tsabeeka

A részben fizetőssé váló online New York Times üzleti modelljének sikere az aktuálisan létező online médiapiac egy részének irreleváns kérdés. A közepes méretű médiumok egy része a modell sikerességétől vagy sikertelenségétől függően bajba fog kerülni, ha divatba jön a fizettetéssel való próbálkozás.

Az közismert, hogy az online lapok azért nem merték/merik fizetőssé tenni tartalmaikat, mert féltek/félnek a két szék közé esés tipikus esetétől. Azaz sem az olvasóktól nem lesz elég bevétel (hiszen átpártolnak a továbbra is ingyenes szájtokhoz), sem a hirdetőktől (a látogatottság csökkenése miatt csökken a hirdetési kedv is).

Egy New York Times megteheti, hogy akár pár évig is vár a modell sikerére. Még egy Axel-Springer is megteheti: emlékezzünk csak, szemrebbenés nélkül benyelték a Reggel című napilapos próbálkozásuk egy év alatt kitermelt 3 milliárdos veszteségét.

Sok kkm (kis- és középmédium) viszont a székek közé eshet: egyszerűen nem lesz annyi tartaléka, hogy bevárja, míg úgy-ahogy összeérnek az ízek, azaz kiegyenlíti egymást az új bevétel és a régi kiesése. (Ha egyáltalán egy ekkora piacon kiegyenlítheti. Ezt érdemes lenne vizsgálni, de sajnos nem vagyok benne egészen biztos, hogy fogják is. Láttunk már pár piacfelmérés nélküli idétlen megoldást.)

Gondolok itt a nem multi-tulajdonban lévő szájtokra. Nekik elég kemény lesz ez az időszak. Még azt is meg merném kockáztatni, hogy a magyar online piac második nagy (és másodjára csak saját) válsága jobban tizedeli majd a médiumokat/munkatársakat, mint az aktuális tette.

A válságon kívül legutóbb a Google Maps Navigation bejelentése rázta meg a navigációs piacot. Most a Nokia hozott egy igen bölcs, a céghez mérve szokatlanul merész döntést. A márciustól polcokra kerülő összes Nokia okostelefonban ingyenes lesz a teljes gyalogos és autós navigáció, beleértve a szoftver minden részét, így a későbbi újabb és újabb térkép(frissítés)eket is. Sőt, mindezt 10 jelenlegi modellre is elérhetővé tették, heteken belül pedig több modellel bővül a lista.

A finn mobilgyártó lépése – a válság és a Google után ismét – odatett kicsit a navigációs piacnak: a poszt írásakor a TomTom részvényei  10.59 százalékot estek, a Garmin papírok értéke pedig a NASDAQ-on éppen 5.70 százalékos csökkenésben van.

Miután a Google mellett a jelenleg 83 millió leszállított okosmobillal rendelkező Nokia is bevállalta az ingyenességet, nem sok választás maradt a hagyományosan navigációs cégeknek. Bár a szakértők és a GPS-mániások egy ideig még elvitáznak majd rajta, hogy melyik miért jobb, a nagy tömegeknek bőven elég bármelyik ingyenes megoldás, hiába nem rendelkezik a fizetősök egy-egy új funkciójával.

Ha valaki ezután fizetős navigációs szoftverek eladására szeretné feltenni cégét, leginkább sci-fi mozikból kell ötletet merítsen – mondom ezt mindenféle irónia nélkül, komolyan. Az elmúlt évtized(ek)ben bevett sémák korszakának ezen a piacon is vége. 2010, helló!

A Nokia vezérigazgatója, Olli-Pekka Kallasvuo nevezte a napokban történelemformáló erőnek a mobiltelefont. Egy mobilgyártótól mondjuk nem is nagyon várhatnánk mást, de azért érdemes egy legyintés helyett jobban belegondolni ebbe az egész mobilos témába.

Míg egy olcsóbb tévével kb. ugyanazt lehet csinálni (nézni), mint egy drágábbal, addig a mobiltelefonnál nem ez a helyzet. Az indiai parasztember ugyanúgy megtalálja a saját céljaihoz való extra olcsó készüléket, mint a telefonját havonta cserélgető, az összes béta funkciót is napi szinten használó geek a Nexus One-t.

