Elképzeltem, ahogy a MOL-kúton megkérdezik a tankolót, hogy nem akarna-e a benzin mellé valamilyen Shell-terméket is vásárolni. Illetve nem is kell Shellt, ha nem akar, lényeg az, hogy valamelyik MOL-konkurenstől ugyan válasszon már valamit, ha már egyszer MOL-kúton jár. Aztán elképzeltem ugyanezt a McDonald’s-ban. “Szia, figyelj, most nulla forintos felárral kérheted mekis húspogácsa helyett KFC-s csirkecombbal a BigMac menüt, hmm?” De az is eszembe jutott, hogy amikor a Google keresőjébe elkezdek írni egy szöveget, akkor miért nem dob fel egy figyelmeztetést, hogy biztos nem Binggel akarnék-e keresni, mert az sem rossz.
561 millió eurós, több mint 167 milliárd forintnak megfelelő büntetést szabott ki az Európai Bizottság a Microsoftra, amiért a vállalat a szabad böngészőválasztási megállapodást megszegve nem kínálta fel az Internet Exploreren kívüli böngészők telepítésének lehetőségét.
A windowsos számítógépek ügye persze a fenti példáknál valamivel komplexebb, a “vegyünk egy pécét, mama” jobban bele van égve a fejekbe, a Windows meg a gépekbe. De azért mégiscsak egy vicc ez, hogy nem a tudatos felhasználók nevelésére fordítunk gondot, hogy fél perc alatt fel tudjanak telepíteni bármilyen böngészőt, és általános számítástechnikai rálátásuk révén hasonló sebességgel tekintsenek át mindenféle informatikai helyzetet. Nem, inkább kipécézünk egy részproblémát, aztán megbüntetünk egy céget, mert nem ajánlja a konkurenseit.
Ugyanitt iPhone-okra Android-választási képernyő, valamint Samsung alakú Sony tévé eladó.
Beindult az Európai Bizottság gépezete. Az EB és a legnagyobb gyártók még 2009. nyarán egyeztek meg az egységes mobiltöltők bevezetésében és a microUSB-t választották szabványnak. A folyamat egyébként kissé megcsúszott, a legújabb információk szerint “2011 első felében” kerülnek piacra. Az EU-s kampányszájt mindenesetre már elkészült, egyebek mellett a FAQ részéből az is kiderül, hogy a direkt microUSB helyett adapter használatát is engedélyezi az egyezmény, lényeg, hogy az már eleve a mobilhoz legyen csomagolva. (Várhatóan így tesz majd például az Apple.)
A kampányhoz mellékeltek egy videót is, ami szerintem kicsit olyan EU-s lett, de a dolog lényegi részéből ez nem vesz el semmit. Lehet szeretni az ügyet Facebookon is.
Az Európai Bizottság a YouTube ellen folytat vizsgálatot, mivel úgy véli, hogy a Google videómegosztó oldala nem tartja be az adatvédelmi előírásokat az Európai Unió számára létrehozott csatornán az EU Tube-on.
Joseph Hennon, az Európai Bizottság kommunikációs politikáért felelős szóvivője az EurActiv-nak adott nyilatkozatában elmondta, hogy az EU Tube-on megtekinthető videókon kívül probléma lehet az Európai Unió hivatalos honlapjain beágyazott YouTube tartalmakkal is.
A szóvivő szerint „elméletben lehetséges”, hogy a vita eredményeként a Bizottság megszünteti YouTube-tartalmait.
Second Life nem, Facebook és Twitter igen
Az EU végrehajtó testülete egyelőre kizárja annak lehetőségét, hogy más webes szolgáltatásokat (mint a Second Life vagy a MySpace) is igénybe venne. A biztosok közül három rendelkezik Facebook profillal (Meglena Kuneva, Louis Michelés Margot Wallström), míg Brüsszel a Twitteren való hivatalos megjelenést fontolgatja, mondta Hennon.
A YouTube kapcsán leginkább a sütik okoznak gondot, mivel ezen a téren a Google és az EU intézményei eltérő politikát folytatnak. Az EU hivatalos honlapja „session” sütiket használ, amelyek csak addig emlékeznek a felhasználók választásaira, amíg azok kapcsolódnak az adott holnaphoz. Amint elhagyják az ’Europa’ szervert, a sütik törlődnek. A Google azonban a sütik segítségével hónapokig megtartja a felhasználók adatait, így követve őket, hogy felmérje érdeklődésüket és fogyasztási szokásaikat.
Peter Fleischer, a Google adatvédelmi tanácsosa az EurActiv-nak elmondta: „A YouTube erős, robosztus adatvédelmi politikával rendelkezik, hogy védje a felhasználókat. Bízunk benne, hogy a Bizottság meg lesz elégedve a módszereinkkel.”
Végre az EU nem (csak) azon gondolkodik, hogyan lehetne hatóságilag elfojtani a káros tartalmakat és felhasználókat, hanem a feladat mellékhatások nélküli képtelenségét felismerve a webtudatosságra bíztat. Mégpedig videóval az EUtube-on.
Az egyik legfontosabb tanács, a kampány oldalának első javaslata, mely a 12 évesek mellett néha 42 éves gyerekeknek is meglepően új és hasznos: ne válaszolj olyan üzenetekre, amiket bosszantó vagy zaklató céllal küldtek.
Az EU intézményei már megkezdték az egyeztetést arról, hogy mit tartalmazzon az Európai Unió kommunikációs prioritásainak listája a 2009-es évre vonatkozóan. A három központi témakörről – klímaváltozás elleni küzdelem, 2009. júniusi európai választások és az újraegyesült Európa főbb évfordulói – már közel a végső megállapodás. 2009. május 1-jén lesz a keleti bővítés ötödik évfordulója, 2009. november 9-én pedig éppen húsz éve lesz, hogy leomlott a berlini fal és a két Németország ismét eggyé vált.
Erre mondjuk szaknyelven azt, hogy ehh. Egyik témakör jobb, mint a másik. Mindegyikből lehetne egy jó cikket írni a HVG-be. De ennyi.
Vajon mikor fogja majd fel az EU (pontosabban a Bizottság vagy a Parlament) azt, hogy az EU kommunikációjával éppen az a baj, hogy bár hangzatos meg érdekes, de nem ad valós válaszokat. Talán éppen azért, mert mégcsak nem is érinti a valós kérdéseket.
A fenti 3 téma szimbolikusan természetesen nagyon fontos, de nem hiszem, hogy kizárólag ideológiai alapon kellene/lehetne elérni azt, hogy egyre több ember lássa az Unió valódi érdelmét.
Mit jelent számomra – mondjuk úgy: átlag eu-polgárnak – a válság? Nem a milliárd eurók, hanem a száz eurók szintjén.
Ezt persze nem lehet előre meghatározni, de kommunikálni nagyon kellene róla. És ez csak egyetlen példa volt.
Sajnos a “Bécsben nyithatunk cukrászdát”-jellege az egész EU-kommunikációnak megvan, a stílus nem magyar sajátosság. Ráadásul nem is múló rosszullét.
A lényeg – ami mondjuk a mindenféle mobildíj-csökkentésnél kitűnően zajlott -, hogy a konkrét intézkedésekről kellene jóval többet kommunikálni. Szóval wake up, EU. The Matrix has you.