archívum téma szerint: “amazon”
A közoktatásban a szülők által kifizetendő ár, a felsőoktatásban pedig az eredeti-fénymásolt törésvonal jelenti a problémát, már ami a tankönyveket illeti. Az USA-ban a Barnes & Noble kezdeményezése után az Amazon is beszállt az e-tankönyvek kölcsönzésének bizniszébe. A Kindle-re kölcsönzés rengeteg előnnyel rendelkezik, nézzük a fontosabbakat:
- a nyomtatott verzió megvásárlásához képest 60-80 százalékos megtakarítás érhető el,
- például azáltal, hogy a könyveket még e-formában sem kell megvenni, csak igény szerint 30-360 napra kikölcsönözni – tehát akár egyetlen vizsgaidőszakra;
- a könyvek az amazonos e-könyvolvasó mellett asztali gépen és mobilon is elérhetők;
- a kölcsön print tankönyvvel ellentétben az e-könyvbe teljes nyugodtsággal lehet jegyzetelni,
- a jegyzetek pedig a kölcsönzési idő után is megmaradnak, örökre.
Ilyenkor persze mindig az merül fel elsőként az emberben, hogy jó, de ez az USA, mikor lesz ilyesmi itthon. Merthogy lenni biztosan lesz, tényleg csak idő kérdése. És az idő lerövidítésére S4ndortól olvastam eddig a legjobb ötletet. Ő az új közoktatási törvényben kötelezné a tankönyvkiadókat, hogy mostantól megjelenő kiadványaikat e-könyv formátumban is elérhetővé tegyék. Ezután persze még mindig rengeteg megoldandó dolog lenne, de az biztos, hogy már jó úton lennénk.
Az Amazon a Kindle 3 wifis és 3G-s verziója mellé egy harmadikat jelentett be most: a wifis, reklámos verziót. A május 3-án megjelenő újdonság a reklám nélküli e-könyvolvasónál 25 dollárral olcsóbb, így 114 dollárért (kb. 21 ezer forint) lehet majd hozzájutni, egyelőre csak az USA-ban.
Az olvasási élménybe teljesen nyilvánvalóan nem akartak belekontárkodni, elég idétlenül nézne ki kedvenc könyvünk e-lapjainak alján bármiféle reklám. Az AdMash rendszerrel kiszolgált hirdetések egyrészt a dokumentumainkat mutató kezdőképernyő alján jelennek meg (ez hasonlít jobban a hagyományos banneres megoldásra), másrészt pedig kijelzővédőként, az eddig alkalmazott irodalmi képek helyett. Az Amazon ígérete szerint harmadik fél hirdetései mellett a reklámos Kindle tulajdonosai exkluzív amazonos ajánlatokat/kedvezményeket is kapnak majd.
A félreértéseket megelőzvén: a jelenleg piacon lévő Kindle olvasókra nem kerül reklám. Bár ez nekünk jó (és így fair), egyúttal azt is jelenti, hogy a hirdetők egy jelenleg üres piacra érkeznek, idő kell, mire értékelhető mennyiségű reklámos Kindle lesz a felhasználóknál. Ahhoz pedig sok tapasztalat kell majd, hogy kiderüljön, miként is használható optimálisan ez a hirdetési forma, amelyik inkább hasonlítható a nyomtatotthoz, mint a webeshez.
Vitatható, hogy megér-e 4-5 ezer forintos könnyítést az, hogy újabb eszközünkre engedjünk be reklámot. Ha most vennék Kindle-t, nem biztos, hogy élnék ezzel a lehetőséggel. (Bár látom és elhiszem, hogy az Amazon tényleg csak legalább olyan igényes hirdetéseket enged be a rendszerbe, mint amilyen jók az irodalmi képernyővédők.) Viszont valószínűleg sokaknak jó hír, hogy az új Kindle újabb löketet ad az árversenynek, amelyben egyébként most ott tartunk, hogy három-négy komolyabb nyomtatott könyv árából már minőségi, profi e-könyvolvasót lehet venni itthon is.
Kb. 2008 óta mindig elhangzik, hogy az aktuális év lesz az e-könyvek éve, amikor majd margarin helyett is e-könyvet teszünk a kosárba. Azt hiszem, így novemberben kijelenthetjük: még az idei év sem ilyen. A karácsonyi szezon azonban már igen gyanús, valami nagyon készül. Nem állítom, hogy most hirtelen bekövetkezik a margarinos esemény, de valami beindulni látszik, még itthon is.
Világszerte a lélektani határon áll az e-könyvolvasók ára. Gondolok itt például az egyik legkomolyabb gépre: az Amazon Kindle 139 dollárba kerül, ami ráadásul Magyarországon is 160 dollárra (kb. 32 ezer forintra) jön ki, mivel az Amazon magára vállalja a járulékos költségek jelentős részét (vám + ÁFA). Ez az összeg pedig már sokakat komolyan elgondolkodtat. (Nem reprezentatív, de az elmúlt napokban Twitteren is elszaporodtak a Kindle-vásárlást jelző magyar twittek, illetve a Google Trends nemzetközi vonala is egyértelmű irányba mozog.)
Szerintem olvasáshoz praktikusabb a könyvolvasó, de a célra a táblagépeket preferálóknak jó hír, hogy a 150-220 ezres iPad és a Galaxy Tab után feltűnt egy sokkal barátságos árcédulával ellátott minőségi újdonság, az Archos 70, amely modellszáma egyúttal a hazai árplafonjára is utal (persze ezresekben). Keresem a trükköt az androidos masinában, de sem a specifikációban, sem a videótesztben nem nagyon találom, így elég jó vásárnak tűnik. (Vonatkozó színvonalas szoftverből sincs hiány Androidon, elérhető a Kindle, az Aldiko, az FBReader, a Kobo, a Nook, stb.)
