archívum téma szerint: “vidék”

Összebeszéltek-e a megyei napilapok kiadói?

| kategória: médiailag | téma: |

A Gazdasági Versenyhivatal szerint az Axel Springer, a Lapcom, az Inform Média és a Pannon Lapok Társasága (illetve jogelődjeik) valamikor 10(-20) éve megállapodhattak arról, hogy nem lépnek be egymás területére. Bár az ezzel kapcsolatos friss, kartellezős hír végén ott szerepel a kitétel, miszerint a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a kiadók a jogsértést elkövették, azért nézzünk már rá a megyei lapok térképére.

A sárga az Axel Springer, a narancs az Inform, a piros a Pannon Lapok, a zöld a Lapcom. A kék pedig a Balaton. A kiadók közt átfedés nincs, soha nem is volt. Legalábbis a printes korszakban, onlájnban a Bács-Kiskun után Békés felé is kacsintgató csongrádi Lapcom megtörte a csendet, így mostanra már-már okafogyott a GVH-s vizsgálat. Erre utal a megyei lapot nélkülöző Pest helyén lévő, sírva nevető arc.

Mit keresünk a helyi újságokban?

| kategória: médiailag, trend | téma: , |

Az AdAge/Ipsos Observer amerikai kutatásának eredménye tanulságos lehet a hazai lappiac számára is. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy miért is vásárol az ember helyi újságot. Nem túl meglepő, hogy az olvasók nagy része a helyi hírek miatt fizet elő, a megkérdezettek fele ezt jelölte meg elsődleges válaszként. Jelentősen lemaradva, 21%-os második helyen a kedvezményes vásárlási lehetőséget biztosító kuponok szerepelnek, az olvasók 14%-a pedig az országos/nemzetközi híreket keresi elsősorban a helyi lapban. Az előfizetők 7%-a megszokásból van még a lappal, 3%-nyian a gyászjelentésekre kíváncsiak, 2% pedig az állandó rovatok(ba írók, megszokott hangvételű cikkei) miatt fizet elő.

Valószínűnek tartom, hogy a fizetős digitális kiadások esetében is hasonló a helyzet, az ingyenes tartalom (jellemzően a hírszájtok) esetében viszont kicsit más lehet. Legalábbis szerintem hamarabb átkattint az ember az ország-világ híreit nagyobb energiával, több eszközzel, profibban feldolgozó HVG-re, vagy Indexre, mintha emiatt egy külön lapra is elő kellene fizetni a helyi mellé.

Megyei napilapok: print és online számok

| kategória: médiailag, web | téma: , | 1 komment

Az egyik órámon egy-egy megye médiahelyzetét kellett bemutatniuk a hallgatóknak. Innen jött az ötlet, hogy szétnézek a megyei médiapiacon, hogy is áll a print és az online helyzet, illetve hogy is állt 2009 és 2010 utolsó negyedévében. A statisztikában a 9 megyét birtokló Axel Springer, a 4 megyében tevékenykedő Pannon Lapok Társasága, a 3 megyés Inform Média, illetve a 2 királyságos Lapcom szerepel.

Sokáig tűnődtem, hogy a nyomtatott lapok esetében melyik számot válasszam a MATESZ mutatói közül, végül az összesen értékesített lett belőle. Egyrészt majdnem mindegy, hogy melyiket használom, hiszen nem a két negyedév konkrét számain, hanem a változáson van a hangsúly. Másrészt pedig amiatt is kb. mindegy, mert a kiadóként, nyomdaként és terjesztőként is működő cégek adott esetben okosan trükköznek az ilyen módon teljesen tőlük függő számokkal. Igen, tudom, hogy van auditálási szabályzat, de maradjunk annyiban, hogy a webes méréshez úgysem hasonlítható a bevallott printes számok hitelessége.

Az Axel Springer produkálta a százalékban legnagyobb printes esést, viszont az online növekedését nézve a négy versenyzőből csak harmadikok lettek. A netes százalékos győztes a PLT. Elég érdekesek az Inform számai. Az alacsony online növekedést magyarázhatja az, hogy méretben lassan beéri egymást a nyomtatott és a webes táboruk, vagy éppen hírszájtjaik 10 évvel ezelőtti korszakba illő megjelenése. A printes sorban lévő egyetlen zöld cellát viszont nehéz elhinni. Most vagy arról van szó, hogy annyira egyformán koncentrálnak a két termékcsoportra, hogy a két hatás kiegyenlíti egymást (ezt én magam sem hiszem), vagy pedig a fentebb említett kiadó-nyomda-terjesztő hármas áldásos trükkpotenciálja köszön itt vissza. Vagy mi?

