egy olyan hívószónak bizonyult, ami felkelti az emberek figyelmét a hírekben.
  5. A korlátok kellenek. A Twitter indulásakor még sokan fanyalogtak, hogy mi értelme van 140 karakterre korlátozni valamit, miközben a mögöttes technológia ezt egyáltalán nem igényelné, a Vine-nál már kevesebb ilyen hangot lehetett hallani. A keret pedig kifejezetten jót tesz a tartalomnak. A korlátozás mennyiségéről lehet vitatkozni, de minőségileg szerintem egyértelmű, hogy az ilyesmi jót tesz a tartalomnak.
  6. A macskakontent és a pornó az internet minden szegletében fontos téma. Így van.

(A világot egyébként a kutyák uralják, ezt mindenki tudja.)