A Békés Megyei Hírlap múlt szombati számában megjelent iWiW-es anyaghoz mondtam én is egy-két gondolatot a magyar közösségi oldal már letűnt, de szerintem tagadhatatlan fényéről. Ennek kapcsán jutott eszembe, hogy van egy dolog, ami minden vicceskedés nélkül hiányozni fog, miután leállítják az iWiW-et.
A családtagjai és legszűkebb baráti köre tagjainak születés- és névnapjait fejből tudja az ember. A többi fontos ember születésnapjára emlékeztet a Facebook. Nem úgy a névnapjára, amit az angolszász kultúrában nem annyira ünnepelnek. És hát mi az általános helyzet olyan nevek esetén, amelyekből kettő-öt névnap is van egy évben? Általában mindegyik vonatkozó ismerős más-más napon ünnepli. De ha csak egy ismerős is van és csak két potenciális névnap, én például időnként elfelejtem, hogy a júniusi névnapot azért jegyeztem meg, mert akkor tartja az illető, vagy onnan jegyeztem meg, hogy múltkor is akkor köszöntöttem rosszkor.
Ilyen esetekben én eddig a névnap mezővel ellátott iWiW-adatlapokat használtam.
Olyat teszek, amilyet emlékeim szerint ezen a blogon még sosem tettem: egy jelenleg kizárólag nyomtatott formában elérhető dolgot ajánlok. De nagy örömmel teszem, hiszen arról van szó, hogy megjelent (első) tanulmányom, a Médiakutató című médiaelméleti folyóirat 2011/2. (nyári) számában. A weben általában 3-4 hónapos csúszással teszik elérhetővé az anyagokat, idővel belinkelem majd. [Közben eltelt az idő, itt a link.] Akit már most érdekel, annak pedig irány az alábbi bevezető, majd egy nagyobb újságárus.
A “lájkolás” (tetszikelés) kifejezés már régen beépült a magyar társadalom szókincsébe, és ahogy egyre természetesebbé válik a közösségi web használata, úgy jelenik meg ezen a színtéren is az ebből a szempontból leginkább választópolgárként meghatározható magánszemélyek és a politikai erők közeledése. Bár az utóbbi szereplők üzeneteinek eljuttatásához a közösségi weben leginkább személyre szabható módon a magánszemélyek hozzájárulása is kell, természetesen a politika szereplői is sokat kell tegyenek azért, hogy a választópolgárok felfigyeljenek rájuk, netán mindennapi online aktivitásuk követőjévé váljanak. Írásomban a magyar politikai erők közösségiweb-használatának témáját járom körül, rámutatva a lehetőségekre és a hazai valóságra is.
A Royal Pingdom összegyűjtötte az 1 milliós napi látogatószám fölötti közösségi szájtokat. A listán természetesen a Facebook az első, de éppen arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire van élet ezen kívül. A listán van egy magyar szereplő is: a napi 1 milliós küszöböt a Google Trends februári adatai alapján éppen átvitte az iWiW, így a 29. helyre csúszott be. A szebb időket is megélt MySpace napi látogatottságát nézve hamarosan beéri/leéri az iWiW-et.
Az oroszok két oldalt is nagyon használnak: a világranglistán 5. Odnoklassniki után rögtön a vKontakte következik, amely kívülről kicsit, belülről pedig nagyon hasonlít a Facebookra. Éppen ezek miatt náluk alig-alig használt a Facebook, a 142 milliós Oroszországban mindössze 4.2 millió tagja (tehát nem napi látogatója) van. Kína is erősít: a legnagyobb ottani Qzone már a harmadik, de kínai még a Renren, a Kaixin001 és a Douban is.
A témát igen felszínesen érintő tegnapi techline-os hír írója elfelejtette megemlíteni az alábbi grafikon jelentését, az olvasók közül pedig így sokan félreértelmezték, szóval kezdjük rögtön ezzel: az alábbi vonalak nem az érintett oldalak forgalmát mutatják, hanem azt, hogy mennyi látogatót képesek terelni más szájtokra. Tehát nem a látogatottságukról van szó. Ezzel együtt fontos az ábra, hiszen a közösségi szájtok egyik – bár egyáltalán nem az egyetlen, sőt – kiaknázható erejét a médiumok és blogok számára éppen az jelenti, hogy mennyi látogatót tudnak becsatornázni róluk. Ilyen téren pedig tavaly december óta már egyértelműen a Facebook a magyar király.
A StatCounter által mért magyar webhelyekre ilyen arányból érkeznek tehát innen vagy onnan a látogatók. Bár jó lenne látni az iWiW saját számait is, de nekem ebből mintha úgy tűnne, hogy nem sült el túl jól az aktivitás növelését is célzó redizájn. A Facebook tündöklésével egyébként az iWiW mellett az arányokat tekintve a Twitter is gyengül, vagy legalábbis nem képes kitörni a kb. 20 ezer aktív felhasználós helyzetéből.
Nem sokkal másabb a helyzet akkor sem, ha a Google Trends adatait nézzük. A tavaly nyári grafikon még csak előrevetítette az előzést, ami azóta nemcsak megtörtént, de már rég meg is haladtuk. A vonalak decemberi vége valószínűleg a nagy karácsonyi/újévi üzengetésnek köszönhető, januárra szerintem helyreáll a (t)rend.
