archívum téma szerint: “internet”

Az internet mint kiterjesztett, kollektív memória

| kategória: trend, web | téma: , , | 3 hozzászólás

A BBC múlt hozta le nemrég a Science-ben megjelent tanulmányon alapuló hírt, miszerint amerikai kutatók kísérletének eredménye bizonyítja: ha valaki egy nehezebb kérdést kapván tudja, hogy az adott információ megtalálható a számítógépen/neten, kisebb erőfeszítést tesz a válasz felidézésére, inkább arra koncentrál, hogy hol/hogyan találják meg azt.

Az online elérhető dolgokról tehát úgy tartjuk, hogy jó eséllyel kár megjegyezni őket, hiszen az adatot könnyedén előhívhatjuk a (részben) közös (!), külső, kiterjesztett memóriánkból, a netről. Divatosabb kifejezéssel élve ezeket az információkat a felhőben tároljuk. A hozzáférés pedig a személyibb számítógépként meghatározható okostelefonok terjedésével egyre többek számára válik könnyebbé, gyorsabbá és lokációfüggetlenné.

És akkor, kérdem én, mi mást lehet itt tetten érni, mint az emberi agy és a gépek összekapcsolódását? Ez maga a megvalósuló scifi, csak magunkon nehezen vesszük észre.

Hogyan írjuk: internet vagy Internet?

| kategória: etc, web | téma: , | 9 hozzászólás

Mikor kezdjük kisbetűvel és mikor naggyal az internet/Internet szót? Mi az oka annak, hogy a Magyar helyesírási szótárban mind a két forma, az Osiris Kiadó Helyesírás című kiadványában pedig csak a kisbetűs változat szerepel?

Az internet nagybetűvel és kisbetűvel kezdett írásmódjának kettőssége a szó tulajdonnévi vagy köznévi jellegének eldöntetlenségéből adódik. Az általános, hétköznapi írásgyakorlatban a kisbetűs és a nagybetűs forma egyaránt elterjedtnek számít. A nagybetűsítés divatja és az angolban elfogadott nagybetűs forma mellett az is gyarapítja a nagybetűvel kezdett alakok előfordulását, hogy a legáltalánosabban használt szövegszerkesztő (Microsoft Word) helyesírás-ellenőrző programjának korábbi változatai az internet, sőt még az egyértelműen kisbetűs, melléknévképzős internetes szavakat is nagy kezdőbetűs formára javították.

Az 1999-ben megjelent Magyar helyesírási szótár szentesíteni próbálta ezt az írásmódban érzékelhető kettősséget: mindkét változatot felvette szóanyagába. A szótár értelmezése a variánsok között jelentésbeli különbséget feltételez: a nagybetűs formát az intézménynévi használatra, a kisbetűs formát pedig a távközlési hálózat megnevezésére különíti el. Ez a szótári szabályozás azonban nem szüntette meg a bizonytalanságot: az internet szót ugyanis a szövegkörnyezetek tanúsága alapján szinte mindig ’világméretű, számítógépek közvetítette távközlési rendszer’ értelemben használjuk, tehát a jelenség nem követel meg tulajdonnévi elnevezést, a szótárban rögzített elkülönítés hátterében a világháló újdonsága, sajátos jellege miatt a fogalom pontatlan ismerete állt. Olyan egyedi dologra utaló megnevezésről van szó, amely köznévi szerepű, és így egyértelműen a kisbetűs írásmódja számít elfogadhatónak. Az Osiris Kiadónál 2004-ben megjelent Helyesírás című kötet példaanyagában (Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila) ennek megfelelően már csak a kisbetűs változat szerepel.

forrás: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete

A mobilszolgáltatók abszurd humora

| kategória: mobil, tech, trend | téma: , , , | 2 hozzászólás

Minden a Nokia 7110-zel kezdődött. Ez volt az első wapos mobil. Az interneteléréssel rendelkező telefonok kezdeti időszakában alig-alig netezett még valaki. Mind az ilyen készülék, mind a szolgáltatás elég drága volt ahhoz, hogy csak a felsőbb rétegek kiváltsága legyen – azon belül is azoké, akik egyáltalán érdeklődtek a kicsi képernyőkön történő böngészés iránt.

