Két olyan dolgot csináltam meg az imént, ami korábban sosem mentek. Néhány havonta megpróbálkozok velük, meglepődtem, hogy most sikerültek.
Egyrészt elindítottam a 30 napos Amazon Prime próbatagságomat. A gyakorlatban ennek sajnos összesen annyi értelme van, hogy megtörtént, illetve ott díszeleg a felhasználói fiókom bal felső sarkában a Prime logo.
A prájmság elvileg azzal jár, hogy évi 79 dollár ellenében korlátlanul válogathatok a Prime rendszerbe bekerült filmek és tévésorozatok közül, valamint havonta egy könyvet leszedhetek a Kindle-re. (A könyvet bármeddig olvashatom, egy hónap múlva sem jár le, csak akkor már egy újabbat is letölthetek.) De a területi korlátozások java továbbra is érvényben van, hiszen a szolgáltatás keretében ingyen nézhető filmek közül többre is ráböktem, de mindre azt írta, hogy csak az USA területén nézhetném meg őket. A könyveknél is hasonló a helyzet, a három-négy kipróbál közül egyiknél sem látom az ingyenes letöltési lehetőséget.
A másik érdekesség az, hogy elkezdtem használni a korábbi tapasztalataim szerint itthonról szintén nem működő Amazon Cloud Playert. Egyelőre csak a saját zenék feltöltésére és mindenféle eszközökön hallgatására van mód, a vásárlás a fent említett területi korlátozás miatt nem működik, még a nulla dollárba kerülő zenéknél sem.
Gyakorlati haszna tehát egyelőre nagyon kevés van ezeknek a dolgoknak, viszont nyilvánvalóan nem véletlen sikerült most egyáltalán a regisztrációig eljutnom a fenti szolgáltatásokban. Úgy tűnik, a Kindle Fire nemzetközi rendelhetősége és az Amazon Appstore kinyitása is jóval túlmutat önmagán, azt jelzi, hogy az Amazon talán még idén szélesebbre tárja a kapuit a digitális tartalmak (könyvek, zenék és filmek) terén.
Talán az itthon megszokott kereskedői magatartás az oka annak, de újra és újra rá tudok csodálkozni az Amazon hozzáállására ügyfélkapcsolatok terén. Nem is rácsodálkozok, hanem inkább úgy fogalmaznék: újra és újra örülni tudok neki, hogy ilyen is van.
Ma éjszaka például az történt, hogy kinéztem magamnak egy könyvet, de mivel a következő két hétben várhatóan nem túl sok időm lesz elolvasni (meg egyébként is van némi restanciám ilyen téren), nem vásároltam meg rögtön, csak kívánságlistára (men)tettem.
A könyv adatalapján 15,23 dolláros ár szerepel, de amikor a kívánságlistázást visszaigazoló képernyőt megkaptam, ott 9,99 dollárt láttam. Ráchateltem az Amazonra egy képernyőképpel, hogy hát itt ez a helyzet, és akkor most melyik ár is a mérvadó. A poszt első mondatából talán kitalálható: nem az volt a válasz, hogy “bocs, az véletlenül úgy maradt”. Pár perc múlva ott figyelt a Kindle-n a könyv, a leveleim közt pedig a megrendelést visszaigazoló e-mail, melyben bár árként 15.23 dollár szerepel, mivel azonban valóban láthattam egy felületen 9.99 dollárt is, ezért gyors adtak rá nekem 5.24 dollár kedvezményt.
Szóval van ez az itthon sokaknak ismeretlen webshopos érzés – úgy hívják, hogy Amazon.
A közoktatásban a szülők által kifizetendő ár, a felsőoktatásban pedig az eredeti-fénymásolt törésvonal jelenti a problémát, már ami a tankönyveket illeti. Az USA-ban a Barnes & Noble kezdeményezése után az Amazon is beszállt az e-tankönyvek kölcsönzésének bizniszébe. A Kindle-re kölcsönzés rengeteg előnnyel rendelkezik, nézzük a fontosabbakat:
a nyomtatott verzió megvásárlásához képest 60-80 százalékos megtakarítás érhető el,
például azáltal, hogy a könyveket még e-formában sem kell megvenni, csak igény szerint 30-360 napra kikölcsönözni – tehát akár egyetlen vizsgaidőszakra;
a könyvek az amazonos e-könyvolvasó mellett asztali gépen és mobilon is elérhetők;
a kölcsön print tankönyvvel ellentétben az e-könyvbe teljes nyugodtsággal lehet jegyzetelni,
a jegyzetek pedig a kölcsönzési idő után is megmaradnak, örökre.
Ilyenkor persze mindig az merül fel elsőként az emberben, hogy jó, de ez az USA, mikor lesz ilyesmi itthon. Merthogy lenni biztosan lesz, tényleg csak idő kérdése. És az idő lerövidítésére S4ndortól olvastam eddig a legjobb ötletet. Ő az új közoktatási törvényben kötelezné a tankönyvkiadókat, hogy mostantól megjelenő kiadványaikat e-könyv formátumban is elérhetővé tegyék. Ezután persze még mindig rengeteg megoldandó dolog lenne, de az biztos, hogy már jó úton lennénk.
Az Amazon a Kindle 3 wifis és 3G-s verziója mellé egy harmadikat jelentett be most: a wifis, reklámos verziót. A május 3-án megjelenő újdonság a reklám nélküli e-könyvolvasónál 25 dollárral olcsóbb, így 114 dollárért (kb. 21 ezer forint) lehet majd hozzájutni, egyelőre csak az USA-ban.
