Nehéz Steve Jobsról múlt időben írni. Nehéz, ha az ember MacBookon gépeli a szöveget, melynek formálása közben alighanem többször is felvillan majd az iPhone képernyője. Velünk élő technológiájának köszönhetően Steve Jobs pont annyira van jelen emberek százmillióinak életében, mint mielőtt tavaly október 5-én meghalt.
Halálának évfordulójára megjelent különszámunkban Steve Jobs életének kis és nagybetűs állomásait is sorra vesszük. A lap alján futó idővonalon magánéletének és üzleti tevékenységének minden említésre méltó pontja szerepel. Ezeken végigtekintve válogattuk ki azokat a témákat, melyeket szerzőink kibontottak.
Steve Jobs Walter Isaacsont választotta élete krónikásának, ezért mi is vele kezdünk: hogy látta a sokak által istenített, másoknak ördögi színben izzó embert az az újságíró, aki negyven hosszú beszélgetés során tekinthetett be életébe?
Az életébe, gondolkodásmódjába való betekintéssel aztán mi is megpróbálkozunk, legyen szó akár a nőkkel való kapcsolatáról, akár a sci-fi filmekbe illő „valóságtorzító” képességéről, vagy éppen a mások lekiabálásáig menően szigorú, a japán konyha kedvéért mégis rendszeresen megtört vegetarianizmusáról.
Mivel Steve Jobs egyik része, mégpedig egy igen jelentős része volt az Apple, ezért az üzleti vonalon született írásokban nemcsak kifejezetten a Jobshoz köthető dolgokkal – innovációhoz való viszonya, prezentációs stratégiája – foglalkozunk, hanem megpróbáljuk megragadni az Apple-érzést is. Termékfejlesztés, titoktartás, vásárlói élmény – mindez Steve Jobs öröksége. Ezek miatt Apple az Apple. És persze nem utolsó- sorban amiatt az iPhone 5 miatt, amit jelen pillanatokban éppen milliószámra ad el a cég.
Az új iPhone az egyik utolsó termék, melynek kidolgozásában még részt vett Steve Jobs. De közel nem az utolsó olyan, amelyiken érződik a hatása, az a filozófia, amit az életről, a technológiáról és a kettő közötti kapcsolatról vallott.
Egy friss szabadalmi kérvény szerint az e-könyvek egyszerű elkészítését és terjesztését mindenki kezébe adó iBooks Author után az alkalmazások terén is hasonló szoftverrel készül az Apple.
Az átlagember számára továbbra is nagyon magas az app store-os belépési küszöb. Az appok fejlesztése, még a legbénábbaké is, viszonylag komoly programozói ismereteket igényel. Vannak már fejlesztői tudás nélküli appgyártáshoz eszközök, de ezek egyrészt nem jutnak el az átlagjúzerig, másrészt nem is túl olcsó a használatuk, harmadrészt lehetőségeik sokszor korlátozottak. Az Apple megoldása kiküszöbölheti az első két problémát. Ami marad, az a korlátosság, így az “igazi” alkalmazásokhoz továbbra is szükség lesz jó fejlesztőkre. Egy alapvető apphoz viszont talán nem, ez pedig az amerikai álom alkalmazásboltokra vetített (még erősebb) megvalósulását hozhatja el, egy-egy egyszerű felhasználó is felülethez juthat időnként.
Ez nem azt jelenti, hogy másnaptól mindenki ontja majd magából a remek appokat (sőt, inkább abban lehetünk biztosak, hogy több lesz a szemét), én inkább azt látom benne, hogy a következő néhány évben drasztikusan csökken majd az app store-os belépési küszöb magassága. Egyre kevésbé kell majd technikai tudás ahhoz, hogy valaki kiadjon egy egyszerű appot, erősödik a tartalmi fókusz.
Nagy kérdés, hogy jó lesz-e, ha ez a bizonyos átlagember elkezd alkalmazásokat csinálni. A válasz viszont alighanem teljesen mindegy, ha jó, ha nem jó, ez a fejlődés természetes iránya. A folyamat egyáltalán nem újdonság, elég csak a weboldalak-blogok példáját, kissé kevésbé divatos kifejezéssel élve a web-webkettő fejlődési folyamatot megnézni. A 20 évvel ezelőttinél ma ezerszer könnyebben indíthat online tartalomszolgáltató felületet egy átlagfelhasználó. A következmények pedig ezek lettek:
jóval több a weben a szemét: a 2.0 nem minőségbéli fejlődést jelent, hanem egyszerűbb gyártást és terjesztést;
a rendszeresen minőségi tartalmat alkotó (technikai-fejlesztési szempontból gyakorlatilag analfabéta) magánszemélyek közül időnként (!) néhányat (!) kiemel a piac;
az egyedi/profi/komplex szájtokhoz továbbra is szakemberek alkalmazására van szükség.
Hasonló folyamatra számítok az app store-okban is.
