Az AdAge/Ipsos Observer amerikai kutatásának eredménye tanulságos lehet a hazai lappiac számára is. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy miért is vásárol az ember helyi újságot. Nem túl meglepő, hogy az olvasók nagy része a helyi hírek miatt fizet elő, a megkérdezettek fele ezt jelölte meg elsődleges válaszként. Jelentősen lemaradva, 21%-os második helyen a kedvezményes vásárlási lehetőséget biztosító kuponok szerepelnek, az olvasók 14%-a pedig az országos/nemzetközi híreket keresi elsősorban a helyi lapban. Az előfizetők 7%-a megszokásból van még a lappal, 3%-nyian a gyászjelentésekre kíváncsiak, 2% pedig az állandó rovatok(ba írók, megszokott hangvételű cikkei) miatt fizet elő.
Valószínűnek tartom, hogy a fizetős digitális kiadások esetében is hasonló a helyzet, az ingyenes tartalom (jellemzően a hírszájtok) esetében viszont kicsit más lehet. Legalábbis szerintem hamarabb átkattint az ember az ország-világ híreit nagyobb energiával, több eszközzel, profibban feldolgozó HVG-re, vagy Indexre, mintha emiatt egy külön lapra is elő kellene fizetni a helyi mellé.
Az IDC fejlesztőket kérdezgetett arról, hogy szerintük mi befolyásolja leginkább a mobil platform jövőjét, növekedését. Nem túl meglepő, hogy az első két helyen felhővel így-úgy kapcsolatos dolog van, a fizikai közelségen alapuló NFC csak ezután következik.
Érdekesség, hogy a hetesfogatba az Amazon (egyelőre csak pletykált) androidos táblagépe is felkerült, de még a HP TouchPad is ott van, miközben a Microsoft sem szoftver, sem szolgáltatás formájában nem szerepel rajta. (Kivéve persze az androidos szabadalmakat, ehh.) Az eredmények más részében már feltűnik Redmond, de nem túl jó pozícióban: a platformok fejlesztői prioritásának sorrendje iPhone (91%), iPad (88%), androidos mobil (87%), androidos tábla (85%), HTML5-ös mobil web (66%); a Windows Phone a maga 30%-ával csak a futottak még kategóriába került bele, habár jelenlegi helyzete fényében ez szerintem így is durván magasnak számít.
A Google június 1-jén jelentette be, hogy szolgáltatásai augusztustól csak a népszerűbb böngészők legfrissebb és eggyel korábbi főverzióit támogatják. Rosszul járt az Opera, a norvég szoftvert ugyanis nem sorolták a népszerűbb böngészők közé. Nem állítom, hogy csak emiatt gyorsult fel az elmúlt két hónapban az amúgy sem túl erős böngésző gyengülése, de azért na, a Net Applications mérése alapján szerintem a Google döntése komoly hatású volt. Főleg úgy, hogy az operások közül sokan a tudatosabb felhasználók közé tartoznak, így sokan biztosan értesültek június elején a hírről.
További júliusi megfigyelendő az IE részesedésének közel 1%-os esése mellett a Chrome és főleg a Safari jelentős erősödése. Ez utóbbi egyetlen hónap alatt majdnem annyit erősödött világviszonylatban, mint amennyi (0.69%) az itthoni részesedése.
A telefon vs. okostelefon különbségtétel az utóbbi kategória térnyerésével egyre kevésbé hangsúlyos, de ebben a posztban kifejezetten a különbségeken van a hangsúly. Merthogy egy okostelefonos jó eséllyel teljesen mást csinál készülékén, mint egy hagyományos mobilt használó.
A mobilhasználati szokásokat kutató Zokem grafikonja azt mutatja meg, hogy (munkanapokon) melyik időszakban jellemzően mire használjuk telefonunkat. Jól látszik, hogy a hangforgalom és az üzenetküldés együtt dominálja a tágan értelmezett munkaidőt, melyen kívül átveszi a vezető szerepet a böngészés, a közösségi oldalak/appok használata, a szórakozás/multimédiás tartalom fogyasztása.
A hétköznap-hétvége különbséget vizsgálva az a nem túl meglepő dolog is kiderült, hogy hétvégén kicsit később kezdünk bele az aktív mobilozásba, és napközben kevesebbet is használjuk a telefont. Éjszaka (21 és 3 óra közt) viszont erősebb a hétvége, mint a hétköznapok.
A BBC múlt hozta le nemrég a Science-ben megjelent tanulmányon alapuló hírt, miszerint amerikai kutatók kísérletének eredménye bizonyítja: ha valaki egy nehezebb kérdést kapván tudja, hogy az adott információ megtalálható a számítógépen/neten, kisebb erőfeszítést tesz a válasz felidézésére, inkább arra koncentrál, hogy hol/hogyan találják meg azt.
Az online elérhető dolgokról tehát úgy tartjuk, hogy jó eséllyel kár megjegyezni őket, hiszen az adatot könnyedén előhívhatjuk a (részben) közös (!), külső, kiterjesztett memóriánkból, a netről. Divatosabb kifejezéssel élve ezeket az információkat a felhőben tároljuk. A hozzáférés pedig a személyibb számítógépként meghatározható okostelefonok terjedésével egyre többek számára válik könnyebbé, gyorsabbá és lokációfüggetlenné.
És akkor, kérdem én, mi mást lehet itt tetten érni, mint az emberi agy és a gépek összekapcsolódását? Ez maga a megvalósuló scifi, csak magunkon nehezen vesszük észre.
Az AdAge/Ipsos Observer amerikai kutatásának eredménye tanulságos lehet a hazai lappiac számára is. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy miért is vásárol az ember helyi újságot. Nem túl meglepő, hogy az olvasók nagy része a helyi hírek miatt fizet elő, a megkérdezettek fele ezt jelölte meg elsődleges válaszként. Jelentősen lemaradva, 21%-os második helyen a kedvezményes vásárlási lehetőséget biztosító kuponok szerepelnek, az olvasók 14%-a pedig az országos/nemzetközi híreket keresi elsősorban a helyi lapban. Az előfizetők 7%-a megszokásból van még a lappal, 3%-nyian a gyászjelentésekre kíváncsiak, 2% pedig az állandó rovatok(ba írók, megszokott hangvételű cikkei) miatt fizet elő.
A BBC múlt