web

Csajok, ruhák, lájkok

| kategória: marketing/pr, szociál, web | téma: , | 1 komment

A Pinterest csajosságán is túlmutató, közösségi webre alapuló megoldást próbált ki a C&A Brazíliában. A (nem mellesleg 300 ezer rajongó felé közelítő) facebookos oldaluk rajongóinak a Fashion Like alkalmazásban kirakták az új kollekció néhány darabját, mindegyik mellett egy-egy lájkolós gombbal. 2-3 éve az lett volna nagy durranás, ha ebből összeállítanak egy tetszési toplistát, így segítve a Facebookon ruhákat nézegető többi felhasználót. 2012-ben már kicsit több kellett, és tovább is mentek: a ruhákat a lájkok számát valós időben mutató vállfákra rakták ki São Paulo legnagyobb C&A üzletében.

A DDB Brasil csak az új kollekció 10 darabjára találta ki az akciót, és nyilván nem kell arra számítani, hogy holnaptól a sarki C&A-ban is megjelennek a lájkszámlálós vállfák, de azért jó ötlet ez a mindenki-a-facebookon-lóg jelenség és az offline vásárlási élmény összehozására.

Forrás: internet

| kategória: médiailag, web | téma: , | 4 hozzászólás

Egy szakdolgozati megkeresés kapcsán futottam bele a média hivatkozási rendszerének kérdésébe. Weben és alkalmazásokban minden egyszerű, ott a linkelés. Egy nyomtatott lapban vagy a tévében viszont jóval nehezebb a helyzet, főleg akkor, ha a nagy közösségi elosztókon található tartalmakra szeretnénk a lehető legpontosabban hivatkozni. Márpedig pontosan kellene, mert a hivatkozás eredeti célja, hogy aki kíváncsi az adott kép vagy szöveg eredeti lelőhelyére, kontextusára, az egyszerűen meg tudja találni.

Ezért nyilvánvaló idétlenség a “Forrás: internet” megjelölés, de ma már, amikor minden és mindenki jelen van Facebookon is, a “Forrás: Facebook” sem sokkal jobb megoldás. A webes tartalmakra való hivatkozás legpontosabb, egyértelmű módja az url megadása, ez viszont sokszor – például egy facebookos tartalom esetében kifejezetten – hosszú lehet, hiszen ha egy http://www.facebook.com/photo.php?fbid=373233969375697&set=a.172508496114913.36252.112941132071650 szöveg nem kattintható, akkor nem a legkényelmesebb dolog eljutni az adott címre, főleg nem papírról való begépeléssel.

Ezen gondolkozva jutott eszembe, hogy a sokszor emlegetett, de ritkán igazán hasznos QR kód milyen jó megoldás lenne az online tartalmak offline hivatkozására. Offline, tehát nyomtatott lapban ugyanúgy alkalmazható, mint mondjuk tévében. A kíváncsi felhasználónak csak a felület felé kell fordítania mobilját, és már el is juthat az eredeti forráshoz, aki/ami pedig így nyugodtabban engedheti át tartalmának használatát. Van persze pár kihívás (elég nagy is legyen a QR, de ne is rondítson bele a lapba/tévéképbe stb.), de érdemes lenne legalább elgondolkozni rajta, szerintem működhet.

Miként befolyásolhatja a tartalomgyártást a Pinterest?

| kategória: médiailag, szociál, web | téma: , |

Januárban még csak a Google+ forgalomterelési erejét múlta felül a Pinterest, februárban már a Twitterét is. Mivel a megosztási szolgáltatást működtető Shareaholic adatairól van szó, így nem a konkrét számok érdekesek, de a trend mindenképpen. Ha megnézzük a lista tagjait, akkor a Pinterest durván kilóg a sorból. A Facebook, a Google vagy a Bing keresője, de különösen a Twitter (ebben a sorrendben egyre inkább) mind szövegcentrikusak, a szájtokra való forgalomterelés szempontjából különösen.

A Pinterest viszont, közösségi képmegosztó lévén, a képi hatással operál. Amihez van hatásos fotó, azt továbbosztják, amihez középszerű van, azt nem. A kép terjed, az vonja maga után a kép lelőhelyének terjedését is. Az idétlenebb tartalomszolgáltatóknak (“Lopják a képünket!”) lehetőségük van megakadályozni, hogy a Pinterest be tudja húzni a képeiket, az okosabbaknak azonban mást üzen a Facebook farvizén óriási ütemben felúszó szolgáltatás: még több, még jobb, még érdekesebb képi tartalom kell – legalábbis annak, aki szeretné ezt a lehetőséget is megragadni. Márpedig, úgy tűnik, egyre érdemesebb Pinterestben is gondolkozni.

Nem ott vannak a hirdetések, ahol az időnket töltjük

| kategória: marketing/pr, médiailag, mobil, web | téma: , |

Alább egy szerintem igen érdekes grafikon a Flurry-től. Zölddel az USA-béli hirdetési pénzek egyes médiatípusokban elköltött aránya látható, kékkel pedig az amerikai felhasználók médiafogyasztási idejének lebontása. A tévé és a rádió esetében kb. szintben vannak az oszlopok, a webnél sem igazán durva a különbség. A print viszont nagyon durván túl van súlyozva, a mobilnál pedig még nagyobb mértékben ez a helyzet, csak fordítva.

Az abszurdnak tűnő helyzet élét némiképp tompítja az egyes felületek reklámképessége, tehát az, hogy mennyire alakultak már ki működő módszerek, technikák, felületek. Mobil eszközökön például egyelőre kevés az igazán jó próbálkozás.

Facebook: régi profilok vs. Timeline

| kategória: szociál, web | téma: , | 2 hozzászólás

A néha sajnos komolyan is gondolt közhiedelemmel ellentétben a Facebook nem azért újít be időnként, hogy idegesítse a felhasználókat. Céljuk az, hogy több időt töltsünk az oldalon, amit minél inkább saját világunknak érezzünk, minél több tartalmat azon belül érjünk el, illetve nyilván az sem ártana, ha jobban odafigyelnénk a hirdetésekre. Ezeket tartották szem előtt a Timeline-nál is. Íme két érdekes kép arról, hogyan változott a felhasználói észlelés az újítás hatására.

Hova nézünk legtöbb ideig?

Ahogy a képen is látható, fontos a jóféle borító (Cover photo), mert az adatlapunkra jutók elsőként ezt veszik észre. Ami a vizsgálat előtt kevésbé volt nyilvánvaló: a jobb sávban lévő hirdetéseket a régi profilokon az emberek 43%-a vette észre, míg a Timeline formátum esetén jóval magasabb, 63%-os ez az arány.

Milyen sorrendben nézünk végig a profilon?

Aki további rálátásokra kíváncsi, az a Mashable-n további képeket talál az EyeTrackShop vizsgálatából, amelyben a Facebook, a MySpace és a Twitter régi és új oldalait tesztelgették.