Két hét múlva, ha minden igaz, bemutatkozik az Apple új táblája, szépen repkednek a pletykák és/vagy várakozások. A kijelző feljavítása például elég egyértelmű, a megduplázott felbontás, az iPhone Retinájához hasonló minőség önmagában is felpörgetné az eladásokat. Hasonlóan várom azt is, hogy a jelenleg sem rossz, valóban 10+ órát bíró akkumulátoron erősítsenek egy kicsit. Az Apple-től ez egyáltalán nem állna távol, és rajtam kívül szerintem sokan örülnének 2-3 óra plusznak.
Nagy reményeket nem fűzök hozzá, pletykák szintjén sem nagyon bukkant fel, de kellemes meglepetés lenne, ha a 16/32/64 gigás tárhelyet 32/64/96-ra cserélnék, a jelenlegi 499 dolláros kezdőár meghagyása mellett. Az egyre szebb, jobb és nagyobb alkalmazások miatt ez egy indokolható szintlépés lenne, ha pedig vesszük a jobb felbontású kijelző miatti még szebb, jobb és nagyobb játékokat, akkor már kötelezőnek is érezhetünk egy 32 gigás belépőszintet. (Esetleg ahogy az iPhone-nál is, a legkisebb 16 gigás tárhelyű verzió maradna a továbbra is forgalmazott iPad 2-ben.)
Ami teljesen hidegen hagy, az például a jobb kamera, táblán nem használom. (Persze lehet, hogy többek között a jelenlegi minősége miatt nem.) Vagy mondjuk az LTE. Egyrészt az itthoni szolgáltatás miatt Budapesten kívül ez inkább a jövőre érkező iPadben lesz érdekes, másrészt pedig nekem abban sem, mert szimpatikusabb a(z akár LTE-s, a netet továbbadó) mobil + wifis iPad kombó. Szintén nem nagyon érdekel az NFC, nem jellemző, hogy fizetésre szeretném használni a táblát, mobilban sokkal praktikusabbnak tartom a technológiát. A Siri fontos, de itthon jelenleg nem érdekes, az 1 mm-rel vékonyabb gép pedig érdekes, de annyira nem fontos.
Éppen a minap beszélgettünk egy kollégával az AdSense vs. iAd helyzet állásáról. Még mielőtt eszembe jutott volna utánanézni a dolgoknak, szembejött egy keddi cikk, amely alapján a hirdetési piac, sok más mobilos területtel ellentétben, egyelőre nagyon nem az Apple terepe.
Az Apple nyíltan exkluzív, jó minőségű hirdetési megoldásokra tervezte hirdetési rendszerét, melynek egyik pénzügyi korlátját a “sok kicsi sokra megy” elv helyett inkább a “sok nagy még többre” jelentette. Amikor beindul az iAd, Cupertino 1 millió dollárban határozta meg azt a minimum költséget, amellyel beengedett egy kampányt. A korlátot mostanra – másfél év alatt, három lépésben – 100 ezer dollárra vitték le. A hirdetői oldalnak való kedvezés mellett az iAd rendszert használó fejlesztőknek is engedett az Apple: 40%-ról 30%-ra csökkentette saját részesedését a bevételből.
Mindez valószínűleg nem kicsit összefügg a Millenial Media által becsült adatokkal, mely szerint a Google a 2010-es 19% után tavaly már az amerikai mobilos hirdetési piac 24%-át szerezte meg, miközben az Apple részesedése 19%-ról 15-re csökkent egy év alatt.
Az Apple legutóbbi pénzügyi jelentése óta tudjuk, hogy újabb rekord lett a negyedévből, 20 millió fölötti darabszámban fogytak az iPhone-ok, hatalmas a nyereség, stb. Nézzünk egy kicsit a sok-sok negyedév alatt felhalmozott összegre: a pénzeszközökben lévő tartalékuk 75.876 milliárd dollár. Ehhez még a részvények értékét és mindent egybevéve az Apple a második legértékesebb vállalat az Exxon után.
A sok milliárd dollárt persze nehéz elképzelni, de talán könnyebben elgondolható a dolog, ha mellé teszünk egy másik számot: az USA kormányának jelenleg 73.768 milliárd dolláros pénzügyi mozgástere, azaz ha jól értem, ennyi elkölthető pénze van. Miközben azért azt tudjuk az USA-ról, hogy a jelenlegi pénzügyi problémái ellenére is igencsak komoly gazdasági hatalom.
Steve Jobs egyébként nem az az elherdálós típus, korábban már jelezte, hogy nem fogják “hülyeségekre elkölteni” a pénzt, biztosak benne, hogy valamikor a jövőben lesz egy vagy több olyan stratégiai lehetőség, amelyiknél jól jön majd az egyre gyorsabban hízó összeg.
Nehéz Steve Jobsról múlt időben írni. Nehéz, ha az ember MacBookon gépeli a szöveget, melynek formálása közben alighanem többször is felvillan majd az iPhone képernyője. Velünk élő technológiájának köszönhetően Steve Jobs pont annyira van jelen emberek százmillióinak életében, mint mielőtt tavaly október 5-én meghalt.