De a mobil nem csak a leginkább passzív élményt nyújtó tévéhez, hanem például a számítógéphez képest is változatosabb lehetőségeket nyújt. Mit is kezdene például egy indiai farmer egy asztali PC-vel vagy akár egy netbookkal? (Ne a Dallas-béli Ray-re gondoljunk, hanem egy kis földdarabbal rendelkező, jóval szegényebb emberre.) Ellenben egy telefonnal simán mászkál a földjein, eléri a társadalmi és “üzleti” kapcsolatait, ráadásul ha be kell világítani egy tátongó üregbe, akkor meg ott a mobil zseblámpája. Mindezt persze – az utóbbitól eltekintve – megtehetné egy netbookkal is, csak nem bárhol, nem olyan könnyedén – és főleg nem a legolcsóbb netbook árának kb. tizedéért.

A farmernek a telefon zseblámpa funkciója és a porálló készülékház a hasznos, a geeknek meg a multitouch. Fordítva nem sok hasznát vennék/veszik: a geek maximum az éjjeli lámpa helyett a mobiljával világíthat zoknikereséshez, de az indiai farmerünk egyelőre ilyen szinten sem látná a többujjas vezérlés értelmét.

Jelenleg kb. 6.8 milliárd ember él a földön, és a Nokia-vezér által idézett adatok szerint 4.6 milliárd mobilelőfizetés van. A háló hamarosan teljes lesz.

Múltkor posztoltam róla, hogy milyen mobilos alkalmazásokba érdemes vágni a fejszét a közeljövőben. Az egyik ilyen terület a mobilos keresés volt, merthogy a Gartner elemzőcég úgy véli, a mobilunkon nem ragaszkodunk majd annyira az asztali gépeken bevett szolgáltatásokhoz (Google, Bing). Most a TechCrunch-on bukkant fel a Kelsey Group nevű marketinges cég elemzése, amely azt mutatja meg, hogy a mobilos reklámtorta milyen összetételű volt tavaly, és milyen lesz szerintük 2013-ra. Azaz honnan jöhet majd a nagy pénz, melyből mind a jelenlegi nagyok, mind a most még feltörekvők részesedhetnek.

Bár a diagrammok magukért beszélnek, kiemelném a fölöttük látható számokat is: 2008-ban 160 milliós volt a mobilos reklámköltés, ez nőhet 2013-ig 3.1 milliárd USD-re. Amit még hozzáteszek az az, hogy az idén eladott készülékek 40 százaléka okostelefon (amelyekkel jóval többet neteznek, mint a hagyományosokkal), és a jelenséget saját környezetemben is tapasztalom: olyanok kezdenek el okosmobilt és vele együtt mobilnetet használni, akik 1-2 éve még el sem tudták képzelni, mire is lenne ez jó nekik.

A Gartner elemzőcég összeszedte azokat a területeket, melyeken szerintük igen nagy sikert lehet majd elérni a következő pár évben egy-egy mobilalkalmazással. RRW-írás is megjelent a témában, de azt hiszem, érdemes magyarul is összefoglalni.

• átutalás – pénz átutalása (nem árúért cserébe, hanem akár magánszemélyek közt is) egyetlen SMS-sel
• fizetés – a bankkártyás fizetés avitt lesz, a készpénzes fizetés pedig ókorinak fog számítani
• helyfüggő alkalmazások – a témáról hosszabb összeállítás jelent meg nemrég a Techneten; a Gartner szerint az ilyen szolgáltatások idei 56 milliós felhasználószáma 3 éven belül 526 millióra emelkedik
• keresés – a Gartner úgy véli, a mobilunkon nem ragaszkodunk majd annyira az asztali gépeken bevett szolgáltatásokhoz, mint például a Google vagy a Bing – bár ez elég meredeken hangzik így hirtelen
• böngészés – ez a pont elég nyilvánvaló; ezen a területen úttörő szerepet vállalt az Opera Mini
• egészségfelügyelet – ez az orvos-beteg kontaktuson kívül akár dietetikai tanácsadásban, illetve figyelmeztetésekben is megjelenhet (például az alkalmazás x naponta figyelmeztet, hogy együnk gyümölcsöt, stb.); természetesen nem csak hang- vagy videóhívásról van szó, hanem akár egy házi műszer adatainak átviteléről is
• hirdetés – ez a mobilos tartalmak monetizálásának legegyszerűbb formája, 2012-re 7.5 milliárd dollárossá fejlődhet a piac – nem véletlen vásárolt be nemrég a Google
• azonnali üzenetküldés – ilyen téren még elég komoly erőt képvisel az SMS, de a telefonok okosodásával egyre több hagyományos IM-csatornát ültetnek át mobilra is
• zene – a Gartner szerint a készülékkel összefüggő megoldásokban (pl. Nokia Comes With Music, Sony Ericsson PlayNow Plus) és a zenei alkalmazásokban (pl. Spotify, vagy akár a Midomi) is van jövő
• Near Field Communication (NFC) – közeli, de vezeték nélküli kapcsolatot igénylő technológiáról van szó (pl. a zsebünkben lévő mobil nyitja a szállodai szobánk ajtaját egy kulcs vagy kód beütése helyett); az NFC sajnos már 5 éve is csak közeledett, egyelőre mégsem ért ide/oda

