Még júliusi információ, hogy a harmadik éve futó, ismeretterjesztőnek és kedvcsinálónak szánt mobilos előadások után az SZTE BTK Kari Tanács nyílt szavazással egyhangúlag (17 igen, 0 nem, 0 tartózkodom) támogatta a kommunikáció- és médiatudományi BA szakon belül 30 kredites mobil- és közösségi kommunikációs speciális képzési modul kialakítására vonatkozó javaslatot. A dolog szeptemberben el is indult, egyelőre az elméleti kurzusokkal, jövő szeptembertől pedig a most elmélkedől már izgalmas gyakorlati ismereteket is kapnak.
És hát az sem mellékes, hogy a most először már a kommunikáció szakkal szemezgető felvételizők is kapnak egy kis támpontot hozzá, melyik intézményt is jelöljék első helyen, ha érdeklik őket a mobilok, az alkalmazások és a közösségi média.
Alább a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Telekom közös közleménye.
Mobilos képzést kapnak az SZTE kommunikáció szakosai
Négy szemeszteren átívelő, az intézmény kommunikáció- és médiatudomány szakos diákjai által felvehető speciális képzést indított a Magyar Telekom támogatásával a Szegedi Tudományegyetem. A mobilkommunikációs és közösségi médiás ismereteket nyújtó képzésben elismert szakemberek segítik a hallgatókat.
A magyarországi felsőoktatásban egyedülálló képzésben részesíti hallgatóit a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke, együttműködve a Magyar Telekom Dél-Alföldi régiójával. Az ingyenesen elvégezhető program a kommunikáció szakos tanulmányok alatt teljesíthető.
A négy féléven átívelő, összesen 13 kurzusból álló speciális modulban a hallgatók megismerkedhetnek a digitális kultúrával és az információs társadalommal kapcsolatos legfontosabb társadalomtudományos alapelvekkel és megközelítésekkel; a tartalomszolgáltatás és a mobilkommunikáció alapjaival, illetve gyorsan változó trendjeivel.
A képzés második évében a hallgatók a munkaerőpiacon közvetlen előnyt jelentő ismeretekhez és tapasztalatokhoz jutnak az újmédiás marketingeszközökről, a startupok lehetőségeiről, valamint mobil alkalmazás tervezésében is részt vesznek.
“A technikai, technológiai újítások a tudományos kutatómunka eredményei, miközben a tudományos kutatómunkát megújító módszerek és eszközök is. A mobil alkalmazások immár a tudományos tartalom célba juttatásában egyre nagyobb szerephez jutnak. Az okostelefonok, táblagépek használata segíti a kreatív szakemberek munkáját. Ezért örvendetes, hogy ezekhez a modern eszközökhöz kötődő képzést is nyújt hallgatóinak a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke. Ráadásul úgy ösztönzi innovatív gondolkodásra hallgatóit, hogy együttműködik az egyik leggyorsabban fejlődő iparághoz kötődő cégekkel” – hangsúlyozta Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora.
“Szegeden három évvel ezelőtt az országban elsőként indult el olyan együttműködés, ami nem kizárólag a Magyar Telekom és egy egyetem közvetlen munkaerőpiaci kapcsolatát jelenti. Kezdetben egy átfogó ismeretterjesztő munkáról volt szó, mostanra pedig egy teljes képzésről beszélhetünk. Célunk, hogy a következő években minél több innovatív ötlet, mobilos alkalmazás és az iparágat erősítő szakember kerüljön ki a dél-alföldi műhelyből” – mondta Pfeff Dániel, a Magyar Telekom dél-alföldi régióvezetője.
A képzésben a tanszék és a Magyar Telekom Dél-alföldi régiója mellett a POSSIBLE magyarországi irodájaként működő a CarnationGroup, a kirowski Isobar, a HVG és az SZTE Digitális Kultúra és Elméletek Kutatócsoportjának szakemberei vesznek részt. A szervezetek nem csak előadásokkal és gyakorlati oktatással, hanem a hallgatóknak kínált izgalmas lehetőségekkel is segítik a kommunikáció szakosok szakmai fejlődését.
Fontos ügynek tekintem a mobilkommunikációs ismeretek bölcsészek közti terjesztését, de tisztában vagyok a valósággal: jól jön ez a pár kredit, miközben a bevezető jellegű kurzusok teljesítéséért egyáltalán nem kell megszakadni – sokan csak ezért veszik fel. Aztán vannak olyanok is, akiknek pont nincs akkor órájuk, közel is laknak a kurzus helyszínéhez – gondolják, miért ne.
A másik oldalt, az oktatókat vizsgálva, vannak a bölcsészkaron belül (a média tanszéken szerencsére kívül) azok, akik ez-meg-mi-a-faszom tekintettel nézik, időnként pedig gáncsolják a nem klasszikus bölcsészettudományi kurzusokat.
Aztán jön Ricsi – és jönnek a ricsik -, aki ellátogat a mobilos előadássorozatra, egy picit jobban belemélyed a témába a szemináriumon, és annyira megtetszik neki a terület, hogy kommunikáció szakos bölcsészként nyáron elkezdi megtanulni az iOS-re fejlesztés alapjait. Még ősszel jelentkezik, hogy a hírolvasási trendekről szeretne szakdolgozatot írni, és nem mellesleg csinálna is egy egyszerű hírolvasó appot a szaktársai által működtetett ArtsOnline hírszájthoz. Az app ma megjelent az App Store-ban. Töltsétek le, nézzegessétek, írjatok neki észrevételeket, hogy tovább csiszolgathassa az alkalmazást, később pedig komplexebb, még jobb appokat is csinálhasson.
