Mindig is kíváncsi voltam, kik és hogyan mérik a reklámokban elhangzó százalékos adatokat. Hát, most megtudtam. Minimum valami nevesnek beállított laboratórium fényképezős-kamerás-kielemzős tesztjére számítottam. De nem.

A címben említett konkrét reklámígéret például kisszámú kipróbáló szubjektív állításán alapul. Ez annyira hihetetlen, hogy majdnem nem is értettem először. “Julikám, hogy érzed, hány százalékkal lett a márciusihoz képest feszesebb az arcod?” Na ne. Pedig de, erről van szó – annyi különbséggel, hogy megkérdeznek még négy másik Julikát is.

Mindehhez persze hozzájön az első állítás százalékban kifejezésének nezézsége is. Ha ugyanis 82%-kal kevesebb a ránc, akkor 100-ból 82 eltűnt, ez logikus. De vajon mit jelenthet a 86%-kal feszesebb arcbőr? Hasonlítható-e a krém által ígért mutáció ahhoz, amikor a puha babapopsiból Geronazzo Mária túlduzzasztott szája lesz?

A Beiersdorfra, a Johnson & Johnsonra és a L’Oréalra 2007-es reklámjaik miatt most szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal összesen 330 milliós büntetést, éppen az ilyen állítások miatt.