Hogyan nyerhet egy önkormányzat a közösségi weben?

| kategória: szociál, web | téma: , | 2 komment

A Harvard Business Review a(z amerikai) vállalatok közösségimédia-használatáról végzett kutatást. A legtöbb szervezet idejétmúlt elvekhez ragaszkodva a közösségi médiát egyirányú csatornaként kizárólag marketing üzeneteinek továbbítására használja ahelyett, hogy értelmezné és részt venne az ott folyó, róla szóló kommunikációban. A kutatásból az is kiderült: a válaszadók háromnegyede azt sem tudja, hogy a számára legértékesebb vevőkör egyáltalán beszélget róla, 31 százalékuk egyáltalán nem méri a közösségi média hatását.

Elvonatkoztatnám kicsit a témát, koncentráljunk az USA helyett Magyarországra, vállalatok helyett pedig önkormányzatok kommunikációjára. Itt az “értékes vevőkör” elsősorban a település lakóit jelenti. Nincs a kezemben (meg egyáltalán) bemért adat róla, de itthon nagyon kevés önkormányzat(i vezető) látja be, mennyire fontos és értékes a web közösségi felületein megfogalmazott vélemények figyelése. Ebből kifolyólag a lereagálás is esetleges, többnyire harci jellegű, a kétirányú online kommunikáció potenciális előnyeinek meg nem értéséről tanúskodik.

A “nem tudja, hogy a számára legértékesebb vevőkör hol beszélget róla” itt is igaz, nagyon sokszor pedig az önkormányzatok (vezetői) egyáltalán nem is kíváncsiak erre. Az internetről azt hiszik, hogy annál jobb, minél kevesebb kritikus tartalmat látnak magukról. Pedig nem, hiszen kritika mindenképpen van, maximum nem találkoznak vele, így viszont nem is tudják kezelni a helyzetet.

A fontosabb figyelhető/figyelendő helyek és tartalmak:

  • a megyei hírportál (általában egyetlen komoly van) – a településsel kapcsolatos híreknél megjelenő hozzászólások
  • a megyei lap Facebook-oldala – a településsel kapcsolatos megosztásokhoz írt hozzászólások
  • a helyi kisebb-nagyobb blogokon megjelenő posztok és hozzászólások
  • a település Twitter-használóinak twittjei (geoszűrés és/vagy keresőkifejezésre szűrés)
  • ezek nagyon nagy részét költséghatékonyan egyetlen helyre is össze lehet vonni / be lehet csatornázni, ha az önkormányzat saját hatáskörben működtet egy koncepcionális, közösségi, szerkesztési és tartalmi szempontból is megfelelő hírszájtot (és fenntartja az ehhez kapcsolódó közösségi csatornákat), ahol a település internetes közösségének jelentős részét be tudja vonni a párbeszédbe

És amit nem szabad kihagyni: az eredmények szakszerű kiértékelése, ami komolyabb munka annál a megállapításnál, hogy a kommentek 30 százaléka kedves, 70 meg nem. Tisztában kell lenni nagyon sok dologgal, többek között azt is érdemes figyelni, hogy valószínűsíthetően melyik kommentáradat mesterségesen gerjesztett, stb. Ráadásul egy kisebb vagy közepes település esetében nem is kell mindehhez hatalmas erőforrás, “csak” szándék és hozzáértő lebonyolítók.