Az App Store és az Android Market összehasonlítása után jött a kérdés, hogy hol szoktam rátalálni a legjobb iOS alkalmazásokra. Általában napi néhány száz hírt átfutok – szóval első körben leginkább nemzetközi mobilos szájtokról. Aztán Twitteren írta valaki, hogy ő például az AppShoppert használja, én pedig rögtön ki is próbáltam.
A szolgáltatás a webes felülten kívül univerzális (iPhone + iPad) alkalmazással is rendelkezik, és bárhol is használjuk, ugyanazt nyújtja. Alapból népszerűségi sorrendben láthatjuk azokat az alkalmazásokat, melyek ára kedvezően változott: csökkent, akár teljesen le is nullázódott rövidebb-hosszabb időre. Egy-két naponta ránézve sok érdekességet találhatunk jó áron.
A legjobb dolgot azonban regisztráció után kapjuk: az appokat kívánságlistára tehetjük (“Want it”). Az AppShopper pedig beállítástól függően e-mailben vagy a Notification Centerben értesít minket, ha valamelyik kiszemelt alkalmazásunk ára csökken, így sokat spórolhatunk vele. Ráadásul az appshopperes adatlapokon megnézhetjük az ártörténetet is, amelyből kiderül, hogy érdemes-e az aktuálisan csökkentett áron megvásárolni az alkalmazást, vagy várjunk még, mert időnként úgyis ingyenessé is teszik.
A Moquu nevű, magyarok által, itthonról fejlesztett alkalmazásra az Apple is felfigyelt, ezért gondoltam úgy, hogy érdemes vele “példát statuálni”. Az appról a mögötte álló, Carnation Group/Pangalaktik Media kreatív fejlesztőjével, @szajmon-nal beszélgettem. (Aki múlt szerdán a mobilos kurzuson adott elő, most szerdán pedig a HWSW App!2011 konferenciáján prezentál az alkalmazásokról.) A tanulságok előtt megosztom az első alkotásomat, talán így a legegyszerűbb illusztrálni a lényeget, ilyeneket lehet csinálni az alkalmazással.
Ötlet + 1300 munkaóra
Minden app egy jó ötlettel indul, amit a Moquu esetében az animgifek jelentettek. A jó ötletekhez pedig egy megfelelő ember kell, aki ugye “csak” kreatívkodik, de ahogy Doransky is többször elmondta a mobilos kurzuson tartott apptervezős előadásában: a kreatív elme az a rész, amelyik itthon talán legtöbbször hiányzik a végén összeálló egészből.
Az alkalmazás első, iPades verziójának elkészítéséhez nagyjából 2 hónap kellett, mindent összevetve kb. 4 ember munkája. (Igazából 5, de nem mindenki vett benne részt végig, ezért két félembert egy egésznek számoltunk.) Ismeretekre lebontva a folyamatot végigkreatívkodó ötletemberen túl iOS fejlesztő, grafikus/UI tervező/sitebuilder, backend fejlesztő és projekt manager kellett hozzá, meg persze sok tesztelés.
A megjelenés óta is van dolog, az iOS fejlesztő szinte teljes időben foglalkozik a hibajavításokkal, új funckiókkal és készüléktámogatás javításával. (Ez utóbbi nem egy hülyeség, ennek köszönhető ugyanis, hogy az app jelenleg egészen az iPhone 3G-ig visszamenőleg mindennel kompatibilis.) És persze nagyobb falatoknál beszállnak ideig-óráig a fentebb sorolt emberek is.
Magyarországról
Kérdeztem @szajmon-t arról is, hogy mennyiben más itthonról belevágni egy ilyen, nemzetközi színtérre szánt appba, mint mondjuk az USA-ból. Azt mondta, hogy valószínűleg a Szilícium-völgyben könnyebb barátokat szerezni, de a fejlesztésben ez nem hátráltatta őket, inkább a marketingben volt jobban érezhető, de áthidalható a probléma.