A bestseller listákat 1935 óta publikáló New York Times bejelentette, hogy jövő év elejétől immár az e-könyveket is rangsorolja, csakúgy, mint a Los Angeles Times vagy a USA Today. Mindezt azért teszik, mert több nagy kiadó is jelezte: eladásaik több mint 10 százalékát már e-könyvek teszik ki. Az NYT közleményében szereplő adat szerint a tavalyi év első kilenc hónapjában mért 105.6 millió után az idei év hasonló időszakában már 304.6 millió dollárt költöttek e-könyvekre az amerikaiak.
Itthon a Galaktika magazin két novellával már be is indította e-könyvesboltját, de az SFportal is nagyon készül egy napokon belül várható nyitásra. Bár nem e-boltos hírmorzsa, de magyar vonatkozású: úgy hallottam, hogy az egyik hazai webes-könyves fellegvár, a Moly környékén is várhatók e-könyvekkel kapcsolatos apróságok.
Két érdekes adatot is olvastam mostanában az Amazon háza tájáról, melyek sajátos módon függnek össze. Az egyik szerint az Amazonnál az elmúlt 3 hónapban 100 eladott keményfedeles papírkönyvre már 143 e-könyves eladás jutott. Ami az elektronikus könyveknek igazán hiányzik, az ezzel együtt is az áttörés. Hosszú ideje olvashatunk megannyi eszközön, de az e-könyvek világviszonylatban szerény eladásaiból jól látszik, hogy sem a kiadók, sem az olvasók nem ebben gondolkoznak még.
Talán az iPad beindítja a bizniszt – sokan legalábbis az Apple táblagépétől remélik az e-olvasás népszerűsítését. Mindezt többek közt arra alapozzák, hogy az első napon 250 ezer, az első hónapban pedig 1.5 milliónyi e-könyvet töltöttek le az iPad-júzerek az iBookstore-ból.
Szintén javíthatja az e-könyvek esélyeit az, hogy az okostelefonok terjedésével szaporodnak a mobilos e-könyvolvasó alkalmazások használói is. Én magam eddig 2 könyvet olvastam el mobilon, és hát nem volt a legnagyobb élmény. De egy 4-4.3 colos kijelzőjű telefon már valóban és érezhetően nincs is annyira messze az 5 colos e-könyvolvasóktól, ez pedig az elektronikus olvasásnak, azon belül pedig a mobilosnak kedvez.
A másik érdekesség szintén a mobilokkal kapcsolatos, de nem az olvasásról, hanem a vásárlásról szól. Az Amazont megálmodó és vezető Jef Bezos biztosan örül neki: vásárlóik éves szinten már 1 milliárd dollár értékben rendelnek tőlük mobilról. Jelenleg az iOS-en, az Androidon és a BlackBerry oprendszeren alapuló készülékeket jelentik, azaz nagyon nagy részben telefonokat, kisebb részben pedig az iPadet és az iPod touch médialejátszót. A tartalomfogyasztás mellett tehát szépen lassan a kereskedelmi értelemben vett fogyasztás eszközévé is válik a mobilunk. Ebben az esetben nem a hagyományos m-payment formájában, hanem a vásárlás egész folyamata – a nézelődéstől a fizetésig – megjelenik egyetlen programon belül.
Itthon – tudtommal – két majdnem hasonló mobilos app létezik, de vásárlásra egyik sem jó, csak árak összehasonlítására. Az egyik az Olcsóbbat, a másik pedig az Árukereső. Kíváncsi vagyok, a hazai piac szereplői közül ki fog kijönni elsőként mobilshoppal. A most fennálló helyzetből kiindulva az Extreme Digitalra tippelnék, de ez persze inkább csak amolyan vakon lövöldözés, mintsem megalapozott jóslat.
Az első, igen kézenfekvő válasz: azé, aki megveszi. De újra és újra vannak olyan esetek, amik rávilágítanak, hogy ez nem feltétlen így van.
Itt van például ez az Amazon-ügy, amelynek életemben először adtam “botrány” szóval kezdődő hírcímet, mert valahol tényleg annak érzem az esetet. Az át nem kattintók kedvéért röviden: az Amazon az összes Kindle-ről távolról törölte George Orwell 1984-ét és az Állatfarmot, amelyeket a MobilReference adott ki. (Hiába, a Nagy Testvér és az Amazon keze mindenhová elér.) Mindezt azért, mert a MobileReference-nek nem is volt joga a művek kiadásához.
Bár a pénzt visszatérítették a vásárlóknak, a könyv mégis eltűnt a virtuális könyvespolcról, ami a nem virtuálissal eléggé fura lenne. Meglepődnék, ha az éj leple alatt az Alexandra munkatársai – jogi problémákra hivatkozva – leemelnének egy-két könyvet a polcomról.
A történés jól példázza, hogy a digitális világban megvásárolni valamit nem egyenlő azzal, mintha a megszokott módon tulajdonolnánk az adott terméket. Amíg a szoftvergyártók és -forgalmazók saját maguknak kiskapukat hagynak, addig nem a miénk az eszközön tárolt tartalom – vagy legalábbis nem rendelkezünk felette teljes uralommal. Kicsit olyan ez, mintha mindent csak bérelnénk, de akkor meg miért fizetünk érte vételárat.
Másrészt örülhetünk is, hiszen jól látszik, hogy a digitális világban – ebből a szempontból – hatásosabban lehet a jogokat érvényesíteni. Nem csak az el nem adott könyveket lehet bezúzni, hanem a már eladottakat is vissza lehet vonni. Itt hívnám fel a figyelmet a cloud computingban rejlő visszaélési és adatvesztési lehetőségekre is.