Alighogy a Google bejelentette ingyenes GPS szoftverét, meredek esésbe kezdett a TomTom és a Garmin részvényeinek árfolyama a NASDAQ-on. Hogy miért? Úgy hírlik, a Google nem csak saját Android rendszerére adja ki majd a teljeskörű turn-by-turn navigációs szoftvert, hanem például iPhone-ra is.

Használati útmutató

Ahogy Somezzel Twitteren fejtegettük, ha van esze a Google-nek (márpedig van, tulajdonképpen ez eszükből van a pénzük), akkor az igazi biznisz nem abban áll majd, hogy androidos exkluzivitással terelnek át mindenkit saját mobilos oprendszerükre. Áá, nem. Mivel a szoftverben később várhatóan reklámok is lesznek, sokkal nagyobb üzlet nem csak Androidra, hanem iPhone-ra, Windows Mobile-ra és Symbianra is megcsinálni az alkalmazást, aztán teletolni a felhasználókat reklámmal.

Szerintem a Google Maps Navigation ugyanolyan szintű változást hozhat a GPS-piacon, mint amennyire a Gmail felforgatta az ingyenes e-mail szolgáltatásokat. Hogy ezt nem csak én látom így, arra jó kis bizonyíték az a szép kis grafikon, melyre @Mp3Pintyo hívta fel a figyelmet. A posztolás pillanatában a NASDAQ-on a Garmin papírjai 14, a TomTom részvényei pedig közel 48 százalékos zuhanásban vannak. Valamennyire persze konszolidálódni fog a helyzet, de irányjelzőnek valószínűleg megteszi ez a pár lefelé mutató vonal.

A Twitter tavaly novemberben könyvelhette el az egymilliárdodik csiripelést, most pedig még november sincs, máris túl vagyunk az ötmilliárdodik twitten. Az #5 000 000 000 csirip, azaz a PENTAGIGATWEET ennyiből áll: Oh Lord – és ahogy a CNET is írja, Robin Sloan nevéhez fűződik, aki 2008. szeptember 3-án kezdte használni a Twittert.

A világ népessége eközben 6 milliárd 800 ezer környékén mozog, úgyhogy a csirippenetráció nemsokára eléri 100 százalékot: mindenkire jut majd egy twitt. (Az itthoni felhasználókat gyűjtő Turulcsirip egyébként 5000 aktív taggal büszkélkedhet.)

Ausztráliában már odáig jutottak, hogy a Twitter használatát újságíróknak tanítják. És persze mindez nem csak a konkrét szolgáltatás sikerét jelzi – inkább a hatását. A Griffith University-n ugyanis nem feltétlen twittelni kell megtanulni, hanem 140 karakterben érdekesen, ütősen megfogalmazni egy információt. Az egyetem egyik oktatója szerint ez a mai webes hírvilágban legalább olyan fontos, mint az esszéírási képesség. Sőt a médiacégeknél is egyre nagyobb szükség van az ilyesmikhez – közösségi webalkalmazásokhoz - értőkre. Azt pedig már csak én teszem hozzá, hogy ahogy külföldön, úgy egyre érezhetőbben itthon is.

