A Google június 1-jén jelentette be, hogy szolgáltatásai augusztustól csak a népszerűbb böngészők legfrissebb és eggyel korábbi főverzióit támogatják. Rosszul járt az Opera, a norvég szoftvert ugyanis nem sorolták a népszerűbb böngészők közé. Nem állítom, hogy csak emiatt gyorsult fel az elmúlt két hónapban az amúgy sem túl erős böngésző gyengülése, de azért na, a Net Applications mérése alapján szerintem a Google döntése komoly hatású volt. Főleg úgy, hogy az operások közül sokan a tudatosabb felhasználók közé tartoznak, így sokan biztosan értesültek június elején a hírről.
További júliusi megfigyelendő az IE részesedésének közel 1%-os esése mellett a Chrome és főleg a Safari jelentős erősödése. Ez utóbbi egyetlen hónap alatt majdnem annyit erősödött világviszonylatban, mint amennyi (0.69%) az itthoni részesedése.
Talán mindenféle kommentár nélkül is megállná a helyét az alábbi grafikon, amely azt mutatja, hogy a Flurry elemzőcég adatai szerint az amerikai mobilosok mivel mennyit töltenek készülékükön. Miközben másfél év alatt az összes mobilon és tableten töltött idő napi 107 percről 155-re emelkedett, az alkalmazások átvették a vezetést. Bár a mérés lehet pontatlan, a trend egyértelmű.
További érdekesség, hogy a böngészőben töltött 74 percből nem kevesebb mint 14 jut a Facebookra. Az alkalmazásokra fordított időt napi 38 perccel a játékok uralják, 26 jut a közösségi appokra (itt alighanem szintén erős a Facebook), majd a hírek és egyéb alkalmazások, de ezek már jóval le vannak maradva.
Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy mobilon gyengélkednek a webappok, illetve az is látszik, hogy jobban szeretjük az ebben az értelemben tematikus alkalmazásokat, mint a mindenfélére jó, éppen ezért semmire sem a legjobb böngészőt.
A CTNET Webware bevallottan nem túl tudományos, viszont mégis említésre méltó módon hasonlított össze négy böngészőt: az Internet Explorert (IE), a Safarit, a Firefoxot és a Chrome-ot.
A leggyorsabb a Google Chrome lett (amely egyébként már harmadik bétáját éli). Utána a Firefox, a Safari, majd az IE következik.
A biztonság terén a Firefox lett az első, majd a Chrome, a Safari, és végül a legkevésbé biztonságos, az IE.
A kusztomizáció tekintetében a Webware a testreszabhatóságot igencsak nélkülöző, abszolút egyszerűségre hajtó Chrome-ot hozta ki utolsó helyen. Az IE harmadik lett, a Safari második, az első pedig ebben a tetkintetben is a Firefox lett.
A “killer feature”, azaz a legmegnyerőbb funkcióra kihegyezett versenyszámban az előzőhöz hasonlóan első lett a Firefox, második a Safari, a harmadik helyen pedig az IE és a Chrome osztozik.
A végeredmény: Firefox, Chrome és Safari, az utolsó pedig az IE.
O
A megmérettetéssel van egy kis baj, az egész kicsit sántít. Tudom én, hogy sokan kifejezetten nem szeretik az Operát – bár a korábbi, valós okok jelentős részét régen kinőtte már a nagy piros O -, de azért ebből a sorból nekem legalábbis nagyon hiányzik.
JavaScript
Egy másik megmérettetés a JavaScript-gyorsulás tekintetében elég érdekes képet mutat. A jelmagyarázattal ellátott oszlopsor magáért beszél. Amire felhívnám a figyelmet, az az IE elég erőteljes lassúsága. Lehangolóan magas a lila oszlop.
(kép: