Először a nem kevésbé kifejező “Bunkóság” címet akartam adni a posztnak, rögtön el is árulom, hogy miért. Az ASCAP amerikai jogvédő társaság kitalálta, hogy minden egyes alkalommal megsértjük a szerzői jogot, amikor nyilvános helyen csörög a mobilunk. Szerintük ebben az esetben ugyanis kimerítjük a _nyilvános előadás_ fogalmát.

Azt mondják: az egy dolog, hogy fizetünk a csengőhangért, de az ebben az árban lévő jogdíj-tartalom még nem elég arra, hogy _nyilvánosan is előadhassuk_ a zenei részletet.

Na most ez olyan szinten bunkó ötlet, amiért vagy kórházba vagy börtönbe kellene küldeni a gazdáját. Egyúttal felmerülhet bennünk az a kérdés is: ilyen logika mentén mi a helyzet azokkal a vers(részlet)ekkel, amiket véletlenül úgy idézünk egy asztaltársaságnál, hogy az étteremben mellettünk lévő asztalnál is hallják?