A részben fizetőssé váló online New York Times üzleti modelljének sikere az aktuálisan létező online médiapiac egy részének irreleváns kérdés. A közepes méretű médiumok egy része a modell sikerességétől vagy sikertelenségétől függően bajba fog kerülni, ha divatba jön a fizettetéssel való próbálkozás.
Az közismert, hogy az online lapok azért nem merték/merik fizetőssé tenni tartalmaikat, mert féltek/félnek a két szék közé esés tipikus esetétől. Azaz sem az olvasóktól nem lesz elég bevétel (hiszen átpártolnak a továbbra is ingyenes szájtokhoz), sem a hirdetőktől (a látogatottság csökkenése miatt csökken a hirdetési kedv is).
Egy New York Times megteheti, hogy akár pár évig is vár a modell sikerére. Még egy Axel-Springer is megteheti: emlékezzünk csak, szemrebbenés nélkül benyelték a Reggel című napilapos próbálkozásuk egy év alatt kitermelt 3 milliárdos veszteségét.
Sok kkm (kis- és középmédium) viszont a székek közé eshet: egyszerűen nem lesz annyi tartaléka, hogy bevárja, míg úgy-ahogy összeérnek az ízek, azaz kiegyenlíti egymást az új bevétel és a régi kiesése. (Ha egyáltalán egy ekkora piacon kiegyenlítheti. Ezt érdemes lenne vizsgálni, de sajnos nem vagyok benne egészen biztos, hogy fogják is. Láttunk már pár piacfelmérés nélküli idétlen megoldást.)
Gondolok itt a nem multi-tulajdonban lévő szájtokra. Nekik elég kemény lesz ez az időszak. Még azt is meg merném kockáztatni, hogy a magyar online piac második nagy (és másodjára csak saját) válsága jobban tizedeli majd a médiumokat/munkatársakat, mint az aktuális tette.
Mondják: válság van, költsünk kevesebbet. De a magánmegszorítások azért mégsem mehetnek egy bizonyos szint fölé egy tájékozódni és jó értelemben élni szerető embernél. Összegyűjtöttem, hogy mi az, amit olcsóbban vagy akár ingyen is megkaphatunk online. Településtől és akciótól függve évi 25 és 40 ezer forint közti összegért már megkapjuk azt a korlátlan internetet, ami aztán segít spórolni. Ráadásul 46%-os magyar internet-penetráció mellett az emberek felének ez nem is jelent plusz befektetést.
A napilapok 30-40 ezer forintos és a hetilapok 10-20 ezer forintos – már kedvezményes – éves előfizetői díját spórolhatjuk meg, ha az online változatot választjuk. (De persze mindez igaz heti 1-2 vásárlása esetében/helyett is.) Igaz, az online verziót nehezebb magunkkal vinni este a kényelmes fotelbe, de egy notebookkal ez sem megoldhatatlan. A napi híreket aktuálisabb formában találjuk meg a hírportálokon, de ha a nyomtatott újság megszokott szerzőinek cikkeire vágyunk, azok is egyre inkább és egyre gyorsabban felkerülnek a lapok online változatára.
Átlagosan megtakarítható összeg (egy lapelőfizetést feltételezve): 10-40 ezer forint
Könyvek terén is jól járhatunk a neten. A legnagyobb könyváruházak közül – minden könyvre – az Alexandra, a Bookline és a Polc 20%-os, a Libri pedig 5%-os kedvezményt ad. Bizonyos könyvekre és/vagy meghatározott időszakokban ennél jóval kedvezőbb áron, 30-90%-os engedménnyel juthatunk olvasnivalóhoz. A könyveket nem postás, hanem futár hozza-viszi, aki tapasztalataink szerint – a postással ellentétben – városon belül bárhova utánunk is hozza a rendelést, ha éppen nem vagyunk a megadott címen. A házhozszállítás díja 0 és 800 forint között mozog, de 2 könyv megrendelése esetén a kedvezmények már bőven “behozzák” a szállítási díjat. A Bookline-nál Budapesten, a Librinél pedig minden üzletüken van lehetőség személyes átvételre, ami természetesen ingyenes.
Átlagosan megtakarítható összeg (évi 12 db, 3000 forint értékű könyvet feltételezve): 8-12 ezer forint
Valamilyen biztosítással szinte mindenki rendelkezik. Nem csak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, de akár eseti utasbiztosítást is köthetünk a neten, jellemzően 10-35%-os internetes kedvezménnyel.