Illetve olyan gyakorlati vonatkozása is volt, hogy itthonról nehezebb volt beszerezni az első iPad 2-t, mivel itt később kezdték árulni. Kaptak egy USA-ból származót kölcsönbe, ezen tudták tesztelni az első verziót. (Amit ők rendeltek, az nagyon sokat késett, jóval a magyarországi megjelenés után érkezett csak meg.) Az ilyesmi persze csak egy évente 1-2 hónapban jelenthet gondot.
Helyzetjelentés
A májusi iPades és a júniusi iPhone-os megjelenés óta 100-nál is több országból összesen 75 ezer letöltést sikerült összehoznia a Moquu-nak. A motor beindításában nagy szerepet játszott az is, hogy az Apple beválogatta az appot az App Store újdonságajánlójába, illetve kirakta a 2+ milliós facebookos oldalra is. Eddig 3500-4000 Moquu-t töltöttek fel – nem szükségszerűen mindet, amit csináltak -, legtöbb kontent grimaszokból és vicceskedő önfotózásból, valamint “pózolj akármivel” jellegű képekből születik, de persze vannak bőven gyerekek és háziállatok is.
A legújabb fejlesztés az egy képen többszöri énjelenlétet biztosító MultiMe, hamarosan pedig animgif-export érkezik, illetve némi androidos meglepetés is tervben van.
Kipróbáltam a magyar App Store-ban egy napja megjelent, hangalapú szövegbevitelre jó (tényleg jó) Dragon Dictation alkalmazást, amely néhány órán belül elfoglalta a hazai ingyenes letöltési toplista első helyét. A listán második Dragon Search hangalapú kereső, mindkettő megelőzi a Gmail appot.
Az iPhone 4S-ben bevezetett Siri intelligenciájáról szó sincs, egy “egyszerű”, hangalapú szövegbeviteli megoldást alkalmazott magyar nyelvre a Nuance: diktálunk, az app pedig szöveggé alakítja a hangzó szót. A szöveget kimásolhatjuk, vagy rögtön elküldhetjük sms, e-mail, netán facebookos/twitteres állapotfrissítés formájában.
A Dragon Dictation érdekessége abban rejlik, hogy “it just works”, ez valóban működik magyarul. Az orvosi szakszövegre mondjuk rácsodálkozott, de ezt csak extrém pályaként próbáltam ki, a mindennapos kifejezéseket 90+ százalékos pontossággal viszi. Az “álljunk össze, mint két kicsi lego” például már nagyon megy neki – igaz, vessző nélkül. Az írásjelek közül a vesszőt nekem ugyanis egyelőre nem szeretné megérteni, a pontot viszont igen, csak mondanom kell, hogy “pont”. A hangfelismerős rendszer tanítható, szóval később lehet, hogy egymáshoz szokunk. Magamon kívül szoktatható még ismerőseimhez is: az elején megkérdezi, de később is változtatható, hogy feltöltheti-e a szerverre a kontaktlistámban lévő neveket, hogy azokat is felismerje.
Abban, hogy mobil egyre inkább személyes társunkká válik, nagy szerepe van annak, hogy diszkrét: a szöveges üzeneteket azért (is) szeretjük, mert azokkal környezetünk zavarása (vagy éppen figyelmének felkeltése) nélkül kommunikálhatunk másokkal. Az ilyen, hangalapú appok használata tehát sok helyzetben a privát szféránk szükségszerű megnyitásával jár – de miután mára százmilliók nyitogatják így életüket a Facebookon, szerintem ez nem igazán lesz akadály a terjedésük előtt.
Az Android legnagyobb gondja véleményem szerint az alkalmazásokkal kapcsolatos viszonylagos laissez-faire politika. Tegyük hozzá gyorsan, hogy a kártékonykodáshoz általában egy kártékony (nem tudatos) felhasználó is kell, aki kellően nem körültekintő ahhoz, hogy minden marhaságot kipróbáljon, akár csak a Marketről. Írok néhány tanácsot, melyekkel a veszélyek legtöbbike kiszűrhető.