Az olvasási élménybe teljesen nyilvánvalóan nem akartak belekontárkodni, elég idétlenül nézne ki kedvenc könyvünk e-lapjainak alján bármiféle reklám. Az AdMash rendszerrel kiszolgált hirdetések egyrészt a dokumentumainkat mutató kezdőképernyő alján jelennek meg (ez hasonlít jobban a hagyományos banneres megoldásra), másrészt pedig kijelzővédőként, az eddig alkalmazott irodalmi képek helyett. Az Amazon ígérete szerint harmadik fél hirdetései mellett a reklámos Kindle tulajdonosai exkluzív amazonos ajánlatokat/kedvezményeket is kapnak majd.
A félreértéseket megelőzvén: a jelenleg piacon lévő Kindle olvasókra nem kerül reklám. Bár ez nekünk jó (és így fair), egyúttal azt is jelenti, hogy a hirdetők egy jelenleg üres piacra érkeznek, idő kell, mire értékelhető mennyiségű reklámos Kindle lesz a felhasználóknál. Ahhoz pedig sok tapasztalat kell majd, hogy kiderüljön, miként is használható optimálisan ez a hirdetési forma, amelyik inkább hasonlítható a nyomtatotthoz, mint a webeshez.
Vitatható, hogy megér-e 4-5 ezer forintos könnyítést az, hogy újabb eszközünkre engedjünk be reklámot. Ha most vennék Kindle-t, nem biztos, hogy élnék ezzel a lehetőséggel. (Bár látom és elhiszem, hogy az Amazon tényleg csak legalább olyan igényes hirdetéseket enged be a rendszerbe, mint amilyen jók az irodalmi képernyővédők.) Viszont valószínűleg sokaknak jó hír, hogy az új Kindle újabb löketet ad az árversenynek, amelyben egyébként most ott tartunk, hogy három-négy komolyabb nyomtatott könyv árából már minőségi, profi e-könyvolvasót lehet venni itthon is.
Kb. 2008 óta mindig elhangzik, hogy az aktuális év lesz az e-könyvek éve, amikor majd margarin helyett is e-könyvet teszünk a kosárba. Azt hiszem, így novemberben kijelenthetjük: még az idei év sem ilyen. A karácsonyi szezon azonban már igen gyanús, valami nagyon készül. Nem állítom, hogy most hirtelen bekövetkezik a margarinos esemény, de valami beindulni látszik, még itthon is.
Világszerte a lélektani határon áll az e-könyvolvasók ára. Gondolok itt például az egyik legkomolyabb gépre: az Amazon Kindle 139 dollárba kerül, ami ráadásul Magyarországon is 160 dollárra (kb. 32 ezer forintra) jön ki, mivel az Amazon magára vállalja a járulékos költségek jelentős részét (vám + ÁFA). Ez az összeg pedig már sokakat komolyan elgondolkodtat. (Nem reprezentatív, de az elmúlt napokban Twitteren is elszaporodtak a Kindle-vásárlást jelző magyar twittek, illetve a Google Trends nemzetközi vonala is egyértelmű irányba mozog.)
Szerintem olvasáshoz praktikusabb a könyvolvasó, de a célra a táblagépeket preferálóknak jó hír, hogy a 150-220 ezres iPad és a Galaxy Tab után feltűnt egy sokkal barátságos árcédulával ellátott minőségi újdonság, az Archos 70, amely modellszáma egyúttal a hazai árplafonjára is utal (persze ezresekben). Keresem a trükköt az androidos masinában, de sem a specifikációban, sem a videótesztben nem nagyon találom, így elég jó vásárnak tűnik. (Vonatkozó színvonalas szoftverből sincs hiány Androidon, elérhető a Kindle, az Aldiko, az FBReader, a Kobo, a Nook, stb.)
A bestseller listákat 1935 óta publikáló New York Times bejelentette, hogy jövő év elejétől immár az e-könyveket is rangsorolja, csakúgy, mint a Los Angeles Times vagy a USA Today. Mindezt azért teszik, mert több nagy kiadó is jelezte: eladásaik több mint 10 százalékát már e-könyvek teszik ki. Az NYT közleményében szereplő adat szerint a tavalyi év első kilenc hónapjában mért 105.6 millió után az idei év hasonló időszakában már 304.6 millió dollárt költöttek e-könyvekre az amerikaiak.
Itthon a Galaktika magazin két novellával már be is indította e-könyvesboltját, de az SFportal is nagyon készül egy napokon belül várható nyitásra. Bár nem e-boltos hírmorzsa, de magyar vonatkozású: úgy hallottam, hogy az egyik hazai webes-könyves fellegvár, a Moly környékén is várhatók e-könyvekkel kapcsolatos apróságok.
A közoktatásban a szülők által kifizetendő ár, a felsőoktatásban pedig az eredeti-fénymásolt törésvonal jelenti a problémát, már ami a tankönyveket illeti. Az USA-ban a 
Kb. 2008 óta mindig elhangzik, hogy az aktuális év lesz az e-könyvek éve, amikor majd margarin helyett is e-könyvet teszünk a kosárba. Azt hiszem, így novemberben kijelenthetjük: még az idei év sem ilyen. A karácsonyi szezon azonban már igen gyanús, valami nagyon készül. Nem állítom, hogy most hirtelen bekövetkezik a margarinos esemény, de valami beindulni látszik, még itthon is.