Az androidos mobilok akadozó, lassú telefonok. Általában olyanok állítják ezt, akik egy szolgáltatófüggetlen áron 70 ezres, középkategóriás modellel azonosítják az Androidot. Itt is igaz az, hogy valamit valamiért: 70 ezerért lassabb és itt-ott hibás, 150 ezerért már jóval ritkábban.
Az Android mobilos/számítógépes szakembereknek való, mert sokat kell állítgatni első használatkor. Ugyanannyit kell állítgatni, mint egy iPhone-t. Ha jobban magadra akarod szabni, akkor többet, de ha nem, akkor pár perc alatt már megy is minden.
Ha sok Google-szolgáltatást használsz, akkor csak az Android a jó választás. A felhasználók 90+ százaléka számára semmivel nem nyújt jobb Google-élményt egy androidos mobil, mint egy iPhone. A Google alkalmazásainak jelentős része úgyis csak netkapcsolattal működik, sokszor nem natív appok Androidon sem, így webappként is használhatóak. A kapcsolatokat, naptárbjegyzéseket elég jól kezeli az iOS, a Gmailre pedig ott a bugos, de a Notification Center hiányán kívül a gyakorlatban jól használható Gmail app.
A print médiáról digitálisra történő átállás fizetős modelljeivel kapcsolatos negatív példák mellett egyre többször hallani sikerekről. Itt van például rögtön az Economist, amely mára átlépte a 100 ezer olyan felhasználót, akik csak a digitális verzióra fizettek elő. Ehhez jön még az a 300 ezer printes olvasó, akik heti rendszerességgel olvassák valamelyik digitális verziót is. (A hozzáférés a printes előfizetés mellé jár.)
A kizárólag digitális előfizetés éves szinten 125 euróba kerül (kb. 37 ezer forint), az összegért cserébe iPhone és iPad mellett androidos készüléken és a webes felületen is jár az összes tartalom. Érdekesség, hogy a digitális előfizetői szám mellett a printes példányszámot és webes látogatottságot is növelni tudták, éves szinten az előbbit 3, az utóbbit 45%-kal.
A főszerkesztő John Micklethwait szerint a 2011 első félévében 12%-kal emelkedő hirdetési bevétel, no meg a 26.2 millió fontos profit nagyban köszönhető a tabletek és e-olvasók által újra lean-backbe helyezett tartalomfogyasztásnak. Azaz annak, hogy a webes felület klasszikus, számítógép előtt ülve történő fogyasztása után a táblák visszavisznek minket a papír újságra (vagy éppen a tévére) jellemző, fotelban, hátradőlősen nézelődős pozícióba.
Új rendszerre váltani mobilos téren is necces lehet, főleg akkor, ha az ember 2 éves hűséget is vállal a készülékre. Ilyenkor rossz rájönni a harmadik napon, hogy nem kellett volna. A Windows Phone-nal kapcsolatban nekem volt egy hasonló élményem (szerencsére vásárlás és hűség nélkül), mikor pár napos tesztelés után beleuntam a felületbe. Másnak viszont lehet, hogy tetszeni fog – a jó hír pedig az, hogy a kérdést már iPhone-on vagy androidos telefonokon élők is eldönthetik.
A Microsoft aka.ms/wpdemo címen elérhető felülete persze asztali böngészőben is kipróbálható, de mobilon teljesen más az élmény, tényleg elég jól szimulálja a “WP mobil van a kezemben” szituációt. Szóval aki gondolkozik rajta, hogy karácsonyra befektet valamelyik WinPho mobilba, az a rendszerről készült videók nézése helyett/mellett szánjon néhány napon át 5-5 percet erre a demóra.
Régebben gyűjtöttem a bélyegeket, talán ezért is örültem meg annak, hogy Steve Jobs életrajzi könyvének magyar nyelvű kiadásához csatlakozott a Magyar Posta: a ma megjelentetett emlékív perforált képén Steve Jobs portréja látható. A keretrajz jobb oldalán „In memoriam Steve Jobs 1955-2011”, bal alsó részén az „EMLÉKÍV”, „Commemorativ Sheet” feliratok olvashatók. A sorszámozás függőlegesen a jobb felső, a postalogo a jobb alsó részen található.
Az emlékív kizárólag – filacsíkban (hawid) elhelyezve – az emléklap részeként vásárolható meg. Az emléklap külső és belső oldalait Steve Jobs néhány jellegzetes mozdulatának sziluettje díszíti, emellett a belső oldalon Rubik Ernő írásának részlete szerepel magyar és angol nyelven. Az emlékív és a hozzá tartozó emléklap Baticz Barnabás tervei szerint az Állami Nyomdában, illetve a Con-X Nyomdában készült 5000 példányban. Az emlékíven belüli kép mérete: 40 x 31,5 mm, külső vágási mérete: 90 x 70 mm.
Az 1000 forintos kiadványt a +36 1 767 7173 számon, vagy például a Postaboltban lehet megrendelni. Beszéltem velük, ma már többen is rendeltek, utánnyomás pedig garantáltan nem lesz, szóval aki gondolkozik a beszerzésen, az ne sokáig tegye.
Az App Store és az Android Market összehasonlítása után jött a kérdés, hogy hol szoktam rátalálni a legjobb iOS alkalmazásokra. Általában napi néhány száz hírt átfutok – szóval első körben leginkább nemzetközi mobilos szájtokról. Aztán Twitteren írta valaki, hogy ő például az AppShoppert használja, én pedig rögtön ki is próbáltam.
A szolgáltatás a webes felülten kívül univerzális (iPhone + iPad) alkalmazással is rendelkezik, és bárhol is használjuk, ugyanazt nyújtja. Alapból népszerűségi sorrendben láthatjuk azokat az alkalmazásokat, melyek ára kedvezően változott: csökkent, akár teljesen le is nullázódott rövidebb-hosszabb időre. Egy-két naponta ránézve sok érdekességet találhatunk jó áron.
A legjobb dolgot azonban regisztráció után kapjuk: az appokat kívánságlistára tehetjük (“Want it”). Az AppShopper pedig beállítástól függően e-mailben vagy a Notification Centerben értesít minket, ha valamelyik kiszemelt alkalmazásunk ára csökken, így sokat spórolhatunk vele. Ráadásul az appshopperes adatlapokon megnézhetjük az ártörténetet is, amelyből kiderül, hogy érdemes-e az aktuálisan csökkentett áron megvásárolni az alkalmazást, vagy várjunk még, mert időnként úgyis ingyenessé is teszik.
Az androidos mobilok akadozó, lassú telefonok. Általában olyanok állítják ezt, akik egy szolgáltatófüggetlen áron 70 ezres, középkategóriás modellel azonosítják az Androidot. Itt is igaz az, hogy valamit valamiért: 70 ezerért lassabb és itt-ott hibás, 150 ezerért már jóval ritkábban.
Új rendszerre váltani mobilos téren is necces lehet, főleg akkor, ha az ember 2 éves hűséget is vállal a készülékre. Ilyenkor rossz rájönni a harmadik napon, hogy nem kellett volna. A Windows Phone-nal kapcsolatban nekem volt egy hasonló élményem (szerencsére vásárlás és hűség nélkül), mikor pár napos tesztelés után 
Az