Nem. Ezzel együtt érthető, ha valaki erre gondol, amikor a “printfüggetlennek” csúfolt, de amúgy teljesen printfüggő megyei portáljainak valamelyikét felkeresi. 6 pixel itt, 10 pixel ott, de a struktúra és minden főbb elem ugyanaz például a BEOL-on (AS) és a Délmagyaron (Lapcom).
Ezzel együtt nekem jobban tetszenek a jelenlegi Axel-megoldások a korábbinál, nyilván nem véletlen lett az új szájt olyan, amilyen. Továbbra sem jó, de legalább jobb.
Egy apró és egy kevésbé apró hibát fedeztem fel, és jeleztem az illetékeseknek: az adataim módosításánál nem lehet e-mail címet módosítani (eleve nincs is ilyen mező), illetve a regisztrált és belépett felhasználónak is captcháznia kell a hozzászólásnál.
További érdekesség az AS háza tájáról, hogy úgy hírlik, az év elejétől áthelyezték a hangsúlyt a printről az online-ra. Ezzel akár össze is függhet az, ami lehet, hogy régebben így van, de csak most vettem észre: a Webauditon már nem láthatjuk külön az egyes megyei portálok látogatottságát, csupán AS regionális network néven az összesítettet. Hm.
Egy nagy kérdést kell magának feltegyen minden olyan médium, melynek online és nyomtatott kiadása is van. Mivel minden online is, ami nyomtatott (fordítva persze nem, és hát a csak online kiadásúakat el is kerüli ez a probléma), így gyakorlatilag minden újságot elér a kérdés: hol jelentessem meg előbb a cikket?
Amikor a Népszabadság előnyt ad mindenkinek
Ma éjszaka egy igen tanulságos eset történt. Éjfél után valamikor kijött MTI-hírként a mai Népszabadságból lapszemlézett Szonda Ipsos kutatási eredmény. Na, gondoltam, akkor megvan a Propeller Belföld rovatának reggeli vezetője.
Az etikusság azt kívánta meg, hogy az egyébként az MTI előfizetői adatbázisából szerzett hírt ne a Hír6-ról linkeljem be Propellerre, hanem az eredeti forrásból, tehát a Népszabadságból. Ezt sajnos nem tudtam megtenni, mivel a Népszabadság Online-on akkor még nem volt fent a cikk. (Így Propellerre maradt a Hír6-os link.)
Szerintem a Népszabadságnak sem jó, hogy mire ők felrakták, addig gyakorlatilag már minden nagyobb és közepesen nagy híroldalon is megjelent az ő saját információjuk. Ráadásul – ami most még csak nyolc-tízezres problémának tűnik – a hírgyűjtő szájtok sem tudják – még ha akarják sem – az eredeti forrást kiemelni. Majd kiemelik azt, ahova leghamarabb felkerült az információ.
Mert így hiába a változások, hiába az integrált szerkesztőség, az online jelenlétet korlátozni vagy időben csúsztatni: versenyhátrány.
Az persze lehet, hogy ha máshogy csinálnák, a nyomtatott lapot kevesebben vennék. De hát azt már úgyis egyre kevesebben veszik.
Axel Springer: 2010 után csak online megyei lapok
Nem véletlen az a nyílt titoknak számító stratégiai hozzáállás pletyka sem, hogy a 9 megyét birtokló AxelSpringer például 2010 után már csak online megjelenést tervez megyei napilapjainak. A nyomtatott lap eladási száma – megyénként és évenként változóan – lassan, de biztosan, évente 100-500 darabbal csökken. Eközben az online lapjaik látogatói ennél jóval nagyobb számmal nőnek.
Bár a céldátumot előrébb hozni nem fogja, de legalább biztosabbá teszi az, hogy a válság felértékelheti a mérhetőséget a magyar marketingpiacon.
Ez a hajó már elment
A nyomtatott újság példányszáma, vagy ha úgy tetszik, az olvasók reklámmegtekintése például pont nem mérhető, maximum sejthető. Van persze auditált példányszám, de annak hitelességét aláássák az olyan esetek, amikor azért küldenek el egy-egy terjesztési vezetőt, mert az hírlik róla, hogy ő fizetgetett elő sok néven és címen a lapra.
A logikus magyarázat, a kényszerítő erő megvan a fenti magatartásra: a felettük állók elvárása az, hogy ne csökkenjen a példányszám, vagy ha igen, akkor a csökkenés mértéke a statisztikai hibahatáron belül maradjon. Ez pedig sok éve túlhaladott elvárás.