A Harvard Business Review a(z amerikai) vállalatok közösségimédia-használatáról végzett kutatást. A legtöbb szervezet idejétmúlt elvekhez ragaszkodva a közösségi médiát egyirányú csatornaként kizárólag marketing üzeneteinek továbbítására használja ahelyett, hogy értelmezné és részt venne az ott folyó, róla szóló kommunikációban. A kutatásból az is kiderült: a válaszadók háromnegyede azt sem tudja, hogy a számára legértékesebb vevőkör egyáltalán beszélget róla, 31 százalékuk egyáltalán nem méri a közösségi média hatását.
Elvonatkoztatnám kicsit a témát, koncentráljunk az USA helyett Magyarországra, vállalatok helyett pedig önkormányzatok kommunikációjára. Itt az “értékes vevőkör” elsősorban a település lakóit jelenti. Nincs a kezemben (meg egyáltalán) bemért adat róla, de itthon nagyon kevés önkormányzat(i vezető) látja be, mennyire fontos és értékes a web közösségi felületein megfogalmazott vélemények figyelése. Ebből kifolyólag a lereagálás is esetleges, többnyire harci jellegű, a kétirányú online kommunikáció potenciális előnyeinek meg nem értéséről tanúskodik.
A “nem tudja, hogy a számára legértékesebb vevőkör hol beszélget róla” itt is igaz, nagyon sokszor pedig az önkormányzatok (vezetői) egyáltalán nem is kíváncsiak erre. Az internetről azt hiszik, hogy annál jobb, minél kevesebb kritikus tartalmat látnak magukról. Pedig nem, hiszen kritika mindenképpen van, maximum nem találkoznak vele, így viszont nem is tudják kezelni a helyzetet.
A fontosabb figyelhető/figyelendő helyek és tartalmak:
- a megyei hírportál (általában egyetlen komoly van) – a településsel kapcsolatos híreknél megjelenő hozzászólások
- a megyei lap Facebook-oldala – a településsel kapcsolatos megosztásokhoz írt hozzászólások
- a helyi kisebb-nagyobb blogokon megjelenő posztok és hozzászólások
- a település Twitter-használóinak twittjei (geoszűrés és/vagy keresőkifejezésre szűrés)
- ezek nagyon nagy részét költséghatékonyan egyetlen helyre is össze lehet vonni / be lehet csatornázni, ha az önkormányzat saját hatáskörben működtet egy koncepcionális, közösségi, szerkesztési és tartalmi szempontból is megfelelő hírszájtot (és fenntartja az ehhez kapcsolódó közösségi csatornákat), ahol a település internetes közösségének jelentős részét be tudja vonni a párbeszédbe
És amit nem szabad kihagyni: az eredmények szakszerű kiértékelése, ami komolyabb munka annál a megállapításnál, hogy a kommentek 30 százaléka kedves, 70 meg nem. Tisztában kell lenni nagyon sok dologgal, többek között azt is érdemes figyelni, hogy valószínűsíthetően melyik kommentáradat mesterségesen gerjesztett, stb. Ráadásul egy kisebb vagy közepes település esetében nem is kell mindehhez hatalmas erőforrás, “csak” szándék és hozzáértő lebonyolítók.
Az OrosCafé nevet kapott oldal Orosháza, illetve az Orosházi kistérség hírszájtja, de inkább talán mindenese szeretne lenni. A belsőségekről annyit, hogy WordPress motoron futunk, annak minden előnyével és hátrányával – bár eddig főként az előbbit érzékeltük. Az oldalt én fejlesztettem, illetve tartalomfejlesztési tanácsadóként is részt veszek folyamatos erősítésében.
Van mindenféle közösségi webes megoldás, használjuk a Twittert, a Facebookot és az iWiW-et. Hogy éppen mit olvasnak az orosháziak, azt a Moly.hu könyves közösségi szájt szállítja nekünk.
Az úttörő oly vidám
Orosházába a helyi fúvószenekar oldalának készítésekor szerettem egy kicsit bele. Emiatt és érintettségem okán is kissé elfogult vagyok. Mégis objektív megállapításnak érzem: valamilyen szinten úttörő kezdeményezésről van szó. Nem ismerek olyan hazai önkormányzati médiumot, amely ilyen szintű és formájú tartalmat kínál a weben. (Aki ismer, kommentelje be, kíváncsi vagyok.) Az önkormányzatok általában megragadnak a saját, telepules.hu szájtoknál, de még abból is kevés a valamilyen szinten fogyasztható.
Mindehhez az úttöréshez persze kellettek olyan emberek, akik fogékonyak az innovatív megoldásokra. Az OrosCafét megjelentető Orosházi Média Kft. főszerkesztője, Poór Csaba és az OC felelős szerkesztője, Melega Krisztián barátom határozottsága és szaktudása kellett ahhoz, hogy megszülethessen Orosházán az, ami megszületett.
Mit jelent az önkormányzatiság?
Orosházán a tévét, az Orosházi Élet című nyomtatott lapot és most már az OC-t is az Orosházi Média Kft. működteti/adja ki. Aki ismer, tudja, fenntartással kezelem az önkormányzati médiát. Sőt, korábban azt gondoltam – némiképp általánosítva -, hogy kb. nincs is értelme az egésznek. Minden politikus csak magát szeretné látni és láttatni, a PR dumákra pedig nem biztos, hogy kíváncsiak az emberek, főleg nem online.
Az Orosházi Városi TV egyetlen adásába kellett belenézzek ahhoz, hogy (be)lássam Poór Csabi igazát: lehet ezt picit másképp is csinálni. Piacképesen. A jobboldali vezetésű város Híradója úgy kezdődött, hogy az első 10 percben csak ellenzéki politikus tűnt fel és érvelt. Merthogy érvelhetett. Ez őszintén meglepett. Online-ba vágni pedig még merészebb dolog, itt ugyanis rögtön jön a hozzászólás, nehéz és felesleges is elhallgattatni az ellenvéleményeket.
Úgyhogy, ha nyalásnak látszik, ha nem, mindenképp ki kell emeljem a munkatársak szakmai hozzáállását és a politikai döntéshozók szemléletét, józan belátását. Valahol ez lenne a minimum, de szétnézve a mai magyar önkormányzati média realitásában ez inkább talán a maximum.
Ezzel együtt igaza van Korbely Gyurinak: jobb lett volna, ha mindez nem közpénzből jön létre. Kevesebbet kellene kifelé magyarázkodni, erősebbet lehetne néha csípni. De hát a kávét amúgy sem csípősen szeretjük.
Hogy ez a zacc nélküli kávét kínáló kis hely mennyire hiánypótló a városban, azt már az első másfél nap látogatottsági adataiból látjuk.