Ahogy fejlődtek a készülékek, nőtt a mobilon netezők tábora, a mobilcégeknek gazdaságosabbá vált olcsóbban adni a szolgáltatást. Ezzel együtt persze erős kampányba is kezdtek az egyre okosabb telefonok, általuk pedig a mobilnet népszerűsítésére. Intézd a mobilon napi hírfogyasztásod zömét, emailezz, facebookozz, mobilnetezz!

A történet onnan válik abszurddá és nevetségessé, hogy most ugyanezek a mobilszolgáltatók a nagy webes szolgáltatások üzemeltetőivel (Google, Facebook, stb.) fizettetnének millió dolláros összegeket. A nevetséges ebben éppen az, hogy pontosan azon problémáznak, amit ők maguk szerettek volna elérni minden létező eszközzel, azaz hogy mobilon olvassunk híreket, emailezzünk, facebookozzunk, netezzünk. A spanyol Telefonica vezérigazgatója, Cesar Alierta egészen odáig ment, hogy “tragédiának” és “tarthatatlannak” nevezte a helyzetet. A hírek szerint a France Telecom, a Telecom Italia, a Vodafone, és valószínűleg több, egyelőre kiváró mobilcég is hasonlóan gondolkodik. Tetszettek volna inkább káposztát termeszteni.

Az, hogy a szolgáltatók szerint még az Apple-nek is fizetnie kellene, előrevetíti, mi is fog történni, ha megkapják a kisujjat: az egész kar kell majd nekik. Elvégre ha az Apple túl sokat ad el egy túl jó mobilból – amivel túl sokat használjuk a netet – akkor következik majd a Samsung, a HTC, a Motorola, a Nokia, az LG, a Sony Ericsson, szóval szép sorban mindenki, aki okostelefonokat dob a piacra. Mellesleg nem ártana a beszállítók körmére is ránézni, de én a mobiltokosokat sem hagynám ki, elvégre nagy szerepük van abban, hogy mindenhová hordjuk a telefonunkat, mindenhol netezünk és növeljük saját mobilszámlánkat. Mi is jó nagy tahók vagyunk, mondhatom.

Közmű-e az internet?

| kategória: szociál, tech | téma: , , , |

Tekintsünk most el az “internethálózat az információs társadalom alapköve” jellegű színes-szagos szakmai kijelentésektől. Pontosabban nézzünk mögé. Ahonnan az egész kérdés eszembe jutott, az egy komment, melyben a felhasználó mérhetetlen szegénységéről panaszkodik. Korábbi hozzászólásaiból az derül ki, hogy – állítása szerint – sokszor alig marad kenyérre is pénz a hónap végén.

Teszi mindezt a panaszkodást – a korábbi kommentmennyisége alapján – korlátlan internet-hozzáféréssel. Akárhogy is nézzük, minimum havi 2-3000 forintról van szó (kivéve persze, ha lopják a netet, de ne legyünk rosszindulatúak). Ez az összeg nem sok, de ha huszonnyolcadikán már egy-két kiflit sem tud venni az ember, akkor nagyon jól jönne ötödikéig az a 2-3000 forint.

Szóval az első gondolatom az volt, hogy aki ennyire szegény, az hogyan és miért netezik. Miért nem költi inkább ételre? Aztán elkezdtem ezen agyalni, és arra jutottam, hogy persze az evés mérhetetlenül fontosabb az internetezésnél, de a kérdés ennél valószínűleg összetettebb.

Merthogy mi az internet? Például költség- és idő megtakarítására alkalmas eszköz. Nem az olyan “luxus” dolgokra gondolok most, minthogy “telefon helyett netről rendeljük a pizzát, akkor nincsenek percdíjak”. De például mennyivel célszerűbb egy minimálbéres, napi 10 órás munka után este még egy kicsit neten böngészni jobb állások után, mint a 20 perces ebédszünetben loholni a 15 percre lévő munkaügyi központba (és vissza).

De neten jelentős kedvezménnyel tudunk ugye biztosítást kötni, gáz- és áramszolgáltatót választani, vagy a távoli barátoknak üzenni is. Satöbbi.

Egyelőre nem tudom a választ. Nem tudom, ha olyan helyzetben lennék, melyik lenne a célszerűbb: az utolsó héten napi egy-két kifli vagy a havi internet-hozzáférés?