Én magam kedvelem, és nagyon ritkán be is izzítom az Ubuntut, de valószínűleg messze vagyok a linuxos felhasználó fogalmától. Ami miatt írok róla, az a Pingdom korábbi cikke, néhány “megtérős” sztori elolvasása, illetve a pénteki szegedi konferencia.
A Linux rendszerek felhasználói már év(tizedek) óta sehogy nem érik el a kritikus tömeget. Szerveren oké, mobilon az Android egyre okébb, de PC-n egyszerűen nem megy. Az alábbi grafikonon a Linux elmúlt 2 év során mért részesedése látható a StatCounter 3 millió oldal látogatóiról gyűjtött adatai alapján.
A zöld csík vonaglásából kiolvasható jelenséget sehogy nem tudom az “áttörés” kifejezéssel illetni. Nem az 1 százalék alatti léttel van a legnagyobb gond, hanem a trenddel, ami semerre sem mutat, de főleg nem előre. Hiába kedvelem én is például az Ubuntut (ami egyelőre inkább a többi Linux-disztribúció elől nyúl le felhasználókat, nem pedig a Windows-táborból), az átlagfelhasználó számára egyelőre ez is a #minekvan kategóriájába tartozik – ha egyáltalán ismerik.
Az egyébként szép-jó-okos Google Chrome legnagyobb hiányossága (amiért mondjuk én sem ezt használom fő böngészőként) az, hogy nem kaphatjuk meg hozzá azt az sok száz hasznos kiterjesztést, melyek léte a Firefox egyik nagy előnye.
A WebWorkerDaily hívta fel rá a figyelmemet, hogy a Gears-en és a Chrome-on dolgozó egyik fejlesztő blogjában világossá tette: a helyzet hamarosan változni fog. A fejlesztői dokumentációban három fő okkal indokolják a kiterjesztések szükségességét, melyek közül a legfontosabb kétségkívül az, hogy vannak olyan felhasználók, akik gyakorlatilag már függővé váltak néhány (firefoxos) bővítménytől, legalábbis nehezen tudnának meglenni nélküle.
Nemrég került könyvjelzőkezelő a Chrome-ba, ami szintén hasznos, de az igazi áttörést valószínűleg a kiterjesztések beépíthetősége hozza majd el.
Vajon melyik lesz az első jelentősebb Chrome-kiterjesztés?
Viszonylag sok céggel előfordul, hogy pénzért hirdet, így önmagában nem is lenne benne most sem semmi meglepő. A Google-től viszont igenis furcsa.
Korábban már írtam róla, hogy nem csak a keresőben szponzorált linkként, hanem a YouTube-on is megjelentek a Chrome-reklámok, majd a WebTrenden kese ezt további, például orkutos hirdetések bemutatásával egészítette ki. Egy dolog biztosan közös volt mindkettőnk posztjának hirdetéseiben: a Google eddig ingyen, a saját felületein reklámozott. Van is neki hol, bőven.
A Mashable viszont Chrome-reklámot talált a LinkedIn-en, ráadásul az is hamar kiderült, hogy fizetős kampányról van szó. Csak azt nem tudom, hogy vajon hány olyan LinkedIn-felhasználó lehet, aki (1) nem tud a Chrome-ról, ráadásul (2) nem használja a Google keresőjét vagy valamelyik más szolgáltatását, ahol ingyen az orra alá dugható lenne a reklám.
Ám nem is feltétlen a LinkedIn néhány Google-tudatlan felhasználójáról van szó. A cég ugyanis komolyan gondolja a stratégiaváltást: a Wall Street Journal október eleji cikke szerint egyre több outdoor megoldással is feltűnnek.
Szerintetek milyen felületen hirdet majd először a Google Magyarországon? Az iWiW-en vagy a Barátok Közt dupla epizódja közti szünetben?
A GOSblog néhány chromiumos fejlesztésre alapozva azt jósolja, hogy fejlődés várható a Google Chrome jelenleg tulajdonképpen nem is létező könyvjelzőkezelésében.
A fejlődés egyrészt tehát az, hogy egyáltalán lesz egy könyvjelzők kezelésére szolgáló felület (a más böngészőkben megszokott funckiókkal), másrészt pedig az, hogy lehet majd Google Könyvjelzőkből is importálni.
A CTNET Webware bevallottan nem túl tudományos, viszont mégis említésre méltó módon hasonlított össze négy böngészőt: az Internet Explorert (IE), a Safarit, a Firefoxot és a Chrome-ot.
A leggyorsabb a Google Chrome lett (amely egyébként már harmadik bétáját éli). Utána a Firefox, a Safari, majd az IE következik.
A biztonság terén a Firefox lett az első, majd a Chrome, a Safari, és végül a legkevésbé biztonságos, az IE.
A kusztomizáció tekintetében a Webware a testreszabhatóságot igencsak nélkülöző, abszolút egyszerűségre hajtó Chrome-ot hozta ki utolsó helyen. Az IE harmadik lett, a Safari második, az első pedig ebben a tetkintetben is a Firefox lett.
A “killer feature”, azaz a legmegnyerőbb funkcióra kihegyezett versenyszámban az előzőhöz hasonlóan első lett a Firefox, második a Safari, a harmadik helyen pedig az IE és a Chrome osztozik.
A végeredmény: Firefox, Chrome és Safari, az utolsó pedig az IE.
O
A megmérettetéssel van egy kis baj, az egész kicsit sántít. Tudom én, hogy sokan kifejezetten nem szeretik az Operát – bár a korábbi, valós okok jelentős részét régen kinőtte már a nagy piros O -, de azért ebből a sorból nekem legalábbis nagyon hiányzik.
JavaScript
Egy másik megmérettetés a JavaScript-gyorsulás tekintetében elég érdekes képet mutat. A jelmagyarázattal ellátott oszlopsor magáért beszél. Amire felhívnám a figyelmet, az az IE elég erőteljes lassúsága. Lehangolóan magas a lila oszlop.
(kép: