Egy Magyarországon egyedülálló kutatás keretében kívánja felmérni a fiatalok mobileszköz- és közösségimédia-használati szokásait a Magyar Telekom és a Szegedi Tudományegyetem Digitális Kultúra és Elméletek Kutatócsoportja (DKEK).
Közös kutatást indított a Magyar Telekom és a Szegedi Tudományegyetem Digitális Kultúra és Elméletek Kutatócsoportja. A szokatlanul nagy, 3000 fős mintával dolgozó felmérést a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában indította el Pfeff Dániel, a Magyar Telekom régióvezetője, Dragon Zoltán, a DKEK vezetője és Balogh Csaba, az SZTE mobilos képzésének vezetője.
A kutatás a Csongrád megyében, szűkebb értelemben Szegeden és környékén élő, közép- és felsőoktatásban tanuló fiatalok mobileszköz-használati, valamint tartalomfogyasztási és közösségi médiás szokásaira kíváncsi. Az eredményeket a kutatók egy szabadon hozzáférhető tanulmányban összegzik majd.
A felmérés a Magyar Telekom és az SZTE között megvalósuló regionális együttműködés része. Szintén e program keretében indult az a “Bevezetés a mobilkommunikációba” című, harmadik féléve, fokozott érdeklődés mellett zajló előadássorozat, ami a felsőoktatási intézmény bölcsészhallgatói számára nyitott.
A Telekom és az SZTE folyamatosan bővíti a hallgatók számára elérhető lehetőségeket, így a kommunikáció szakos hallgatóknak Nívódíjat írtak ki, az egyetemen zajló mobilos képzés pedig hamarosan újabb elemekkel bővül.
Íme a korábban ígért részletek, a két intézmény által közösen kiadott sajtóközlemény formájában.
Közös, mobilkommunikációs ismereteket fejlesztő kurzusokat indít a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke és a T-Mobile. A regionális együttműködésnek köszönhetően megvalósuló előadássorozatok során felmerülő témák többek között a mobileszközök, a humán kommunikáció valamint az ezekre épülő alkalmazások világából kerülnek ki.
A mobiltelefonok sokáig kizárólag technikai, technológiai szempontból voltak érdekesek. Mára azonban a humán tudományok képviselői is belátták, hogy a kommunikációs szokásainkat gyökeresen átalakító modern készülékek, az okostelefonok és a táblagépek ismerete és használata elengedhetetlen a humán tudományokat ismerő, kreatív, innovatív szakemberek munkájában és előmenetelében.
A Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke és a T-Mobile felismerve ezt, olyan újdonságnak számító képzést alakított ki, amely – a mobilkommunikációs és mobiltechnológiai ismeretek bővítésével – azt célozza meg, hogy a hallgatók betekintést nyerjenek napjaink egyik leggyorsabban bővülő iparágának elméleti hátterébe és gyakorlati folyamataiba. A hallgatókat a jelen és a közeljövő lehetőségeinek feltárásában a terület elismert képviselői, a Szegedi Tudományegyetem mellett a T-Mobile, a Carnation Group, az IBM, a HVG előadói, valamint Dobó Mátyás (Doransky) webes szakember és Jóföldi Endre keresési szakértő segíti.
A szeptember 14-én induló előadássorozat sikerére jellemző, hogy a kurzusfelvétel megnyitása után a tárgyak hallgatói kerete perceken belül megtelt, a szemináriumra pár óra alatt háromszoros túljelentkezés volt. A Bevezetés a mobilkommunikációba című előadást a Bölcsészettudományi Kar bármely szakos hallgatói, a Mobilkommunikációs ismeretek című szemináriumot pedig a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékhez tartozó hallgatók vehették fel.
A közoktatásban a szülők által kifizetendő ár, a felsőoktatásban pedig az eredeti-fénymásolt törésvonal jelenti a problémát, már ami a tankönyveket illeti. Az USA-ban a Barnes & Noble kezdeményezése után az Amazon is beszállt az e-tankönyvek kölcsönzésének bizniszébe. A Kindle-re kölcsönzés rengeteg előnnyel rendelkezik, nézzük a fontosabbakat:
a nyomtatott verzió megvásárlásához képest 60-80 százalékos megtakarítás érhető el,
például azáltal, hogy a könyveket még e-formában sem kell megvenni, csak igény szerint 30-360 napra kikölcsönözni – tehát akár egyetlen vizsgaidőszakra;
a könyvek az amazonos e-könyvolvasó mellett asztali gépen és mobilon is elérhetők;
a kölcsön print tankönyvvel ellentétben az e-könyvbe teljes nyugodtsággal lehet jegyzetelni,
a jegyzetek pedig a kölcsönzési idő után is megmaradnak, örökre.
