Egy friss szabadalmi kérvény szerint az e-könyvek egyszerű elkészítését és terjesztését mindenki kezébe adó iBooks Author után az alkalmazások terén is hasonló szoftverrel készül az Apple.
Az átlagember számára továbbra is nagyon magas az app store-os belépési küszöb. Az appok fejlesztése, még a legbénábbaké is, viszonylag komoly programozói ismereteket igényel. Vannak már fejlesztői tudás nélküli appgyártáshoz eszközök, de ezek egyrészt nem jutnak el az átlagjúzerig, másrészt nem is túl olcsó a használatuk, harmadrészt lehetőségeik sokszor korlátozottak. Az Apple megoldása kiküszöbölheti az első két problémát. Ami marad, az a korlátosság, így az “igazi” alkalmazásokhoz továbbra is szükség lesz jó fejlesztőkre. Egy alapvető apphoz viszont talán nem, ez pedig az amerikai álom alkalmazásboltokra vetített (még erősebb) megvalósulását hozhatja el, egy-egy egyszerű felhasználó is felülethez juthat időnként.
Ez nem azt jelenti, hogy másnaptól mindenki ontja majd magából a remek appokat (sőt, inkább abban lehetünk biztosak, hogy több lesz a szemét), én inkább azt látom benne, hogy a következő néhány évben drasztikusan csökken majd az app store-os belépési küszöb magassága. Egyre kevésbé kell majd technikai tudás ahhoz, hogy valaki kiadjon egy egyszerű appot, erősödik a tartalmi fókusz.
Nagy kérdés, hogy jó lesz-e, ha ez a bizonyos átlagember elkezd alkalmazásokat csinálni. A válasz viszont alighanem teljesen mindegy, ha jó, ha nem jó, ez a fejlődés természetes iránya. A folyamat egyáltalán nem újdonság, elég csak a weboldalak-blogok példáját, kissé kevésbé divatos kifejezéssel élve a web-webkettő fejlődési folyamatot megnézni. A 20 évvel ezelőttinél ma ezerszer könnyebben indíthat online tartalomszolgáltató felületet egy átlagfelhasználó. A következmények pedig ezek lettek:
jóval több a weben a szemét: a 2.0 nem minőségbéli fejlődést jelent, hanem egyszerűbb gyártást és terjesztést;
a rendszeresen minőségi tartalmat alkotó (technikai-fejlesztési szempontból gyakorlatilag analfabéta) magánszemélyek közül időnként (!) néhányat (!) kiemel a piac;
az egyedi/profi/komplex szájtokhoz továbbra is szakemberek alkalmazására van szükség.
Hasonló folyamatra számítok az app store-okban is.
A tartalomgyártókról és -fogyasztókról beszélgettünk Doransky-val tegnapi előadása előtt, amikor szóba került a Gemius kapcsolódó mérése. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a mobilokon és táblagépeken netező magyarok körében oldalletöltések alapján melyik eszköz mennyire népszerű. A forgalom ötöde iPades, azaz minden ötödik mobil eszközön letöltött oldalt iPaden nézünk meg. (Tavaly ugyanebben az időszakban még csak 15% körül járt ez az arány.) Az aktuális top10-ben négy táblagép szerepel, ha összesítve nézzük őket, akkor minden negyedik mobil eszközön letöltött oldal táblagépekhez kötődik. Miközben az itthon eladott tabletek száma töredéke lehet a felhasználóknál lévő okostelefonok számának.
A tanulság már megint, még mindig az, hogy ami édes, lenyelik. A táblagép pedig édes. A kezdeti “ez csak egy nagy telefon” jellegű értetlenkedést egyre kevesebbszer hallani, a fokozott tartalomfogyasztásra kitalált modell egyre inkább működik. Érdemes ezt főleg az erősen tartalomcentrikus lapkiadóknak fejben tartani, a “mobile first” egy szűkebb vonalára, a “tablet first”-re kell teljes gőzzel koncentrálni. Ezen belül pedig jelenleg és középtávon az iPad messze a legfontosabb.
A Cisco előrejelzése szerint a mobil(netezésre alkalmas) eszközök száma idén átlépi az Földön élő emberekét. Nem ismerem az összes iparágat, de az a gyanúm, hogy nem sok ilyen mutatót találunk az önmagukban is működőképes termékek között. 2016-ra már 1.4 mobil eszköz jut majd egy emberre, a felhasználók közel tizede rendelkezik majd három vagy több ilyennel. A szám persze nem nő a végtelenségig, főleg úgy, hogy egyre több más eszköz szerepét veszik át a mobilok és tabletek.