Átlagosan megtakarítható összeg (évi egy megkötést feltételezve): 1-20 ezer forint
A telefonálás és SMS-írás a 11 millió mobil-előfizetés országában nem elhanyagolható tényező. Mindkettőt ki tudja váltani a Skype, az MSN vagy a Gmail-ben és önállóan is elérhető Gtalk. Aki kifejezetten az SMS-forma híve, az a Wadját is használhatja, ahonnan magyar számokra is küldhető valóban ingyenes sms, mégpedig egy számra napi 2 darab. (Ékezetmentes írás ajánlott.) A szolgáltaltás, tapasztalataink szerint, kb. 1-15 perces késéssel továbbítja az üzenetet, de működik.
Átlagosan megtakarítható összeg (éves szinten): 12-40 ezer forint
Az ügyfélszolgálati irodák helyett az interneten – illetve egy ideje telefonon – is elérhető gázszolgáltatótól jellemzően évi 10-20 ezer forinttal olcsóbban kaphatjuk a gázt. Bár az áramszolgáltatóknál még nincs ilyen lehetőség, így spórolni sem nagyon tudunk, költségeket átütemezni viszont igen: a telefonos ügyintézésnél jóval egyszerűbb módon, a szolgáltatónk holnapján online is bejelenthetjük aktuális óraállásunkat. Így nincs előrefizetés, ami csak az éves leolvasáskor “térül meg”, mindig éppen annyit fizetünk, amennyit fogyasztottunk.
Átlagosan megtakarítható összeg (gázszolgáltatás, éves szinten): 10-20 ezer forint
A zenei CD-ket és filmes DVD-ket sokan teljesen ingyenes módszerekkel váltják ki, de aki törvényes kereteken belül kíván maradni, az is olcsóbban kaphat meg egy-egy albumot vagy filmet – az adathordozó díja és egyéb költségek nélkül. A dalok.hu-n például magyar dalok közt válogathatunk, melyeket 119-200 forintért magunkévá is tehetünk. Igaz, a kínálat közel sem teljes, de azért érdemes szétnézni.
Átlagosan megtakarítható összeg (éves szinten): 1-5 ezer forint
Az Árukereső és más, hasonló szolgáltatások néha igen nagy meglepetéseket tudnak okozni: egy 5-6 ezer forint kategóriájú termék ezrekkel is olcsóbb egyik-másik helyen, míg a 100 ezer forintos árkategóriánál (jellemzően műszaki cikk, háztartási gép) tízezreket is spórolhatunk. Az ilyen oldalak lényege, hogy összegyűjtik azokat a helyeket, ahol az adott termék fellelhető, és megmutatják, hogy hol mennyibe kerül.
Ennek egy extrémebb formája a Yabe, ami egy “dinamikus árképzésű online piactér”. A felhasználó jelzi igényét egy termékre (mondjuk venne egy x típusú billentyűzetet vagy éppen tévét), a kereskedők pedig ajánlatot tehetnek. Amikor a felhasználó úgy érzi, hogy eljött már a Kánaán, akkor lezárja a licitet, és megveszi a legolcsóbb áron kínált példányt. A jelenleg főként számítástechnikai és szórakoztató elektronikai termékekkel operáló oldalon az is megtörténhet, hogy a mások által indított tenderek közt keresgélve találunk nekünk való dolgot a nekünk való áron.
Átlagosan megtakarítható összeg (évi 2-3 olcsóbb kategóriájú és/vagy egy drágább termék vásárlását feltételezve): 5-50 ezer forint
Hetek óta 15 perc alatt olvasom ki a HVG-t. Azt a HVG-t, ami korábban valahogy mindig eltalálta azokat a témákat, amikről szívesen olvastam volna azon a héten. Nem csak az aktualitásokra gondolok, hanem valahogy észrevettek olyan témákban rejlő lehetőségeket is, melyek mellett mindenki más elment.
Hetek óta 1-2, de maximum 3 érdekes cikk van a HVG-ben. Az érdekes témák száma ennél több (nem sokkal), de némelyik cikk első 2-3 bekezdése után elmegy az ember kedve az olvasástól. Nem igazán tudom hova tenni a dolgot, egyetlen ezzel talán kapcsolatos cikkre bukkantam.
A gazdasági válság a HVG-t is elérte, az újságnál költségcsökkentő intézkedéseket vezettek be. Információink szerint több embert küldtek el a hetekben, fotósokról és a dokumentációnál dolgozókról tudunk. A HVG dolgozóinak idén kötelező lesz egy hónapos fizetés nélküli szabadságra is elmenniük, azaz idén csak 11 havi bérüket kapják meg. (Index)
Természetesen nem gondolom azt, hogy közvetlen és feltétlen összefüggés van a tartalmi és a pénzügyi válság között. Az viszont tény, hogy a pénzügyi nehézségek, a “csak nehogy én legyek a következő” érzésétől való félelem könnyen rányomhatja a bélyegét a hangulatra. Mondjuk az is lehet, hogy a HVG teljesen véletlenül éli át egyszerre a két válságot.
Szóval nem tudom mi van, de nem az igazi.