Ilyenkor persze mindig az merül fel elsőként az emberben, hogy jó, de ez az USA, mikor lesz ilyesmi itthon. Merthogy lenni biztosan lesz, tényleg csak idő kérdése. És az idő lerövidítésére S4ndortól olvastam eddig a legjobb ötletet. Ő az új közoktatási törvényben kötelezné a tankönyvkiadókat, hogy mostantól megjelenő kiadványaikat e-könyv formátumban is elérhetővé tegyék. Ezután persze még mindig rengeteg megoldandó dolog lenne, de az biztos, hogy már jó úton lennénk.
A hír röviden: okostelefonokkal, tabletekkel, alkalmazásokkal, illetve ezek kommunikációs hátterével foglalkozó egyetemi kurzusok indulnak szeptemberben. Ezúttal nem egy távoli országról van szó, a projekt mögött a Szegedi Tudományegyetem és a T-Mobile áll.
Az ötlet/igény még hallgatóként merült fel bennem, a Nyíri Kristóf nevéhez fűződő 21. század kommunikációja kutatás- és konferenciasorozat kapcsán, amely elsősorban nem műszaki, hanem humán oldalról közelítette a mobilokat. Akkor persze az események követésén kívül nem sokat tudtam tenni az ügy érdekében, de örülök, hogy oktatóként sikerül összehozni a dolgot. Az elképzelésemet egyébként csak erősítette a Smartmobil’11, ahol egyértelműen azt tapasztaltam, hogy az ilyesmi tudásra felhasználói, szolgáltatói, tudományos, alkalmazásfejlesztői és befektetői oldalról is lenne igény.
Lesz minden bölcsészhallgató által felvehető, tudományos ismeretterjesztés jellegű előadás, illetve a kommunikáció- és médiatudomány szakosoknak célzott, kicsit más jellegű szeminárium. A részletek is jönnek majd, egyelőre szervezés alatt vannak.
Az informatikaérettségi-követelményeket olvasgatva egy ponton az az érzésem támadt, hogy időközben már az irodalom tárgynál járok. A kilencedik téma jelentős része valószínűleg viccből került a követelmények közé. Bár viccnek elég rossz.
Nincs bajom a papírral és nincs bajom a könyvekkel sem. És nem, nem szeretnék egyetlen könyvtárat sem bezáratni, sőt fontosnak tartom, hogy akkor is fennmaradjanak, ha egyre kevésbé képesek kitermelni fenntartási költségeiket. (Amiket talán soha nem tudtak, de nem is ez a dolguk.) De az informatikához nem sok közük van, sőt az információbeszerzéshez is egyre kevesebb.
Az én problémám ott kezdődik, amikor 2011-ben egy informatika érettségi vizsgakövetelményeinek leírásában olyan szavakat olvasok, mint a kazetta. És olyat, hogy diakép. Meg olvasóterem. Ellenben az egész követelményben nem olvasok olyat, hogy mobil, blog vagy közösségi web. Pedig az utóbbi három terület közül bármelyik egyetlen ismerete életszerűbb tudást ad, mint a teljes kilencedik tétel.
Nem világstatisztika, de éppen most jött ki az adat: az Amazonnál már nem csak a keményfedeles könyvekét szárnyalják túl az e-könyves eladások, de minden 100 eladott nyomtatott könyvre 115 kindle-s e-könyv jut. De ennél azért van egy rosszabb hírem is: tetszik, nem tetszik, a tudás elsődleges forrását egyre kevésbé az akármilyen könyvek jelentik, de még csak nem is a könyvtár. Hanem az internet. Kis “i”-vel.
Értem én, hogy az oktatási rendszer lassabban reagál, mint ahogy a technológia fejlődik, de sem a mobil, sem a blog, de még a közösségi web sem 2010 vívmányai közé tartozik. Hogy csak a legfrissebbet, a közösségi webet vegyük: az iWiW már az ötödik éve az egyik leglátogatottabb oldal Magyarországon. De gyanítom, hogy mire bekerül az informatika érettségi követelményei közé, már nem lesz az.
A közoktatásban a szülők által kifizetendő ár, a felsőoktatásban pedig az eredeti-fénymásolt törésvonal jelenti a problémát, már ami a tankönyveket illeti. Az USA-ban a 