Bár csak a százalékokat nézve úgy tűnhet, hogy gyorsabban nő a megyei hírportálok olvasói bázisa, mint amilyen sebességgel a nyomtatott lapoké csökken, a konkrét számok mögé nézve látszik, hogy az AS és a PLT esetében kb. ugyanannyival nő a hírszájtok egyedi látogatóinak száma, mint amennyivel kevesebben fizetik ki a nyomtatott verziót. Az Inform Média számait ilyen szinten nem tudom/szeretném értelmezni. A Lapcom viszont határozottan többet nyer neten, mint amennyit printben elveszít. Ez valószínűleg ahhoz is köthető, hogy a hozzájuk tartozó Délmagyarország bár nyomtatva csak Csongrád megyében jelenik meg, az online verzió régiós terjeszkedésbe kezdett, így Bács-Kiskun megyéből is hozzák be a látogatókat. Csak idő kérdése, hogy a print fegyverszünet online felrúgását teljes erővel kövessék a versenytársak, a BEOL-on és a BAON-on már meg is jelent a Szeged menüpont.

Megjegyzések

(1) Az Axel Springerhez tartozó Nógrád Megyei Hírlap adatközlése a 2010-es negyedik negyedévben késettnek minősült, így ott a harmadik negyedéves adattal számoltam.

(2) A Pannon Lapok Társasága által üzemeltetett online felületek a Webauditon összesített adattal szerepelnek, így a PLT online számaiba – ha jól értem – az f1csatorna.hu, a plt.hu, valamint a városi dh-online.hu eredménye is beszámítanak. Mivel a poszt témája szempontjából nem a két vizsgált negyedév közti különbség fontos, így ez nem jelent akkora problémát, amekkora érvénytelenítené a lényeget.

Neveket akarok hallani!

| kategória: médiailag, web | téma: , | 4 hozzászólás

Egy médiumról sokat elárulhat az impresszum, a “munkatársaink” oldal. Ez az online médián kívüli területekre is igaz, hiszen minden valamirevaló újságnak, rádiónak, tévének van honlapja, még a helyi médiumoknak is. (Amelyiknek nincs, ott minden további kérdés felesleges.)

A hiányos – netán hiányzó – névsor alapvetően két dologról árulkodhat. Az egyik a munkaügyi felügyelőket érdekelheti: a nevek nélküli impresszum jelezheti, hogy az adott médium hajlamos elfelejteni munkatársai bejelentését. Ha abszolút nincsenek nevek, akkor a cég általában egyetlen szerződéses emberrel, az ügyvezetővel működik. Persze mindezt valamiféle új, minimalista üzleti modell jegyében. De ez legyen a hatóságok gondja.

A másik, szakmai szempontból sokkal problémásabb ok az, ha a készítők nem vállalják saját aktuális tevékenységüket. Nem korábbi dolgaik helyett tennének ma mást, hanem már reggel tudják, hogy ilyen-olyan szempontból vállalhatatlan, amit aznap csinálni fognak. És/vagy a médium nem vállalja készítői nevét – nem tudom, melyik a rosszabb. Nincs jogom senki helyett dönteni, nem is szeretnék. Az ő életük, az ő munkájuk. Talán csak egy tanács, az is inkább az olvasók felé: a szakmai szint ilyen esetekben jellemzően a nulla felé konvergál.

A legjobb kombó, amikor egy egész szerkesztőség zsebbe kapja a pénzt egy olyan munkáért, amit egyébként szakmailag sem vállalnának a nevükkel, bár a cég sem vállalja a munkatársakét. Na, ez a legalja. És igen, a vidéki médiában rengeteg ilyen van.

Ajánlott olvasmány: Mi legyen egy impresszumban?

Helyben az erő

| kategória: médiailag, szociál, web | téma: |

Az országos mainstream média jelentős része gyakorlatilag lekésett a mai pécsi egyetemi lövöldözés bréking-jellegéről. A helyi verziókkal rendelkező AxelSpringer-lapokban és Twitteren már régen hír volt a hír, amikor az országos online lapok szerkesztői még csak sűrű “nézmá, Sanyi, úbazz, mi a picsa” félmondatok kíséretében félretolták az ebédre vett gyrost a szájuk elől.

A lövöldözéses infót a BAMA kapta és (a BEOL) kürtölte világgá. Az országos szájtok ezekről olvasgatták a fejleményeket, bár kissé megkésve. A dolgok mindig helyben történnek, maximum országosan érdekesek. Sosem “Magyarországon” történik valami, hanem Szegeden, Bánkúton, Budapesten vagy éppen Pécsett.

Ez persze eddig is így volt, a változás nem ilyen téren történt. Ami fejlődött, az az internet-penetráció. Ezzel összefüggésben mindenki legnagyobb szerencséjére a helyi közösségek erősödnek. Nyitni kell a médiavidék felé, srácok!