Múlt pénteken meghívtak egy beszélgetésre, ahol a 20 éves szegedi kommunikációs képzés apropóján volt szó a szak jelenéről és jövőjéről. A kisebb kérdések mögött meghúzódó nagy kérdés persze az volt, hogy van-e értelme kommunikáció szakra jelentkezni, majd 3-5 évet belefektetni. Büfészak, ugye, meg nagy sültkrumpli a Mekiben, ezekkel szokták társítani a kommunikációt, amelyikre a túlképzés miatt veszélyes jelentkezni.
Kezdjük talán ott, hogy ha valaki tudja, hogy mivel szeretne foglalkozni a következő év(tized)ekben napi 8(-10) órában, akkor szerintem illik elfelejteni a túlképzés-faktort. Kit érdekel, ha túlképzés van?
Egyrészt a legjobbakra mindig, minden területen szükség lesz. (Aki meg nem a szakmája legjobbjai közé akar tartozni, az miért nem jelentkezik máshova?) Másrészt hiába hiányszakma az orvos és a CNC-gépkezelő, a piaci viszonyok ilyen nagy érdeklődésbéli különbségeket úgysem tudnak kiegyenlíteni. Harmadrészt a jó kommunikációs szakemberekből nemhogy a Dunát, de még jóval kisebb folyókat sem nagyon lehetne rekeszteni. Például, ha csak az újságírást nézzük, kevés olyan embert ismerek, aki keni-vágja az aktuális trendeknek megfelelő hardveres, szoftveres, újságírói és szerkesztői eszközöket, és hosszabb ideje lenne feladat nélkül. (Nem állítom, hogy nincsenek ilyenek, csupán azt, hogy a károgók közül sokan hiányos és/vagy idejét múlt képességekkel reklamálnak.)
Negyedrészt, ha csak saját kommunikáció szakos évfolyamtársaimra és barátaimra, ismerőseimre gondolok vissza, az a nem túl reprezentatív, de elég határozott eredmény jön ki, hogy minden olyan embernek van (a kommunikációval többségében nagyon, de legalább kicsit összefüggő) munkája, akiről hallgatóként is az látszott, hogy lesz neki. Sőt még sok olyannak is van, akinél ez (szerintem) nem lenne indokolt.
Mindemellett azt azért nem árt észben tartani, hogy a kommunikáció szak elvégzése önmagában nem elég semmire. Nem olyan, mint mondjuk egy orvosi, vagy éppen egy angoltanári, a megszerzett diploma nem azt jelenti, hogy a jelölt másnaptól alkalmas x feladatkör betöltésére. Kommunikáción inkább szemléletmódot, készségeket lehet elsajátítani, miközben elég energiája marad az embernek arra is, hogy akár önhatalmú gyakorással, akár szervezett formában (gyakorlati helyen vagy egy kiegészítő szakon) megszerezhesse azt a pluszt, amivel már igenis ér valamit, nem is keveset az a 3-5 kommunikációs év.
Elkezdtük összegyűjteni a nemrég indított Csongrád megyei mobilkutatás rádiós megjelenéseit, melyekben a múltkor kiadott hírnél egy kicsit bővebben meséltünk a miértről és az utánról. Az MR6-ban Dragon Zoltán hallható, az R88-nak pedig én beszéltem.
Egy Magyarországon egyedülálló kutatás keretében kívánja felmérni a fiatalok mobileszköz- és közösségimédia-használati szokásait a Magyar Telekom és a Szegedi Tudományegyetem Digitális Kultúra és Elméletek Kutatócsoportja (DKEK).
Közös kutatást indított a Magyar Telekom és a Szegedi Tudományegyetem Digitális Kultúra és Elméletek Kutatócsoportja. A szokatlanul nagy, 3000 fős mintával dolgozó felmérést a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában indította el Pfeff Dániel, a Magyar Telekom régióvezetője, Dragon Zoltán, a DKEK vezetője és Balogh Csaba, az SZTE mobilos képzésének vezetője.
A kutatás a Csongrád megyében, szűkebb értelemben Szegeden és környékén élő, közép- és felsőoktatásban tanuló fiatalok mobileszköz-használati, valamint tartalomfogyasztási és közösségi médiás szokásaira kíváncsi. Az eredményeket a kutatók egy szabadon hozzáférhető tanulmányban összegzik majd.
A felmérés a Magyar Telekom és az SZTE között megvalósuló regionális együttműködés része. Szintén e program keretében indult az a “Bevezetés a mobilkommunikációba” című, harmadik féléve, fokozott érdeklődés mellett zajló előadássorozat, ami a felsőoktatási intézmény bölcsészhallgatói számára nyitott.
A Telekom és az SZTE folyamatosan bővíti a hallgatók számára elérhető lehetőségeket, így a kommunikáció szakos hallgatóknak Nívódíjat írtak ki, az egyetemen zajló mobilos képzés pedig hamarosan újabb elemekkel bővül.
