A Twitter és a kis számok törvénye

| kategória: marketing/pr, szociál, web | téma: | 3 komment

Múlt pénteken előadtam egyet a békési “Közösségi média – civil közösségek” című konferencián. A nap fókuszában az a kérdés állt: hogyan boldogulhat egy vidéki, helyi fókuszú civil egyesület a weben? A poszt lényegét bár elsősorban ezen szervezetek számára fogalmaztam meg, azt hiszem, hogy sok hazai szervezet kommunikációjában hasznos lehet belátni az alábbiakat.

A Twitter nemzetközileg egyértelműen siker, az idei év végére bizonyos becslések már 200 milliónyi regisztrált felhasználóra számítanak, amibe persze beletartoznak a spammerek és teljesen inaktív tagok is. Ezzel együtt remek kampányokat lehet rá építeni, működik mint SMO-eszköz.

Itthon már jóval mérsékeltebb a siker, sőt egyáltalán nem is beszélhetünk sikerről. A mostanra kb. 63 ezer regisztrált magyar közül a Yamm! adatai alapján mindössze 18 ezer felhasználó volt aktív – azaz ejtett meg legalább egy twittet – az elmúlt 2 hétben. Természetesen vannak olyanok is, akik csak olvasásra használják a Twittert, de ez a csoport elenyésző méretű lehet. Azt hiszem, hogy valódi felhasználóként még a legtágabb értelemben is azokra tekinthetünk, akik kéthetente azért twittereznek kicsit – legalábbis az elérés szempontjából biztosan. Az országon belüli területi eloszlási arányok jól láthatók a Yamm! térképén: a júzerek zöme budapesti, a település méretének csökkenésével radikálisan esik a Twitteren elérhető helyi felhasználók száma is.

A Twitter (is) “a kis számok törvénye” alapján működik

  • Magyarországon sok olyanra nem jó, amire az USA-ban egyébként működik
  • egy nagyvárosban sok olyanra nem jó, amire a teljes ország esetében egyébként működik
  • egy kisvárosban sok olyanra nem jó, amire egy nagyobb településen egyébként működik

Hogy ez miért fontos? Mert nagyon sokan vannak, néha szakemberek, sokszor pedig “szakemberek”, akik figyelmen kívül hagyják a léptékeket. Hasonló gyakorisággal történik csalódás is. A témába vágó rész az utolsó, legkisebb kör. Hiába mértek (nemzetközileg) 19 százalékos átkattintási arányt, hiába akad majd pár követő az ország másik végéből és hiába jó sok dologra a Twitter, annyira kevés – általában 10-25 – a potenciálisan elérhető helyi, releváns, aktív felhasználó – ez lenne a “kis számok törvénye” -, hogy a Twitter egy kis- vagy középváros átlagos civil szervezete számára inkább állehetőség, mintsem valódi, hatékony kommunikációs eszköz. Sem tömegek elérésére, sem forgalom terelésére, sem értelmezhető mennyiségű interakció teremtésére nem jó.

A konferencián én azt a tanácsot adtam, hogy ha az adott civil szervezet egyik tagja amúgy is aktív twitterező, akkor persze, legyen, működtessenek ők is egy szervezeti csatornát. Ha nem, akkor viszont ne kezdjenek bele, a sok esetben amúgy is szűkös időt és kevés energiát fordítsák inkább hasznosabb eszközökre, például a Facebookra.