A Strategy Analytics SpecTRAX adatai szerint egyre jobb a mobilos társadalomnak. 2009 júliusában 109 új telefont jelentettek be a gyártók – érdekesség: 9 modellel igen aktív volt az LG, még aktívabb 11-gyel a Samsung – melyek közül 53-ról árultak el pontos specifikációt.

• az új mobilok átlagos vastagsága 13.96 mm
• a telefonok 85 százaléka fogad be USB-t, ami a 2 évvel ezelőtti 60-hoz képes komoly előrelépés
• a 3G-képesség terjedése ellenére a 2 évvel ezelőtti mobiloknál az újak akkumulátora 25 százalékkal tovább bírja

Ezekhez tennék hozzá pár adalékot a közeljövő mobilhardveres megoldásairól.

• a Texas Instruments OMAP-DM5X segédprocesszora 20 megapixeles fényképezést tesz majd lehetővé mobilokban – a gyártás jövőre indul
• az ARM kétmagos Cortex-A9 MPCore processzorokon dolgozik, melyekkel 2 GHz-nél is jobb teljesítmény érhető majd el okostelefonokon – a gyártás még idén indul, az első készülékek 2010 első negyedévében jelennek majd meg

Hogy is van az a ballagási nóta? Tovább, továáább…

Huszonéves férfi ül a gépnél, nyomogatja, hozzá van ragadva. Még a vonaton is kell neki a net, nehogy lemaradjon valamiről. Sokakban él ez a kép a mobilinternetezők tipikus alakjáról. Lassan azonban ki kell ábránduljunk ebből az előítéletből.

A legfrissebb USA-béli adatok szerint – és ne legyenek kétségeink, amilyen ott a trend, hamarosan nálunk is hasonló lesz – ugyanis mást mutatnak. Az amerikai mobilnet-penetráció egy év alatt 34 százalékkal nőtt. Ami érdekes: főként a tiniknek, a nőknek és az idős felhasználóknak köszönhetően.

A női felhasználók tábora egy év alatt 43, míg a férfiaké csak 26 százalékot nőtt. Jól teljesített a 13-17 év köztiek és a 65 évnél idősebb felhasználók csoportja is: előbbi 45, utóbbi pedig 67 (!) százalékos növekedést mutat a Nielsen adatai szerint.

Az esetleges várakozásokkal ellentétben nem a blogok haláláról gondolkodok, hanem arról: kell-e egy online médiumnak külön blogos felület?

Hogy az újságíróknak kell-e blogoljanak, erre szerintem egyértelmű igen a válasz. Főleg miután tudjuk, hogy a hagyományos sajtó – nem csak a print – mint “műfaj” egyre kevésbé érdekli az embereket. Ez szerintem csupán annyit jelent, hogy újra kell gondolni a kereteket, a stílust, a hozzáállást. (Mondjuk ez a legnehezebb, az biztos.)

A kérdés viszont még az előbbi igenlő válasz után is ugyanaz: kell-e ennek külön felület? Az általam vizsgált helyi (megyei, városi, stb.) online lapok esetében a következőkkel találkozhatunk.

1. híres emberek blogja
2. jegyzet/vélemény/megmondó rovat cikkei, melyek nem különülnek el a laptól
3. tkp. szerkesztőségi blogok, azaz a szerkesztőség 1-2-3 tagja nekiül blogolni, a laptól jól elválasztva

Nem tudom, melyik a jobb, illetve nem tudom, hogy mondjuk egy megyei online újság koncepciójába mennyire illeszkedik be az abszolút nem megyei témákról való blogolás. (Például ki fog IT témájú posztot megyei sajtóban keresni?)

A dilemma kicsit olyan, mint a suliújságoknál és az egyetemi lapoknál szokott lenni. Vajon attól suliújság egy suliújság, mert diákok írnak bele vacsoracsatás recepteket, vagy pedig attól, mert a suli aktuális ügyeiről/embereiről szól?

Az elkülönített blogos felületre visszatérve: hajlok rá, hogy a sajtó helyzetét nézve célszerűbb lehet inkább a blogokból is ismerhető stílus felé elvinni a cikkek egy részét, mintsem elszeparált sarokban blogoltatni az újságírókat. Bátran be kell vinni a szubjektívebb, lazább stílust és mondanivalót az emberek közé.