Az Android Market nem biztosított hely. Az Apple előzetes ellenőrzésen alapuló hozzáállásával ellentétben a Google gyakorlatilag mindent felenged, maximum törölget néha-néha. Nem árt, ha ezt észben tartva töltögetsz. Ebből a szempontból sokkal, de sokkal jobb androidos alkalmazásbolt az Amazon Appstore, de ez még mindig csak az USA felhasználóinak elérhető.
Telepítés előtt majdhogynem kötelező megnézni a számban/csillagban mért értékelést, illetve a felhasználók szöveges véleményét. A Market webes felületén egy ideje már egész pontosan lebontva látszik, hogy hányan adtak 1-2-3-4-5 csillagot egy alkalmazásra, de az átlag a mobilos kliensben is látható. Az értékelések átlaga mellett nem árt megnézni a számukat is (mobilos kliensben ott van a letöltésszám mellett), hiszen néhány baráti pontozásból még könnyű összehozni egy jónak tűnő értékelést.
Nézz utána a fejlesztőknek! Ha például a Gameloft név szerepel egy játék mellett, biztosan nem átverésről van szó. (Sőt, de ez más téma.) Természetesen most nem fogom felsorolni az összes megbízható fejlesztőt. Ha nem ismerős az app adatlapján lévő név, akkor érdemes elnavigálni a Marketen a fejlesztői információkig (Developer Info), innen pedig átkattintani az oldalukra. Ha nincs ilyen, az már elég nagy gáz, ha pedig van, akkor onnan sok dolog leszűrhető. Mennyire komoly a szájt? Vannak-e más, esetleg már népszerű alkalmazásaik? Az oldalon valószínűleg van facebookos widget: mennyi rajongójuk van? Ezek mind árulkodó információk egy fejlesztő elismertségével, hitelességével kapcsolatban.
A fejlesztő oldalán való böngészgetés mellett, vagy akár helyett, érdemes rákeresni az alkalmazás nevére. Ha sok neves oldal ajánlja, akkor valószínűleg nem rossz szándékkal írt szoftverről van szó.
Aki nem eléggé bízik magában, az akkor teszi a legjobbat, ha a beállítások alkalmazásos részében kiveszi az első pipát, ezzel meggátolva azt, hogy a Marketen lévő appokon kívül bármi mást véletlen telepítsen. Veszély még így is van, de azért kevesebb.
Az IDC fejlesztőket kérdezgetett arról, hogy szerintük mi befolyásolja leginkább a mobil platform jövőjét, növekedését. Nem túl meglepő, hogy az első két helyen felhővel így-úgy kapcsolatos dolog van, a fizikai közelségen alapuló NFC csak ezután következik.
Érdekesség, hogy a hetesfogatba az Amazon (egyelőre csak pletykált) androidos táblagépe is felkerült, de még a HP TouchPad is ott van, miközben a Microsoft sem szoftver, sem szolgáltatás formájában nem szerepel rajta. (Kivéve persze az androidos szabadalmakat, ehh.) Az eredmények más részében már feltűnik Redmond, de nem túl jó pozícióban: a platformok fejlesztői prioritásának sorrendje iPhone (91%), iPad (88%), androidos mobil (87%), androidos tábla (85%), HTML5-ös mobil web (66%); a Windows Phone a maga 30%-ával csak a futottak még kategóriába került bele, habár jelenlegi helyzete fényében ez szerintem így is durván magasnak számít.
Az App Store és az Android Market összehasonlítása után jött a kérdés, hogy hol szoktam rátalálni a legjobb iOS alkalmazásokra. Általában napi néhány száz hírt átfutok – szóval első körben leginkább nemzetközi mobilos szájtokról. Aztán Twitteren írta valaki, hogy ő például az AppShoppert használja, én pedig rögtön ki is próbáltam.
Telepítés előtt majdhogynem 