A Pingdomon találtam egy jó kis pénzügyi összehasonlítást, ami a két klasszikus, a Microsoft és az Apple, valamint a hozzájuk képest igen fiatal Google utóbbi éveit hasonlítja össze, több szempontból is. Egészen pontosan a legutóbbi 25 teljes évről van szó, kivéve persze a Google-t. A nyolcvanas évek közepe ilyen szempontból számomra azért is külön érdekes most, mert éppen 1984-nél tartok az Apple-könyvben. Ekkor dobta piacra az Apple az első Mac-et, olyan szoftverekkel, mint a Macintosh Paint vagy éppen a Microsoft Word. A többi már (a) történelem (fintora).
Meghökkentő elképzeléssel állt elő a Microsoft: a vállalat a közelmúltban szabadalmaztatta a “havidíjas PC” ötletét.
Példával illusztrálva a dolog arról szól, hogy megveszel egy notebookot 5 forintért, aztán meg havonta fizeted a kétezer-kétszázat azért, hogy használod. Nem áruhitelbe, nem lejárósan, hanem egészen addig, amíg használod. A véleményemben – mint ahogy minden véleményben – benne van az a lehetőség, hogy tévedek (ráadásul még Gates úrfi szakkönyvét sem olvastam el, bár már megvan), de úgy gondolom, hogy az ötlet alapvetően tévútra viheti a Microsoftot.
[Disclaimer: Nem, egyáltalán nem vagyok Microsoft-ellenes (sőt, a Vistával sincsen túl sok problémám, ráadásul még legális is) és Bill Gates-t is tehetségesnek, okosnak tartom.] A dolog ott csúszik el, hogy a nyilak egészen más irányba mutatnak.
Amikor ingyen megkaphatunk egy már-már (de szigorúan már-már!) a Windows-zal felérő Ubuntut, vagy ingyen kommunikációs csomagot kaphatunk céges szinten is a Google-től, és szinte az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatába valónak érezzük a freemium modellt, akkor legalábbis rossz üzenet az, ha egy cég ilyeneket védet le.
Csak utóiratként mondom, hogy környezetvédelmileg viszont érdekes helyzetet lehetne teremteni, ha mindaddig kellene fizetni azt a bizonyos havidíjat, amíg a fogyasztó vissza nem szolgáltatja az eszközt. Nem sok gép kerülne a parizer mellé a kukába, az biztos.
A BusinessWeek összeállította a világ legbefolyásosabb cégeinek listáját, melyek közt sok IT vállalat is található. A listára kerülés szempontjait és fontosságát is jól jellemzi az a koreai mondás, melyet a cikk is idéz: a hatalom 10 évig tart, a befolyás egy évszázadig is.
Bár a koreai alapigazságban szereplő időintervallumok mintha csökkenőben lennének, de az arányok stimmelnek. Erre jó példa a listán szereplő Apple, a Google vagy éppen a Microsoft. A kínai, felénk leginkább a mobil internetezéshez alkalmazott modemjeiről ismert Huawei is szerepel az összeállításban, de a 443 millió előfizetővel rendelkező China Mobile és persze a Facebook is.
Az utóbbihoz tartozó indoklás – bár elsőre túlfényezésnek tűnhet – pontosan kifejezi azt, hogy mit jelent(ett) 2008-ban befolyásosnak lenni. Nem a legnagyobb profitot termelni, hanem olyan eszközzé válni, amely segítségével nem csak a szakmában lehet történelmet csinálni, hanem általános értelemben is.
It’s helped elect a president, changed the way people communicate, and is altering the world of online advertising yet again.
A Microsoft hétfői bejelentése szerint hajlandóak rá, hogy az európai felhasználók keresés során szerzett adatait csak fél évig őrizzék meg, amennyiben a csökkentésbe belemegy a Yahoo és a Google is.
A jófejségen túl nem árt látni néhány adatot. Például azt, hogy míg a Microsoft 18 hónapig őrzi meg jelenleg az adatainkat, addig a Yahoo 13-ig, a Google pedig csak 9-ig. Tehát szerintem 13-ra minden további kikötés nélkül csökkenthetnék, ami persze szintén nem 6, de legalább már alig több annak kétszeresénél.
Ami az egész Microsoft-bejelentésnek elveszi az élét, az pedig nem más, mint az októberi keresőhasználati adatsor. A Google 62%-os, az orosz Yandex 3%, Yahoo 1,5%, a Microsoft MSN-je pedig 1,4%-os részesedéssel bír az európai piacon.
A kód neve: Morro. Ilyen címen fut ugyanis a Microsoft jövő év második félévében piacra kerülő, ingyenes antivírus-szoftvere.
A Morro a cég jelenlegi, fizetős Windows Live OneCare-jét váltja majd, melynek éves díja 10 ezer forint körül van (49,95$). Elsőre szimpla marketing fogásnak tűnik, ám jobban belegondolva valós előnyökkel járhat ingyenesség, mely mellett azért döntöttek, mert ezzel is szeretnék csökkenteni a jelentős fertőzöttségi rátát. Ha egy újabb (valamilyen szinten biztosan hatékony) ingyenes vírusirtó kerül a piacra, akkor valamelyest csökkenhet a jelenleg fertőzött gépek száma. (Főleg akkor, ha majd MSN-nel és/vagy IE-vel egy letöltési csomagba is pakolják.) Ezáltal pedig legalább néhány alkalommal kevesebbszer hangzik el majd a “hülye Bill Gates” mondat az ideológiailag általában nem eléggé képzett, és sehogy nem védekező géptulajdonosok szájából.
Az antivírus-program XP-re, Vistára és Windows7-re is optimalizálva lesz.
A CNET-nek nyilatkozó Joris Evers, a McAfee szóvivője úgy véli, hogy a Morro nem más, mint az alig 2 százalékos piaci részesedéssel bíró OneCare kudarcának beismerése.