A sok eszköz persze hatalmas forgalmat is generál. A Cisco-irat talán legérdekesebb ezzel kapcsolatos része a jobbra látható ábra, amely azt mutatja, hogy egy mobilnetre képes hagyományos telefonhoz képest mennyivel többet használnak el a felhasználók a fejlettebb mobil eszközökön.
Tehát nemcsak több lesz az m-háziállatunk, hanem egyre többet is fognak enni. Aki kíváncsi még sok mega- és gigabájtra, valamint nagy táblázatokra, az a Cisco oldalán bőven találhat számokat.
Aki szeretik a Star Treket, annak már biztos feltűnt a hasonlóság az iPad és a sorozatban használt érintőkijelzős eszközök (PADD) között. Alakul még egy kapcsolat az Apple által nyomott technológia és a Star Trekben megálmodott világ határán, ezúttal a hangvezérléssel működő, intelligens számítógép kapcsán.
Egy kis amerikai cég egy Siri-alapú otthonvezérlő rendszert épített. A Crestron AMS-AIP megoldása már képes rá, hogy az iPhone 4S-sel összekötve kapcsolgassa a lámpát, állítsa a termosztát hőfokát, vezérelje a házimozit, stb. A satöbbi pedig sok mindennapi dolog lehet, legalábbis nem kell sokkal tovább álmodni ahhoz, hogy a “Van paradicsom a hűtőben?” kérdésre, a “Nincs. De holnaptól akciós lesz a Sparban.” választ kaphassuk.
Hasonló koncepciók persze voltak eddig is, a különlegességet én a megfelelő (hangos, “emberi”) visszajelzésben és a Siri (és hasonló megoldások) intelligenciájának lehetőségeiben látom. Illetve abban, hogy az alábbi videó nem koncepció, ez nem a jövő, hanem már a határtalan jelen.
A Flurry analitikai megoldásával 55 ezer cég 135 ezer alkalmazását figyeli, melyből 50 ezer projekt/app indult idén. Ezeket megvizsgálva kiderült, hogy hiába emelkedik elképesztő sebességgel az androidos mobilok száma, a fejlesztőket továbbra is inkább az iOS hozza lázba. Az év második negyedévében sokat vesztett az Android, azóta pedig leginkább stagnál.
Az ok a Flurry szerint a két platformra fejlesztett appok pénzügyi eredményességében keresendő (amelynek persze szintén vannak okai): miközben egy alkalmazás 1 dollár bevételt generál iOS-en, ugyanannyi idő alatt Androidon átlagosan 0.24 centet.
Hosszabb távon jobb pozícióban látszik az Android: az IDC nyári felmérése alapján a platformok fejlesztői prioritásának sorrendje iPhone (91%), iPad (88%), androidos mobil (87%), androidos tábla (85%) és HTML5-ös mobil web (66%) – elvben tehát sokan nyitottak az Androidra is, de a projektek egyelőre elsöprő többségben iOS-re valósulnak meg.
A Cisco előrejelzése szerint a mobil(netezésre alkalmas) eszközök száma idén átlépi az Földön élő emberekét. Nem ismerem az összes iparágat, de az a gyanúm, hogy nem sok ilyen mutatót találunk az önmagukban is működőképes termékek között. 2016-ra már 1.4 mobil eszköz jut majd egy emberre, a felhasználók közel tizede rendelkezik majd három vagy több ilyennel. A szám persze nem nő a végtelenségig, főleg úgy, hogy egyre több más eszköz szerepét veszik át a mobilok és tabletek.
Egy kis amerikai cég egy Siri-alapú otthonvezérlő rendszert épített. A Crestron AMS-AIP megoldása már képes rá, hogy az iPhone 4S-sel összekötve kapcsolgassa a lámpát, állítsa a termosztát hőfokát, vezérelje a házimozit, stb. A satöbbi pedig sok mindennapi dolog lehet, legalábbis nem kell sokkal tovább álmodni ahhoz, hogy a “Van paradicsom a hűtőben?” kérdésre, a “Nincs. De holnaptól akciós lesz a Sparban.” választ kaphassuk.